Cojocaru: a próbavizsgákra ennek ellenére sor kerül

Az ország 28 megyéjének 1.100 oktatási intézményében döntöttek úgy a szakszervezeti tagok, hogy nem vesznek részt a nyolcadikosok országos képességfelmérőjének hétfőtől szerdáig zajló próbavizsgáján. A FSLI közleménye értelmében a kezdeményezést az érdekvédelem országos vezetősége és a szülői egyesületek országos szövetsége is támogatja.
A FSLI többek között azt kéri a kormányhoz és a két házelnökhöz intézett beadványában, hogy mondjanak le a kilátásba helyezett iskola-összevonásokról, a leépítésekről és bizonyos pótlékok megszüntetéséről és növeljék az úgynevezett fejpénz összegét. Amiatt is elégedetlen a szakszervezet, hogy a 2017/153-as kerettörvény értelmében - amely megszabja, hogy a legkisebb és a legnagyobb fizetés közt az arány 1/12 legyen - a pedagógusok 1,64 és 2,76 közötti szorzóval a bértábla alsó harmadában foglalnak helyet.
Az érdekvédelmi szervezet kilátásba helyezte a március 19-e és 22-e között zajló próbaérettségi bojkottálását is.
Lucia Cojocaru, a FSLI Kolozs megyei elnöke a Szabadságnak úgy nyilatkozott: a megyében 80 tanintézmény vesz részt a bojkottban, ami azt jelenti, hogy ezekhez az iskolákhoz tartozó tanszemélyzet sem a próbavizsgák felügyeletében, sem a dolgozatok javításában nem vállal szerepet. A próbavizsgákat természetesen megtartják, de a FSLI szakszervezeti tagok távolmaradásával, tudtuk meg.
"A bojkott nem megoldás"
Az oktatási minisztérium felhívást intézett tegnap a pedagógusokhoz, hogy a tanulók érdekében tegyenek le az országos képességfelmérő bojkottjához hasonló „radikális" kezdeményezésekről.
„A bojkott nem megoldás. Felhívást intézünk a pedagógusokhoz, akik 2018. március 1-jétől 20 százalékos béremelésben részesültek, hogy ne kezdeményezzenek olyan lépéseket, amelyek hatással lehetneka tanulókra. Első próbavizsgájuk előtt állnak, érzelmileg megviselné ez őket" – áll a szaktárca közleményében.
A minisztérium ugyanakkor emlékezteti a szakszervezeteket, hogy folyamatban van a kollektív munkaszerződés újratárgyalása, és a szerződés értelmében az érdekvédelmi szervezeteket vállalták, hogy ez idő alatt nem kezdeményeznek munkakonfliktust. A tárca illetékesei állandó kapcsolatban állnak a szakszervezeti vezetőkkel, és minden döntést a velük való egyeztetés nyomán hoznak meg – mutat még rá a közlemény.