„A tavaszi közvita után a városi önkormányzat nem akart elhamarkodottan dönteni. Közel száz javaslatot kaptunk a lakosoktól, és ezek 90%-a kérte a szerencsejátékok teljes körű kitiltását a városból. Az eddigi vélemények alapján már összeállítottunk egy határozattervezetet, ami a teljes kitiltásra vonatkozik. De az augusztusi közvitán elhangzottakat is beilleszthetjük a határozattervezetbe, amit a városi tanács vélhetőleg szeptemberben fogad el” – mondta Emil Boc polgármester a közvita elején.
A közvitán több hivatásos pókerjátékos kérte, hogy a pókert ne tekintsék szerencsejátéknak. „A póker az elme sportja, mint a sakk. A nyeréshez kell érteni a matematikához, a pszichológiához. Világszerte rendeznek pókerversenyeket. A pókerasztalnál értelmes beszélgetések folynak és tisztelik egymást. Ha valaki tud pókerezni, megtanulja, hogyan viselje méltóságteljesen, ha veszít. A pókerjátékosok közösséget alkotnak, és ezt helyesen kell értelmezni” –hangoztatták a közvitán a profi pókerjátékosok, akik azt is elárulták, hogy a pókeren nyert pénzből jobban meg lehet élni, mint egy szokványos fizetésből. Viszont egyetértettek azzal, hogy az elektromos játékgépek károsak, és függőséget okoznak.
„A szerencsejáték függőség súlyos probléma, amelynek a társadalmi hatása felmérhetetlen. Az ilyen emberek elhanyagolják a teendőiket, akár lopásra is vetemednek, hogy játszhassanak. De a játékszenvedély vezethet családon belüli erőszakhoz és öngyilkossághoz is. A szerencsejátékok betiltása az első lépése a játékfüggőségtől való megszabadulásnak. Már több városban betiltották a szerencsejátékokat, de nem hallottunk az intézkedés negatív hatásáról” – közölte Alexandru Turc.
„Kiskorúak nem léphetnek be a szerencsejáték-termekbe. Törvény tiltja ezt, és az a cég, amelynek a játéktermeiben kiskorút érnek tettek, a működési engedélyének bevonását és hatalmas pénzbírságot kockáztat. Ha betiltják a szerencsejátékkal foglalkozó cégeket, a játékosok, beleértve a kiskorúakat is, az online játékokra térnek át, és ezt is a szülők pénze bánja. Ha bezáratják a termeket, akkor sok ember kerül az utcára” – figyelmeztetett Laura Popa, egy szerencsejátékkal foglalkozó cég képviselője.
„Azt hiszem, az a tömbház, amelynek elnöke vagyok, bekerülhet a Guiness Rekordok könyvébe. A négy lépcsőház közül háromnak a földszintjén működik szerencsejáték-terem. Borzasztóak a körülmények, főleg éjjel: a tömbházban lakó gyermekek közül néhánynak hangtompítót tesznek a fülébe, mert nem tudnak aludni a zajtól. Az iskolába délután járó gyermekek félnek hazamenni, ezért a szülők viszik őket haza. A termek vendégei isznak, cigarettáznak, káromkodnak, zajonganak. Egyetértek a játéktermek berázásával” – vélekedett a Fenesi/Floresti út 77. szám alatti tömbház elnöke, Vasile Cimbrudean.
„ Az elmúlt tíz évben a szerencsejátékokkal foglalkozó cégek összesen háromszázmillió eurót fizettek az államnak a játékfüggőség megelőzésére és kezelésére. A teljes körű tiltás nem hoz eredményt. Az online szerencsejátékok által bevételezett pénz egy része a szervezett bűnözést finanszírozza az EU-ban. Az online térben senki nem ellenőrzi, hogy a játékos kiskorú, vagy nagykorú, nem ellenőrzik a kártyaadatokat sem” – magyarázta Alexandru Domșa, a szerencsejátékokkal foglalkozó cégeket tömörítő szövetség elnöke.
„A szerencsejátékok betiltása az online és a feketepiaci játékok növekedéséhez vezethet. Így nem fogunk megszabadulni a jelenségtől” – figyelmeztetett Ramona Lupu pszichológus, aki több megelőző jellegű programot is irányított.
