Szerintük Tőkés László, aki 1989 decemberére sok ember számára a kitartás, a rendszer embertelenségeivel való szembefordulás képviselőjévé vált, „a magyar titkosszolgálat ügynökeként” tevékenykedett. Csoma Botond beszédében hangsúlyozta: szégyenletes, hogy harminc évvel az 1989-es temesvári események után, úgynevezett politikai tanácsadók, publicisták megpróbálják besározni a forradalmat kirobbantó Tőkés Lászlót és egyúttal a magyar közösséget is.A Ceauşescu-féle, nacionál-kommunizmus éveit idéző, a magyar közösséget első számú közellenségként beállító megnyilvánulások elfogadhatatlanok, és nincs helyük abban a Romániában, amelyben magyarok és románok együtt harcoltak a szabadságért, Temesváron, Kolozsváron és szerte az országban – emelte ki a parlamenti felszólalásában Csoma Botond.
Mint kifejtette, harminc évvel ezelőtt új lapja íródott Románia történelmének, egy új kezdet lehetőségei nyíltak az ország számára. „Az 1989-es forradalom idején magyarok és románok között a legnagyobb fokú szolidaritás alakult ki: emberek együtt harcoltak és haltak meg azért, hogy mi ma szabadok lehessünk” – fogalmazott a politikus.
A totalitárius rendszerekben a történelmi emlékezetet a propaganda és az átnevelés módszereivel alakítják, napjainkban ehhez a tömegsajtó és a közbeszéd eszközei használhatók fel – magyarázta Csoma Botond. Megállapítása szerint elfogadhatatlan, hogy egy ismert újságíró olyan cikket közöljön, amelyben „siralmas próbálkozást tesz arra, hogy befeketítse Tőkés László református lelkipásztor helytállását, bátorságát, a forradalomban betöltött szerepét méghozzá oly módon, hogy a Securitate embereire, többek között az egykori állambiztonsági hivatalt vezető Iulian Vlad tábornok egyik volt kabinetfőnökére, Aurel Rogojanra hivatkozik” – fejtette ki a képviselő.
„Tűrhetetlen, hogy egy véleményformáló ma olyan embereknek a kijelentéseire hivatkozik, akik három évtizeddel ezelőtt ahhoz a hatalmi gépezethez tartoztak, amelyek elrendelték, hogy a Tőkés László házába gyűlt híveket erőszakkal elvitessék és brutálisan bántalmazzák, ütlegeljék őket, és akik hozzájárultak ahhoz, hogy december 17-én tüzet nyissanak a rendszer ellen tüntető emberekre” – emelte ki Csoma Botond.
Dan Andronic cikkét követően Cosmin Guşă, úgynevezett elemző, politikai tanácsadó szintén közölt egy olyan írást, amelyben azt fejtegette, hogy Magyarországnak titkos terve volt Erdély visszacsatolása, és Tőkés László ebben segédkezett volna.
„Elfogadhatatlan, hogy a forradalom után harminc évvel a közbeszédben ilyen eszmék ismétlődjenek, és a magyar közösséget első számú közellenségnek minősítsék, miközben a magyarok a románok oldalán harcoltak a szabadságért 1989-ben” – jelentette ki a Kolozs megyei politikus.
Mint mondta, ha a mai nemzedékek, akiknek az élete a rendszerrel szembefordulók hősiessége folytán változhatott meg, nem határolódnak el határozott etikai és erkölcsi elvek mentén az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól, akkor ez az elmúlt három évtized csak egy körben forgás volt.
„A magyar közösség nem Románia ellensége, a románokkal együtt indultunk el a szabadság útján, haladjunk együtt tovább azon” – hangsúlyozta Csoma Botond.
Hozzátette: Cosmin Guşănak egy közismert erdélyi román mondással válaszolna: „Foaie verde, ananas, papagal ai fost, papagal ai rămas!"
