Bolojan hangsúlyozta: súlyos költségvetési válság közepette kezdték el a munkát, és ha nem hozták volna meg a megfelelő intézkedéseket, Románia ma rendkívül nehéz helyzetben lenne, amit az állampolgárok is közvetlenül megéreztek volna. „Gyakorlatilag sikerült elkerülnünk a fizetésképtelenséget” – fogalmazott a miniszterelnök.
Elmondta, hogy a nemzetközi hitelminősítők is visszaigazolták a kormány lépéseinek helyességét, ami szerinte fontos a külföldi bizalom visszaszerzésében. Hozzátette: a lakosság bizalmát is csak úgy nyerhetik vissza, ha őszintén beszélnek az ország helyzetéről. „Nem megszorításokról van szó, hanem halaszthatatlan, felelős intézkedésekről” – mondta.
Bolojan kiemelte, hogy a kormány növelte a költségvetési bevételeket és hatékonyabbá tette az adóbehajtást, ugyanakkor csökkentette a kiadásokat is. „Elkezdődött a méltánytalanságok felszámolása is. Azoké, amelyeket az emberek is elviselhetetlennek tartanak, és amelyek egy normálisan működő gazdaságban nem fenntarthatók” – tette hozzá.
A beruházásokkal kapcsolatban a kormányfő elmondta: rendet tettek az állami és uniós forrásból finanszírozott projektek között. Az uniós támogatással futó fejlesztések többsége folytatódik, míg az állami költségvetésből finanszírozott projekteket priorizálták. Csak azokat folytatják, amelyekhez a helyi önkormányzatok társfinanszírozást biztosítanak.
A miniszterelnök a helyi közigazgatás reformját is sürgető kérdésnek nevezte, hozzátéve, hogy bár a reform még nem zárult le, szükségszerű és halaszthatatlan. A cél a hatékonyabb működés, a decentralizáció, a bürokrácia csökkentése és az eljárások egyszerűsítése, valamint a működési költségek visszafogása – fogalmazott Ilie Bolojan.
A miniszterelnök szerint hamarosan megoldást találnak az állami fizetés és nyugdíj egyidejű folyósításának megszüntetésére. Kiemelte: minden kormánynak szembe kell néznie a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének szükségességével – ez a kiegyensúlyozott költségvetés és a beruházások feltétele.
Bolojan szerint a központi és helyi közigazgatás reformja halaszthatatlan, célja a szolgáltatások javítása, a hatékonyság növelése és a létszám reális szintre csökkentése. Példaként a mezőgazdasági minisztériumot említette, amelynek minden megyében több intézménye működik. Ezek összevonásával csökkenne a vezetői állások száma, egyszerűsödne az ügyintézés.
Végül hangsúlyozta: a hatékonyabb adóbeszedéshez szükség van az adócsalás elleni fellépésre és a digitalizáció mielőbbi befejezésére.
