Hatalmas turisztikai potenciállal bír a Kolozsvárhoz közeli vidék
A Kolozsvártól mintegy 65 kilométerre nyugatra fekvő Dragán völgye (Valea Drăganului) az Erdélyi-szigethegység északi részének egyik legösszetettebb és legváltozatosabb tájegysége, amely a Vigyázó-hegység keleti peremén, a Sebes-Körös vízgyűjtő területéhez tartozó Dragán-patak völgyében húzódik meg.
A táj geomorfológiai szempontból egyértelműen a gyűrődéses eredetű, kristályos és üledékes kőzetek által meghatározott Erdélyi-szigethegység része, tehát nem vulkanikus formakincs dominálja, hanem a hosszú geológiai idő alatt felgyűrődött, majd erózió által tagolt szerkezet, amelyet helyenként mészkő- és dolomitrétegek, máshol metamorf és kristályos palák építenek fel.
Erdővel borított lejtők, hegyhátak
Ennek következménye a rendkívül változatos domborzat: szélesebb völgytalpak, meredek, erdővel borított lejtők, valamint lekerekített, de jelentős szintkülönbségeket kínáló hegyhátak váltják egymást. A környező magasságok általában 700–1200 méter között mozognak, de a Vlegyásza-hegy 1800 méter fölé emelkedik, így a völgyből indulva rövid távolságon belül is komoly vertikális tagoltság érzékelhető, ami különösen fontos tényező a kerékpáros és a túraútvonalak megítélésében.
Ezt a helyi és regionális döntéshozók is látják, így a hagyományos kikapcsolódási lehetőségek (kirándulás, gyalogtúrázás, motorkerékpározás, hószánozás) mellett egyre többen igyekeznek kerékpározást ajánlani a turisztikai övezetbe látogatók számára. A napokban például Kissebes polgármestere megkereste a Kolozsvár Teker Biciklis Klub vezetőjét, Kertész Leventét, aki vállalta a biciklis útvonalak egy részének feltérképezését. Április 25-én a kerékpáros szakember és felesége, Kertész Adela társaságában vágtunk neki a kalandnak. Az elektromos biciklit Szima Csilla, a Semmi csoport tagja, lapunk külső munkatársa bocsátotta a rendelkezésemre, a szállást Danciu Dorin és felesége, Cosmina biztosította számunkra.
Kis geológia és földrajz…
A Dragán völgye nem csupán geomorfológiai szempontból érdekes, hanem kulturális és turisztikai értelemben is egyfajta átmeneti tér: a Kolozsvár környéki dombvidék és az Erdélyi-szigethegység magasabb régiói között húzódó településszórásos táj, ahol a házak szétszórtan, gyakran a lejtőkön vagy kisebb fennsíkokon helyezkednek el, megőrizve a hagyományos erdélyi faluképet.
A térség már a középkorban lakott volt, a 15. századból vannak írásos említések, s a völgy mentén kialakult települések a mai napig őrzik a népi építészet és életforma elemeit. A turizmus ennek megfelelően nem tömeges, hanem inkább „szelíd” jellegű: családi panziók, vendégházak, kisebb szálláshelyek működnek, amelyek a természetközeli élményt hangsúlyozzák. A látogatók elsősorban a csend, a tiszta levegő és a táj érintetlensége miatt érkeznek ide, nem pedig infrastruktúrában gazdag üdülőközpontot keresve. A helybéliek elmondása szerint viszont sok olyan fiatalokból álló csoport is „tarkítja” a tájat, amelyet szinte kizárólag csupán a tömeges részegedés és a diszkózene érdekel. Szerencsére ezek száma az utóbbi időszakban nem növekedett.
Láttuk a Vlegyásza hó borította gerinceit
A térség egyik meghatározó látványossága a Dragán-víztározó és a hozzá kapcsolódó gát, amely nemcsak energetikai, hanem turisztikai szempontból is kulcselem, hiszen a hegyek közé ékelődő vízfelület markáns vizuális tengelyt hoz létre. Ottjártunkkor viszont sajnos, azt tapasztaltuk: az utóbbi évek csapadékszegény időjárása itt is kihatással volt: alig van víz a gátban.
A gáttól kiindulva könnyen elérhetők a Vlegyásza gerincei (hó borította táj köszönt ránk…), a havasrekettyei vízesés, valamint a Bihar-hegység peremterületei, így a völgy egyfajta kapuként működik az Erdélyi-szigethegység magasabb régiói felé. A túrázás, a horgászat, a fotózás és a vadmegfigyelés mind jellemző szabadidős tevékenységek, s a térség alacsony fényszennyezése miatt az éjszakai égbolt megfigyelése is kiemelkedő élményt nyújt. A viszonylag alacsony dombok és hegyek alkalmassá teszik a biciklizés számára is: talál magának útvonalat kezdő, középhaladó és komoly gyakorlattal rendelkező biciklis is.
