Az esemény az Orvostudomány, Művészet, Kultúra Díszelőadásai elnevezésű, havi rendszerességgel szervezett rendezvénysorozat keretében zajlik. A Díszelőadásoknak immár 22 éves hagyományuk van, ötletgazdájuk és moderátoruk Nicolae Hâncu diabetológus professzor – tájékoztatott Alexandra Sârbu, a Művészeti Múzeum művészettörténész-muzeológusa. Elmondta azt is, hogy a minden hónap utolsó szerdáján tartott rendezvényeket a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Román Akadémia kolozsvári intézete és a Művészeti Múzeum együttműködésével szervezik.
A cinquecento zseniális alkotója halálának május 2-án volt az 500-ik évfordulója, világszerte számos neki szentelt rendezvény zajlik ebben az időszakban – magyarázta a muzeológus, aki a szerdai kiskonferencia egyik előadójaként a művész rajzolói munkásságáról beszél majd, Radu Munteanu orvosprofesszor pedig Da Vinci. Az egyetemes géniusz címmel tart előadást.
Leonardo Da Vinci (1452. április 15. – 1519. május 2) matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író volt egy személyben. – Meggyőződése volt, hogy a művésznek kötelessége, hogy vizsgálja, kutassa, és meghódítsa a látható világot, s tudta azt is, hogy a vélt valóság figyelmesebb szemrevételezése és megértése szolgáltat stabil alapot a művészi alkotásnak – emelte ki Alexandra Sârbu.
A természet a maga sejtelmes összetettségében rendkívüli módon foglalkoztatta a polihisztort, felkeltette tudásszomját, újabb és újabb kihívások elé állította feltalálói géniuszát. A rajz közvetlen eszköz volt Da Vinci számára a természet „igazságának” megismeréséhez – hangsúlyozta a művészettörténész. Rajzai, objektív és tudományos jellegükön túlmenően, lenyűgöző művészi vonzerővel is bírnak; vannak köztük festészeti előtanulmányok, dokumentáló jellegű munkák, nem is szólva a különféle találmányairól.
Fáradhatatlan, elkötelezett rajzoló volt, rajzai rendkívül változatosak tematikai, technikai és formai szempontból egyaránt: emberi és állati testeket, fejeket tanulmányozó rajzokat, különféle groteszk figurákat, építészeti vázlatokat, alaprajzokat, térképeket készített, leleményes katonai eszközöket rajzolt, és tájképtanulmányokat, természeti csapásokat vázoló grafikákat is papírra vetett. Megfigyelte, vizsgálta a hullámok, a tengeri áramlatok mozgását, a sziklák, sőt a felhők formáját, a megfigyelőtől távol eső tárgyak színét megváltoztató légköri viszonyokat, a rovarok és madarak repülését, s eljutott oda is, hogy repülő szerkezeteket rajzolt, évszázadokkal megelőzve azok megépítését – összegezte előadásának néhány gondolatát Alexandra Sârbu.
