Creţu kifejtette: Románia költségvetési deficitje valóban jóval meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktumban megszabott 3 százalékos felső határt.
„Ami a strukturális alapok felfüggesztésének lehetőségét illeti, a megállapodás rendelkezései nagyon egyértelműek. A túlzott költségvetési hiány kiigazítására irányuló eljárás megindítása a megelőző szakaszban a GDP 0,2 százalékáig terjedő bírsággal vagy a strukturális alapok felfüggesztésével járhat. Az eljárás hosszadalmas, és a kohéziós alapok felfüggesztéséről a Tanácsnak kell szavaznia. Ennek kicsi a veszélye, különösen azért, mert a kormány együttműködött az Európai Bizottsággal, és igyekszik csökkenteni a költségvetési hiányt. A híresztelésekkel ellentétben nem áll fenn az uniós alapok felfüggesztésének veszélye” - mondta az EP-képviselő.
Hozzátette: Románia a háború kitörése óta segíti Ukrajnát, és az Ukrajnának nyújtott támogatás a becslések szerint a költségvetési deficit több mint 3,5 százalékát teszi ki. Ráadásul az ukrán gabona exportja hátrányosan érintette a román gazdákat és a román mezőgazdasági ágazatot. Minderre tekintettel van az Európai Bizottság.
„Az Európai Bizottság rugalmasságot tanúsított a Románia költségvetési céljainak elérését célzó intézkedések megválasztásában, az EB aggodalmát a túlzott eladósodás okozta, amely meghaladta a GDP 50 százalékát” - állította Creţu.