Ideális bringás vidék
Ami azonban a Dragán völgyét különösen érdekessé teszi, az a kerékpáros potenciálja, amely az utóbbi években egyre inkább felfedezetté vált. A völgy tengelyében futó utak – részben aszfaltozott, részben makadám jellegű szakaszokkal – kiválóan alkalmasak országúti, az angolosan gravel és mountain bike (hegyi kerékpár) jellegű túrákra egyaránt.
A szombati és vasárnapi terepszemlénk során megállapítottuk: a rendelkezésre álló útvonaladatok alapján egy tipikus kör vagy oda-vissza túra 40–70 kilométer közötti távot jelent, miközben a szintemelkedés 600 és akár 1200 méter között is alakulhat, ami már középhaladó-haladó szintű terhelést jelent.
Az útburkolat rendkívül változatos: a völgy alsó szakaszain és a főbb bekötőutakon dominál az aszfalt, míg a hegyekbe vezető mellékágakban földutak, erdei szekérutak és kavicsos makadám szakaszok váltják egymást. Egyes útvonalakon az aszfalt aránya elérheti a 80 százalékot, másokon viszont a terepjelleg dominál, akár 60-70 százalékos földutas aránnyal, ami a kerékpárválasztásnál kulcstényező.
„Barátságos” szintkülönbségek
A domborzati adottságok miatt a szintkülönbségek különösen hangsúlyosak: a völgyalj – amely nagyjából 500–700 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik – és a környező hegyhátak között gyakran 400-800 méteres emelkedéssel kell számolni egyetlen mászás során, míg a Vlegyásza irányába haladva akár 1000 métert meghaladó szintkülönbség is előfordulhat.
Ez azt jelenti, hogy a térség kiváló edzőterep a hosszabb, kitartást igénylő emelkedők kedvelőinek, miközben a lejtők technikásabb, kanyargós szakaszokat kínálnak, különösen a kavicsos vagy erdei utakon. Nem véletlen, hogy a környéket gyakran emlegetik az „Erdélyi-szigethegység Transzalpinájának” egyik alternatívájaként, különösen a Dragán völgye – Rév–Biharfüred tengely mentén, amely látványos, de kevésbé zsúfolt útvonalat kínál.
Három útvonalat térképeztünk fel
Adrian Morariu, Kissebes polgármestere és csapata arra gondolt, konkrét biciklis útvonalakat bocsát a bringások rendelkezésére. Ezek a település központjából indulnának, ahol parkolóhely áll a turisták rendelkezésére.
Szombaton a polgármesterrel és az illetékesekkel történt megbeszélést követően nekivágtunk az útnak. Még hideg volt, a napsugarak alig tudtak rést törni maguknak a falevelek között. Szálláshelyünkről előbb ereszkedtünk, majd egy patak melletti szűk aszfaltúton haladtunk. A tavasz hírnökei, a csodás virágok, sárgák, lilák, kékeslilák, a fenyőerdő nyújtotta színkromatikai összhatás feledtette velünk az önkéntes térképezési feladatot, azonnal fényképezni kezdtünk.
A térkép azt mutatta, kilencvenfokos kanyart kell vennünk, s egy patak mellett meredeken emelkedünk kell. El is indultunk a tereptúrára, ám néhány száz métert és egy elszakadt bicikliláncot követően úgy döntöttünk, visszafordulunk, s kerülővel ugyan, de az aszfalton folytatjuk az utunkat.
Szekérúton ereszkedünk a völgybe
Végül makadám úton értünk ki a gerincre, ahol a Vlegyásza hó borította csúcsa „köszönt” nekünk, a békésen legelő ló pedig alaposan meglepődött: mégis, mit keresnek itt a bukósisakos „földönkívüliek”. Szekérúton ereszkedtünk a völgybe, utunkat a lombhullató erdő fái övezték. Megjelent a hajdani szekérút, amelyen ma az erdészek és a vadászok által használt gépkocsik közlekednek.
Kolozs és Bihar megye határánál átkeltünk a műúton, majd egy meredek emelkedő következett. Többször megálltunk csodálni a tájat.
A rövid, ám rendkívül szép tájakat „felsorakoztató” első biciklitúra és a kiadós ebéd után a második következett, amely során a Dragán vízgyűjtő tóhoz vezető biciklis útvonalon haladtunk végig. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a vízszint rendkívül alacsony, csónakázni vagy úszni nem lehet, pedig ezekre a szabadidős tevékenységekre is biztosan akadnának turisták.
