Továbbra is népszerűek a másodkézből származó személygépkocsik
Valamikor a kétezres évek elején mindenképpen megérte dízel üzemű gépkocsit vásárolni: a gázolaj ára jelentősen alacsonyabb volt a benzinénél, s akkoriban a környezetszennyezés nem volt annyira hangsúlyosan jelen az európai döntéshozók és az átlagpolgárok napirendjén. Főleg nem Kelet-Európában, ahol a közel öt évtizedes szegénységet követő gazdasági átmenet és felfordulás alatt az emberek azt vásároltak, amire éppen pénzük volt. Ezzel magyarázható, hogy a másodkézből származó nyugat-európai személygépkocsik valósággal elárasztották a romániai piacot: az alacsony ár volt a mérvadó, nem pedig az, hogy benzines vagy dízel az autó. Idővel az európai intézmények nyomására a kormány nálunk is különböző környezetkímélő intézkedések bevezetésére kényszerült, ezért különféle jogi eszközökkel drasztikusan csökkenteni próbálta a behozott roncsok számát. E döntés meghozatalához természetesen hozzájárult az is, hogy a másodkézből származó járművek műszaki állapota miatt sok baleset történt.
A roncsautó program jelentősen hozzájárult a sokszor húsz évnél is idősebb személygépkocsik lecseréléséhez, s ezáltal részben a hazai autógyártás fellendítéséhez. Az utóbbi években a Renault vagy a Ford gépjárműgyártók igen jelentős befektetései nyomán a romániai gépkocsipark jelentősen megújult, a nagyvárosokban már csak elvétve látni Nyugat-Európából a kétezres évek közepén vagy végén behozott autókat.
Mi jellemezte az idei autópiacot?
Bár különböző okokból a kinézett és megrendelt személygépkocsik igen nehezen jutnak el az ügyfelekhez és az árak is megugrottak, idén mégis növekedett az új autók eladása, állapítja meg egy friss felmérés. Ugyanakkor a használt járművek iránti kereslet csökkent 2021-hez képest, az elektromos járműveket viszont úgy vásárolják, mint a cukrot.
A világjárvány miatti leállások, kiesések, valamint a poszt-COVID időszakra világszinten jellemző beszerzési és ellátási zavarok, a félvezetők krízise alaposan „megtépázta” az autógyártó ipart is, ezért idén a megrendelőknek hónapokat, de egyes esetekben egy évnél is többet kellett várniuk a kiszemelt járműre. Az adatok szerint jelenleg a nyugat-európai országok üzemei még mindig csak a teljes kapacitásuk 70 százalékán dolgoznak, jövőre viszont mindenki abban reménykedik, hogy az arány növekedni fog.
Az elektromos autók iránti kereslet nálunk is megugrott, főleg, amióta a Dacia is beszállt a versenybe: havonta körülbelül 800 ilyen egységet értékesítenek Romániában. A hazai autógyártó az elektromos autók romániai piacának felét uralja. Ezzel szemben a dízel autók aránya tovább csökkent, jelenleg csupán az új autók piacának 15 százalékát teszik ki. Idén az is jellemző volt, hogy az új autóra vágyóknak nem volt türelmük kivárni annak a legyártását és megérkezését, ezért inkább másodkézből vásároltak személygépkocsit.
Mit mutat a saját tapasztalat?
Próbából az egyik autókereskedőhöz fordultunk, hadd lássuk, mennyire valósak a fenti kimutatások és adatok. A kolozsvári dílernél egy bizonyos luxusautó felől érdeklődtünk: közöltük kedvencünk színét, motorjának típusát, a lőerőre, a nyomatékra és a karosszéria formájára, a csomagtartó nagyságára és a fényszóró, valamint a fékrendszer típusára vonatkozó elvárásainkat, pontosan meghatároztuk a felszereltséggel kapcsolatos igényeinket, illetve megnyugtattuk, az ár nem probléma.
A díler ezek után igényeinknek és elvárásaiknak megfelelő modellt mutatott be, ám csak felszínesen. Ugyanakkor a részletek ecsetelését mellőzve rámutatott a bemutatóteremben lévő gépkocsira, amely szinte csak a márkára vonatkozó választásunknak felelt meg…
Tudatta: az általunk kért változat legjobb esetben csupán kilenc hónap után érkezik Kolozsvárra, a tapasztalat viszont azt mutatja, egy évbe is beletelhet, amíg a kért modell volánja mögé ülünk. A kiállítóteremben lévő gépkocsit is természetesen már leszerződték. Az ő ajánlata? Egy nagyon hasonló modell. Csak más a színe és a felszereltsége. Laptopja képernyőjén még azt a hajót is megmutatta, amelyen a jármű most található, Szenegál partjainál, ahonnan két hét múlva befut abba a németországi kikötőbe, ahonnan már maximum tíz nap alatt megérkezik Kolozsvárra. Ellenállhatatlanná tette a kísértést, jól végezte a dolgát, szinte „lemondtunk” eredeti elképzelésünkről…
Kevesebb kedvezmény és akció
Az elmúlt hónapok piacát tehát az új gépjárműre való hosszas várakozás jellemezte; szakemberek szerint kevesebb ideig kellett várakozniuk azoknak, akik kevésbé személyre szabott típusokat rendeltek és hajlandók voltak lemondani bizonyos felszereltségekről.
