A beiktatási ünnepséget 1937 óta mindig január 20-án tartják. A mostani ceremónia jelentősen különbözött a korábbiaktól, ugyanis a járványhelyzet és az esetleges tüntetések miatt az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb mértékben biztosított elnöki beiktatására került sor. A kiemelt óvintézkedéseket egyebek között az indokolta, hogy január 6-án Donald Trump leköszönő, republikánus párti elnök hívei megostromolták a Capitolium épületét, és a zavargásokban öt ember meghalt.A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint továbbra is fennállt a lehetősége annak, hogy erőszakos tüntetések lesznek Washingtonban és a többi szövetségi állam fővárosaiban. A biztonsági intézkedések nagyságát mutatja, hogy a Nemzeti Gárda 25 ezer felfegyverzett katonája ügyelt a rendre.Az alkotmány értelmében az elnököt és az alelnököt is a szövetségi legfelső bíróság főbírája eskette fel négy évre, azonban a mostani esemény ebben a tekintetben is eltér a hagyományostól. Kamala Harris ugyanis Sonia Sotomayort, a legfelső bíróság első latino származású bíróját kérte fel az esketésre.
Miután letette hivatali esküjét, Joe Biden elmondja majd beiktatási beszédét, amelyben az elnök kifejtette elképzeléseit arról, „hogyan győzze le a járványt, hogyan építse vissza, egyesítse és gyógyítsa meg a nemzetet”. Hozzátette: egységre van szükség, le kell győzni a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket és a belföldi terrorizmust.
