Nincs szó megfélemlítésről, mindenki belátása szerint cselekszik
Néhány nappal ezelőtt a hazai Europol rendőrszakszervezet, a kék ruhásokat képviselő érdekképviselet, amelynek a névazonosság ellenére nincs köze az európai uniós rendőri együttműködést koordináló nemzetközi szervezethez, azt kifogásolta, hogy az országos rendőr-főfelügyelőséghez (IGPR) tartozó autópálya-rendőrség főnöke körlevélben írta elő beosztottjainak: ezentúl meg kell indokolniuk, ha figyelmeztetésben részesítenek egy járművezetőt közlekedési vétségért. Az Europol szakszervezet szerint ezzel arra próbálják kényszeríteni a közlekedési rendőröket, hogy a körülményektől függetlenül minden kihágásért bírságot szabjanak ki.
Az évek folyamán névvel vagy név nélkül nyilatkozó rendőrök folyamatosan panaszkodtak, hogy feletteseik nyomást gyakorolnak rájuk a minél több pénzbeli bírság kirovásáért, hogy jelentős anyagi bevételt tudjanak felmutatni bukaresti feletteseiknek.
Megszabott teljesítménymutatók?
A minap a rendőrszakszervezet képviselői úgy vélték, már csak az hiányzik, hogy konkrét mennyiségi teljesítménymutatókat szabjanak meg, vagyis normát határozzanak meg a behajtandó bírságok mértékéről. A szakszervezeti vezetők arra biztatták az érintetteket, azaz az autópálya-rendőrségnél dolgozó kollégáikat, hogy tekintsenek el ettől a „szemétségtől”, vagy csak annyi magyarázatot fűzzenek a jelentésükhöz, hogy a kihágásokra vonatkozó, 2001-ben kiadott 2-es számú kormányrendeletnek megfelelően jártak el.
A központi román sajtó által fénymásolatban közzétett körlevélből kiderült, hogy az autópálya-rendőrség főnöke az idén márciustól érvényes – az agresszív vezetést is büntető és a nagyarányú sebességtúllépésért súlyosabb bírságokat előíró – új közlekedési szabályok alkalmazását kéri számon beosztottjain.
Mint ismeretes, az új közúti szabályzat 1300–2900 lejes bírsággal és a jogosítvány 90 napos felfüggesztésével bünteti azokat, akik indokolatlan módon az autópálya leállósávjában közlekednek, és 120 napra növeli a jogosítvány-felfüggesztés időtartamát azok esetében, akik visszafordulnak, vagy az autópályán a forgalommal szemben haladnak, vagy tiltott helyen hajtanak át másik pályaszakaszra.
Ugyanakkor a gyorshajtás büntetésében márciustól új küszöböt vezettek be: 120 napra felfüggesztik a vezetői engedélyét annak a sofőrnek, aki óránként több mint 70 kilométeres sebességgel lépi túl az adott szakaszon megengedett maximális sebességet. Eddig a 90 napos eltiltás volt a legsúlyosabb büntetés, amelyet az óránként 50 kilométernél nagyobb sebességtúllépés esetében szabnak ki.
Nincs ilyen gyakorlat
Kíváncsiak voltunk, mennyire valós az Europol rendőrszakszervezet illetékeseinek aggodalma, ezért egy közlekedési rendőrhöz fordultunk. Kapcsolatemberünk hangsúlyozta: a körlevél kizárólag a romániai autópályákon szolgálatot teljesítő kollégáira vonatkozott.
– Nem beszélhetünk megfélemlítésről, mindenki belátása szerint jár el. Kolozs megyében nem jellemző a nyomásgyakorlás, máshol nem tudom, mi van. Hangsúlyozom: nincs semmiféle nyomás vagy elvárás. A minőségi munka, nem pedig a mennyiség a fontos. Nekem eddig egyszer sem kellett megindokolnom, miért csak szóbeli figyelmeztetést adtam egy-egy szabálytalanságot elkövető gépkocsivezetőnek – mondta a neve elhallgatását kérő román nemzetiségű, az autópályán is szolgálatot teljesítő rendőr, aki évek óta a belügyminisztérium alkalmazottja. Hozzátette: kollégáitól sem hallott olyanról, hogy a főnökük nyomást gyakorolt volna rájuk azért, hogy minél több pénzbeli bírságot rójanak ki az autópályákon szabálytalanságokat elkövető gépkocsivezetőkre.