A félvezetők krízise is alaposan rányomta a bélyegét a gépjárművek gyártására és értékesítésére, ebben az időszakban a világcégek inkább a drágább modellekre összpontosítottak, amelyek – természetesen – jelentősebb nyereséggel jártak. Így történhetett meg, hogy például a világszerte rendkívül népszerű Volkswagen Golf bizonyos időszakokban nem volt a legeladottabb modellek között. Érdekes, hogy helyét egy sokkal drágább modell, a VW T-Roc vette át. Szintén sokat adtak el a drágának számító Peugeot 208-asból. A Renault esetében pedig a drágább Captur lesöpörte az asztalról a gyártó szintén nagy népszerűségnek örvendő Clio modelljét, miközben a Fordnál a Puma megelőzte a Fiestát…
Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a félvezetőkkel kapcsolatos előállítási és beszerzési fejfájások, a világgazdaság általános helyzete, az energiaárak elszabadulása, valamint az ukrajnai háború következtében a nagy gyártók messze nem biztosítottak annyi kedvezményt és nem rukkoltak elő annyi akcióval, mint a korábbi években. A finanszírozások vonatkozásában is bonyolódott a helyzet: egyes bankok, a gyártókkal vagy a forgalmazókkal kapcsolatban álló pénzügyi intézmények autóvásárlás esetén kevesebb pénzt adtak kölcsön, és azt is rövidebb időre.
Kiváló év az elektromos autók számára
A romániai piacot illetően megállapítható: ennek 30 százalékát a Dacia uralja, a Toyota és a Hyundai 8-8 százalékkal rendelkezik a szeletből. A Ford és a Skoda a negyedik, illetve az ötödik helyen található, a Renault pedig a második helyről a hetedikre csúszott vissza.
Hazai vonatkozásban a legjobb év 2007 volt, akkor 312 589 új gépkocsit adtak el. A leggyengébbnek 2013 bizonyult, ekkor csak 57 710 darab talált gazdát. Idén a legjobban eladott gépkocsi a Dacia Logan (átlagban havi 900 egység), ezt a modellt a Duster, a Sandero és a Spring követi. Utóbbi kapcsán megjegyezhetjük, hogy a Rabla Plus elnevezésű vásárlásserkentő, a régi autók újakra cserélését ösztönző roncsprogramnak köszönhetően óriási a kereslet az elektromos autók iránt. A statisztikai adatok szerint az idei év első tíz hónapjában 8500 ilyen járművet értékesítettek a gyártók és a képviseletek. Ezekből, korántsem meglepő módon, 4500 darab Dacia Spring volt, ezer Tesla és 691 Volkswagen. Jók az eladási mutatói az utóbbi gyártó Up! ID 3 és ID 4 modelljeinek, míg a Tesla által forgalomba hozottak közül népszerű a Model Y, a Hyundai pedig a Kona típus eladásaival dicsekszik.
Megállapítható: a múlt évhez képest az eladott elektromos autók száma megháromszorozódott, ennek fő oka, hogy színre lépett a már említett, a vetélytársaihoz képest nagyon olcsó, Kínában gyártott Dacia Spring.
Megkétszereződött a gépkocsik száma
Érdekes megjegyezni, hogy az ilyen vonatkozásban nagyon jónak számító 2021-es évet követően a statisztikai adatok szerint idén 20 százalékkal csökkent a másodkézből vásárolt járművek száma, ugyanis egyre nehezebbé vált jó minőségű, alacsony vagy középkategóriás, 4–6 éves, keveset futott járművet találni a piacon. Ráadásul a használt járművek ára is növekedett, miután már 2021-ben is ugyanez volt a tendencia. Ilyen vonatkozásban az is fontos, hogy az ilyen kategóriába tartozó járművek közül a vásárlók a hazaiakat preferálták, a külföldről behozottak száma csökkent: idén 600 ezer ilyen jármű cserélt gazdát. A legjobb hónap március volt, ekkor majdnem 60 ezer használt autót adtak el.
A statisztikai adatok szerint a hazai személygépkocsipark 8 millió darabból áll, ami a 15 évvel ezelőtti kétszerese. Az anyagunk elején ecsetelt okok miatt jelenleg a gépkocsik 51 százaléka dízel, 42 százaléka pedig benzines. Romániában az elektromos autók száma 25 ezer körül mozog. Azt is érdemes megjegyezni, hogy 4,4 millió gépkocsi 16 évesnél idősebb az országban. A fővárosban az autók átlagéletkora szinte 13 év, a legidősebb járművek pedig Szilágy megyében találhatók – ott az átlagéletkoruk 18,4 év. Az országban 8,3 millió személy rendelkezik gépjárművezetői engedéllyel, ami 1,5 millióval több, mint tíz évvel ezelőtt.