Grillezés után „elringatott” a csendes ház
Este grillezés volt műsoron: a házigazdák által rendelkezésünkre bocsátott házi szalonna perceken belül elkelt… A Danciu család által panziónak kialakított, ám a család által használt, mindennel felszerelt, rendkívül csendes környezetben található ház „elringatott”. A kiadós alvás 9 órán át biztosította a megfelelő pihenést.
Vasárnap hosszabb útvonal következett. Könnyítést jelentett, hogy szinte végig aszfalton haladtunk, így a kora délutáni órákban már visszaértünk szálláshelyünkre. A házigazdáinkkal elfogyasztott ebédet követően visszatértünk Kolozsvárra, így az esti órákban még egy snapszer kártyajáték is belefért az időbe…
Komoly terepbringázási spektrum
Összességében a Dragán völgye komplex, több dimenzióban is értelmezhető táj: geomorfológiailag a gyűrődéses hegységek klasszikus példája, turisztikailag csendes, autentikus vidéki térség, sportolási szempontból pedig kifejezetten sokoldalú, ahol az aszfaltos országúti tekeréstől a komoly terepbringázásig széles lehetőségek állnak rendelkezésre.
Aki ide érkezik, nem csupán szép völgyet talál, hanem olyan térséget, ahol a domborzat, az úthálózat és a természeti környezet együttese kifejezetten „dolgoztatja” a kerékpárost – és éppen ez adja a vidék valódi karakterét.
Adrian Murariu polgármester turistákat vonzana a térségbe
Induláskor kapcsolatba kerültünk Kissebes polgármesterével, akitől afelől érdeklődtünk, honnan jött az ötlet, hogy feltérképezzék a könnyű, közepes és nehéz kerékpáros útvonalakat. „Az ötlet a községünkben működő szálláshelyek tulajdonosaival folytatott beszélgetésekből származik, akik a Dragán völgye térségébe látogató turistáktól kapták a visszajelzéseket” – jegyezte meg az elöljáró.
Azt is megkérdeztük, hogyan, milyen módon kívánják fejleszteni a kerékpáros turizmust a térségben. „Úgy vélem, hogy az országban, de különösen külföldön meglehetősen nagy közössége van azoknak az embereknek, akik a szabadidejüket a természetben szeretnék eltölteni, vagy különböző versenyeken kívánnak részt venni. Ily módon a kerékpáros útvonalak fejlesztésével turistákat tudunk vonzani a községünkbe és a Dragán völgye térségébe, ezáltal erősítve ezt a helyi gazdaság szempontjából igen fontos ágazatot. Hogy milyen regionális, országos vagy külföldi modelleket vettünk figyelembe? Nem konkrét modell ihletett, ugyanis végső soron ez egy könnyen megvalósítható projekt, ha a bürokratikus részen túllépünk. Minden térségnek, régiónak vagy országnak megvannak a maga előnyei, nálunk a községben pedig országos jelentőségű turisztikai látványosságok találhatók, mint a Floroiu-gát, a Sebesvár vára és a római katonai tábor, a castrum, valamint a szintén Sebesváron található vízimalom” – fogalmazott Adrian Murariu.
A polgármester elmondta: jelenleg három kerékpáros útvonalon dolgozunk, és azt is vizsgálják, hogy ezt a példát kiterjesszék a község többi településére is, ezáltal összekapcsolva a települések turisztikai látványosságait.
„Hogy melyik lehet az első útvonal kezdő kerékpárosok vagy családok számára, akik rendelkeznek – vagy nem rendelkeznek – elektromos kerékpárral? Tárgyalás alatt áll egy hosszabb útvonal, amely a Dragán völgye település bejáratától indul, és a dombok gerincén halad egészen a Floroiu-gátig. Természetesen ez egy hosszabb útvonal, lenyűgöző tájjal, ugyanakkor lehetőség van lerövidítésére más utakhoz való csatlakozással. A jövőben egy, a Floroiu-gát körül kialakítandó útvonalban is gondolkodunk. Végső soron ezekkel az útvonalakkal minden kerékpáros kategóriát szeretnénk lefedni – a természetkedvelőket, legyen szó kezdőkről, családokról vagy tapasztalt bringásokról” – mondta a polgármester.
Adrian Murariunak felvetettük: tudomásunk szerint a Dragán völgyében kerékpárbérlő központ működik, amely elősegíti a kerékpáros turizmust.
„Egy időben létezett ilyen központ, azonban nincs konkrét információm arról, hogy jelenleg is működik-e. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben ilyen központok, valamint más, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások is fejlődni fognak” – fejezte ki reményét az elöljáró.
