Bökkenős a Bükk parkerdővé való átalakításának terve

Az Ovidiu Cîmpean CIIC-koordinátor által moderált fórumon előbb hatóságok képviselői és szakemberek fejtették ki nézeteiket. Zoltan Coroian (igazgató, ADI/Közösségfejlesztési Egyesület) és ugyanazon társaság részéről Adrian Răulea szerint fontos a nagyváros környéki faállomány megőrzése, amelyet azonban eddig nem használtak ki kellőképpen. Erre jó alkalom kínálkozik az Őzek-völgye felé vezető térségben.

Cristian Maloş (oktató, Környezetvédelmi Kar, BBTE) ismertette az általuk elkészített Bükk-erdőségi leltártanulmányt. A 650–740 méter tengerszint feletti magasságban, átlagosan 9 fokos szögben emelkedő területen 15 őshonos (leginkább bükk és gyertyán), valamint 2 invazív fafajta él. A területet főleg a kirándulók látogatják, és az emberi nyomok tetten érhetők a favágás, a kerékpárutak és gyalogösvények, a sok hulladék formájában. Az itteni növény- és állatvilág természetes tőkét képvisel, amit jól lehet és kell menedzselni. Az ember és természet közötti harmóniát szolgálná a turizmus infrastrukturális fejlesztése.
 
Marius Moga az építész szemével mondta, hogy berlini és stockholmi példákat követnek a parkerdő tekintetében, ahol nem lesz aszfaltozás, fakivágás, 15 négyzetméternél nagyobb felületű ingatlan, mindent (padok, információs és oktatópontok, jelzések, eső elleni menedékzug, pihenőhelyek, figyelmeztető feliratok a viselkedési normákról stb.) fából építenek meg. Viszont nem helyeznek ki hulladéknak kosarakat, hogy azzal is csökkentsék a szemetelésre való ösztönzést. Egy másik építész, Oana Rus arról számolt be, hogy az előzetes tervben szerepel két autóparkoló, egy tízfős kapacitású infópavilon, amfiteátrum, világítóberendezések a platformokon, kerékpárutak bizonyos pontokon felüljárókkal, illemhelyek, és javasolják a 40 és 40S jelzésű városi, valamint a bányabükki buszjáratok útvonalának módosítását a parkerdő bejárata felé. Bogdan Pivaru erdőfeleki polgármester-helyettes szerint a lakosság várja és támogatja a terv kivitelezését. Daniela Maier (elnök, OAR/Romániai Építészek Rendje Erdélyi fiókja) a fiatalok számára a természet megismerésének fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy megközelíthetőség és látogatás szempontjából gondolni kell a világtalanokra, a kerekesszékesekre stb. Gheorghe Elkan építész szerint meg kell tanulnunk adminisztrálni az ilyen helyet, és ilyen tapasztalatra eddig nem volt szükségünk: moderálni kell a tudomány és a gyakorlati élet között, a most tervbe vett 40 hektár kevés a Bükk, Kolozsvár és az Árpád-csúcs között elterülő 25 négyzetkilométeréhez képest. Az urbanizáció jó és egyben rossz, várható, hogy folytatódik a parkerdők „elszaporodása” – mondta az építész.

A fórum nem szűkölködött a kritikus hangokban sem. Benedek Rozália nagy veszélynek tartja a szemetelés elterjedését, Tót Attila (Salvamont) szerint a terv invazívnak tűnik. Raul Fodor véleménye, hogy az elképzelést részletesebben ki kell bontani, mert egyre többen keresik a szabadban való mozgást, amit a járványveszély csak fokozni tud. Radu Mititean (elnök, Napoca Kerékpárklub) szerint „az erdő legyen erdő”, a városi erdő meghonosításának kísérlete lehangoló, durva beavatkozás a természetbe. Egy másik ellenző, Marcel Lucian Popa az állatvilágot és a természet tisztaságát félti a beruházástól, a balesetek (fakitermelés esetén vagy vihar idején) megelőzésére pedig több előrelátást, menedékhelyeket vár el. Mihai Varga formatervező kategorikusan kéri, hogy a Bükkben ne történjen semmilyen emberi beavatkozás, az építkezések már eddig is mélyen behatoltak az erdőbe. Ilyen beruházással nem nő a természeti érték, és van egy elvi-gyakorlati hátulütő is: ahhoz, hogy a parkerdőben csak faanyagból lehessen építeni különböző kisebb-nagyobb ingatlanokat, azt a fát valahol máshol ki kell vágni… Bogdan Dănuţ arra figyelmeztetett, hogy gondoskodni kell használható ivóvízről, a zónában található forrás megjelöléséről, a kerékpárok számára az ösvénykereszteződéseknél tervezett felüljárók pedig síkosságuk miatt balesetveszélyesek lesznek – mondta. Egy másik ellenző, Radu Gagiu szerint hiábavaló a tervezett parkerdőben bicikliutakat építeni, ha a helyszínig a közutakon való közlekedés egyáltalán nem biztonságos. Ezért a legtöbben inkább autóval közelíthetik meg a bejáratot, a kerékpárpályák nem lesznek eléggé kihasználva, és ezzel csak az országúti zsúfoltságot fogják növelni.

A közvita várhatóan tovább fog gyűrűzni, mert a bükki parkerdő beruházásának terve láthatóan nem kerül le az önkormányzat napirendjéről.

A terv költségvetése közel 146 ezer euró, ebből közel 124 ezer euró vissza nem térítendő támogatás, majdnem 19 ezer euró a fejlesztési minisztérium hozzájárulása és közel 3000 euró a helyi költségvetés önrésze.