„Kedves sógornőm! Bizonyára vártad már egy ideje a híreket Hampshire-ből, talán arra gondoltál, hogy öregségünkre rosszul számolunk, de hát így esett a dolog: Cassey úgy gondolta, már egy hónappal ezelőtt bekövetkezik a szülés, ám végül csak tegnap este jött el az ideje, minden különösebb előjel nélkül, és hamarosan az egész boldog véget is ért. Immár van egy újabb kislányunk, aki kedves játszótárs és majdan társaság lesz Cassy nővére számára. Jennynek fogják hívni (…). Sógornőd Istennek hála, teljesen jól van, és üdvözletét küldi…”
1775. december 17-én ezekkel a szavakkal számolt be George Austen az angliai Steventon lelkésze sógornőjének, Mrs. Walternek hetedik gyermeke születéséről. A szerencsés véget ért szülésnek és az új családtag érkezésének örvendő apa honnan is sejthette volna, hogy a Jennynek becézett egynapos kislány majdan az angol irodalom egyik legismertebb írója lesz? Aki rövid, csupán 41 évnyi élete során ugyan csak hat regényt tudott befejezni, ám azok népszerűsége 250 évvel szerzőjük születése után is töretlen. Jane Austen regényeit több mint negyven nyelvre lefordították (a legkorábbi, a Büszkeség és balítélet francia nyelvű fordítása/átírása még Austen életében, 1813-ban megjelent). Turisták ezrei zarándokolnak el minden évben Bathba, Chawtonba vagy Winchesterbe, akár tetőtől talpig régens-kori ruhát öltve, hogy kis időre részesévé lehessenek annak, amit sokan csak úgy neveznek: Austen-mánia vagy Austen-láz. Bizonyára La Manche csatornát lehetne rekeszteni a hűtőmágnestől, társasjátéktól teásbögrén át gumikacsáig terjedő Austen-tematikájú emléktárgyakkal. Austen történetei számos továbbírást, adaptációt inspiráltak, a kézenfekvő megfilmesítésektől kezdve űrutazós fanfictiontől zombikat kaszaboló ifjú hölgyekig, mangától operán át számítógépes játékokig számos változatban élnek tovább.
Az alábbiakban néhány olvasni-, hallgatni-, néznivalót ajánlok azoknak, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy felfrissítsék vagy elmélyítsék az Austen-ismeretüket.
Bár az Austen-mánia megszületésében a film játszott főszerepet (sokak szerint konkrétan az a jelenet, amikor a Mr. Darcyt alakító Colin Firth vizes ingben megjelent a BBC híres, 1995-ös Büszkeség és balítélet sorozatában), a különböző Austen megfilmesítések közül most nem válogatok, hadd nézze mindenki azt, ami a szívéhez legközelebb áll.
„Általánosan elismert igazság”, hogy Jane Austen születésének kétszázötven éves évfordulóját egy vérbeli Austen-rajongó a legegyszerűbben úgy tudja megünnepelni, ha stílszerűen egy csésze tea mellett bekuckózva kézbe veszi valamelyik regényét. Egyéni döntés, melyiket, kinek mi a kedvence. Magyarul is számos remek fordításban, régebbi és újabb kiadásban megtalálhatóak, sőt a hat befejezett regénye mellett kamaszosan harsány és humoros fiatal kori írásait (Juvenilia), Lady Susan című kisregényét, két regénytöredékét (Sanditon, A Watson család), vagy akár levelezését is olvashatjuk.
Ha azonban kicsit többet szeretnénk tudni Austenről, műveiről és koráról, az utóbbi időben számos remek, és a nagyközönség számára is abszolút olvasmányos angol nyelvű szakkönyv is megjelent, amit érdemes forgatni. Ilyen például Gillian Dooley könyve (She Played and Sang. Jane Austen and Music (Zongorázott és énekelt. Jane Austen és a zene, Manchester University Press, 2024), amely a korabeli zenei kultúrába nyújt betekintést az Austen család kottáinak elemzésén keresztül. Mivel a nyomtatott kották meglehetősen drágának számítottak, szokás volt előre megvonalazott füzeteket vásárolni, és abba kézzel bemásolni a hangjegyeket. Az Austen család zenei hagyatékában akad négy olyan kötet is, amelybe maga Jane Austen másolt be vélhetően olyan dalok szövegét és hangjegyeit, amelyeket maga is szívesen játszott, énekelt, hallgatott. Többek közt a Nos Galan című walesi karácsonyi/újévi nótát, amit angol nyelvterületen, más szöveggel ma is sokan ismernek. Hogy melyik dal ez? Itt meghallgatható.
