“Brutális recesszióba kerülnénk, ami állások megszűnésével, magas munkanélküliséggel, a lej masszív leértékelődésével járna, amit jelenleg nem engedhetünk meg magunknak” - jelentette ki.
Emlékeztetett: az adóreformtól függ Románia hozzáférése az EU helyreállítási alapjához. Uniós források nélkül pedig nem lehetne megvalósítani a nagy infrastrukturális beruházásokat, az autópálya-építéseket és a vasúthálózat korszerűsítését. Emellett Románia adósbesorolása a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülne, ami elriasztaná a külföldi befektetőket - sorolta a kormányfő.
A deficitcsökkentő csomagot ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kormányfő bejelentette, hogy a korábbi három kulcsos helyett augusztus elsejétől kétkulcsos - 11 és 21 százalékos - áfát (TVA-t) vezetnek be.
A miniszterelnök elmondta, hogy a kedvezményes 11 százalékos áfakulcsot a gyógyszerekre, élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra, vízszolgáltatásra és csatornázásra, könyvekre, tűzifára, a hőenergiára és a vendéglátóipari szolgáltatásokra fogják alkalmazni.
Bejelentette azt is, hogy augusztus elsejétől 10 százalékkal nő az alkoholtartalmú italok, az üzemanyagok és a dohányáru jövedéki adója.
Egyelőre nem növelhetők a nyugdíjak és bérek
Kiderült:jövő évben sem fognak nőni a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések.
“Átmeneti intézkedésként javasoljuk, hogy a nyugdíjak és fizetések a jövő évben se növekedjenek” - mondta a miniszterelnök. Azzal érvelt, hogy 2024-ben nagyon nagy mértékben nőttek a jövedelmek: a fizetések több mint 20, a nyugdíjak több mint 30 százalékkal, és ezek indexálására nincs fedezet a költségvetésben. Nyomatékosította: a juttatások befagyasztása kizárólag a jövő év végéig lesz érvényes.
Elmondta azt is, hogy jövő évtől 10 százalékról 16 százalékra emelik az osztalékadót és bevezetik a bankok extraprofitadóját. Növelik továbbá a szerencsejátékokból és sportfogadásokból származó nyereségek adóját, hogy 'legalább 30 százalékkal több bevétele legyen ezekből az államnak'
Bejelentette: a közeljövőben esedékes költségvetés-kiigazításkor csökkenteni fogják a politikai pártok állami támogatását. “A költségvetés kiigazításakor ezt az intézkedést is meghozzuk, mert mindenkinek hozzá kell járulnia a deficitcsökkentő erőfeszítésekhez” - válaszolta a miniszterelnök az újságírói kérdésre.
A deficitcsökkentő intézkedéscsomag végrehajtása érdekében, a pénzügyminiszter javaslatára Bolojan lecserélte az adóhatóság vezetőségét. A kormányfő szerint más megközelítésre van szükség az adócsalás felszámolásához és a közpénzek helyes felhasználásának biztosításához, illetve elsikkasztásuk megakadályozásához.
Két órával nő a kötelező heti óraszám
A kormány két órával növeli a kötelező heti óraszámot a közoktatásban és a felsőoktatásban.
A miniszterelnök szerint ez azt fogja jelenteni, hogy a heti 40 órából, amennyit egy tanárnak az iskolában vagy az iskoláért kell dolgoznia, az eddigi 16 óra helyett 18 órát, a 18 óra helyett pedig 20 órát kell majd tanítana.
Bolojan szerint az intézkedés nem érinti a pedagógusok fizetését, de megtakarításokat eredményez. Jelenleg ugyanis az óraadó tanárok óraszáma több mint 30 ezer pedagógusi állásnak felel meg. A kötelező heti óraszámok növelésével azonban felére csökken az óraadó tanárok óráinak száma, és az így megspórolt pénzt a tanügy finanszírozására lehet majd felhasználni.
Korlátozzák az érdemösztöndíjak számát
Ilie Bolojan kijelentette: az elmúlt években fenntarthatatlan mértékben megnőttek az ösztöndíjkiadások, ezért az érdemi ösztöndíjak számát korlátozzák, a szociális ösztöndíjakat pedig pontosan meghatározott kritériumok alapján ítélik oda. Tudja, hogy ez nem népszerű intézkedés, de ebben az esetben is korrektül kell eljárnia a kormánynak. Rámutatott: az elmúlt években olyan mértékben nőtt az ösztöndíjra jogosult diákok - főként iskolai tanulók - száma, hogy a támogatások kifizetése már fenntarthatatlanná vált az állami büdzsé számára.
Emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt évi 188 millió lejt fizettek ki ösztöndíjakra, három év alatt azonban ez az összeg 4,7 milliárd lejre nőtt. Rengeteg tanuló részesül érdemösztöndíjban, mert az évi tanulmányi átlaga meghaladja a 9,50-et, miközben az érettségin egy részük gyengén teljesít - magyarázta.
Bolojan szerint kétfajta ösztöndíj marad a rendszerben: az érdemösztönd, amit valóban érdem szerint ítélnek majd oda korlátozott számú diáknak, és a szociális ösztöndíj, amellyel a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekeket támogatják szigorú kritériumok alapján.
Kiterjesztik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra
kormányfő kijelentette, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést (CASS) kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy jelenleg az országban 6 millióan fizetik ezt a járulékot, miközben 16 millióan részesülnek az ingyenes állami egészségügyi ellátásban. Ezért a kormány részben a jelenlegi járulékmentességek egy részének felszámolásával és részben a járulékfizetésnek a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra való kiterjesztésével 8 millióra növelné a járulékfizetők számát.
Bolojan elmagyarázta, hogy az intézkedés bevezetése után egy 4000 lejes nyugdíj egészségügyi szolgáltatási járuléka a 3000 lej feletti összeg tíz százaléka, azaz 100 lej lesz.
Nazare: Szó sincs a nyugdíjak és bérek kifizetésének elhalasztásáról
Alexandru Nazare tárgyalt a megszorító intézkedések ellen tiltakozó pénzügyminisztériumi alkalmazottakkal, és cáfolta a nyugdíjak és bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy akadályoztatásáról szóló sajtóinformációkat.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a megszorító intézkedések érthető módon nyugtalanítják a közalkalmazottakat, ugyanakkor mendemondákat és álhírek is gerjesztenek. Ezért Nazare arról biztosította a beosztottjait és a közvéleményt, hogy szó sincs a nyugdíjak és bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy akadályoztatásáról, ahogyan azt a sajtóban híresztelik.
A közlemény szerint a tárcavezető a találkozón elmondta, hogy a közalkalmazottak teljesítményét méltányosan jutalmazó bértörvényt fog kidolgozni a kormány. Ugyanakkor arról biztosította a pénzügyminisztérium és alárendelt intézményeinek munkatársait, hogy a költségvetési kiadások lefaragása nem ellenük irányul. “A szakszervezetekkel együtt továbbra is elemezzük azokat a megoldásokat, intézkedéseket, amelyek méltányosságot és pénzügyi kiszámíthatóságot teremthetnek” - tette hozzá.