Az amerikai kutató, Devoney Looser az Austen-univerzum fésületlen, vad és izgalmas arcát villantja fel (Wild for Austen. A rebellious, subversive and untamed Jane, Megvadulva. A lázadó, szubverzív, megzabolázhatatlan Jane. Manchester University Press, 2025). Miközben módszeresen adatolva szétszedi azt a viktoriánus korban kialakított elképzelést, miszerint Jane Austen békés vidéki nénike volt, akinek semmi említésre méltó nem történt az életében, ezért saját kedvtelésére írogatott üres óráiban, számos meglepő dologról szerezhetünk tudomást. Például arról, hogy az álompasi, Mr. Darcy legelső színpadi megszemélyesítői bizony nem színészek, hanem színésznők voltak. Vagy hogy kamaszkorában Jane Austen (egy lopással vádolt rokona társalkodónőjeként) kis híján börtönben töltött néhány hetet.
Ha pedig valaki szívesen bekukucskálna egy 18. század végi ruhásszekrénybe, mert kíváncsi, hogy milyen ruhát, cipőt, frizurát viselhettek a valóságban (és nem a filmek kosztümtervezői szerint) Lizzie Bennet, Emma és más hősnők, üsse fel Hilary Davidson csodásan illusztrált divattörténeti könyvét. (Jane Austen’s Wardrobe, Yale University Press, 2023.)
Austen hat regénye könyvtárnyi továbbírást ihletett, és ugyancsak kisebb könyvtárnyi olyan regény is olvasható, amely Jane Austen életéből ihletődött. A Jane Austen társaságot is jegyző Natalie Jenner friss, Austen by the Sea (2025) című regényében azt követhetjük végig, hogyan változtatja meg az Austen-művek iránti rajongás és egy Angliába tett utazás két amerikai testvérpár életét. Az egyébként Austen-biográfus Paula Byrne Six Weeks by the Sea (2025) című Austen-utalásokban gazdag regényében Jane Austen nagy és tragikusan végződő szerelmi történetét képzeli el egy nyaralás keretei között. Bár ezek a könyvek egyelőre nincsenek lefordítva, angol nyelven olvasók számára ma már nem nehéz őket beszerezni.
Ha viszont valaki egy klasszikus Austen-tempójú regényre vágyik magyar nyelven, akkor Janice Hadlow A másik Bennet lány című regényét érdemes kézbe vennie (Könyvmolyképző, 2024.), Tóth Katalin fordításában. Már csak azért is, mert a könyvmoly, félszeg Mary Bennet történetével hamarosan a BBC/Britbox filmsorozatában találkozhatunk.
Podcast-fogyasztóknak, akik unják a „fiú elveszi a lányt” romantikát, vagy úgy érzik, ennél jóval több rejlik az Austen-regényekben a Jane Austen’s Paper Trail című remek sorozatba érdemes belehallgatniuk, ahol újságírók irodalomtörténészekkel beszélgetve Austen regényeit elemezve olyan témákat vitatnak meg, mint, hogy milyen szerepet játszik ezekben a művekben a pletyka, az olvasás, a barátság vagy a politika.
Vagy a chawtoni Jane Austen’s House kurátorai által készített A Jane Austen Year című podcast 12 epizódjába, amelyből megtudhatjuk, melyik hónap milyen szerepet játszott az Austen-regényekben vagy a család életében. Aki kíváncsi Austenék eredeti mézeskalács vagy narancsbor receptjére, ki ne hagyja!
Sőt, akár virtuális látogatást is tehetünk abban a házban, ahol a szerző élete legtermékenyebb és talán legboldogabb éveit töltötte, és megnézhetjük a híres, 12 szögletű asztalkát, amelyen (állítólag) a regényeit írta. Aprócska asztal, éppen hogy elférne rajta egy mai laptop...
Vagy egy torta Jane Austen születésének 250. évfordulójára.
