Úti célként az Indiához tartozó Kis-Tibet Zangla nevű települését jelölte meg, ahol Kőrösi Csoma Sándor megalkotta a tibeti-angol szótárt. Világossá vált azonban számára, hogy ezt a célt nem érheti el, hiszen a nagy hó miatt a Zanglába vezető út május közepéig járhatatlan, addig pedig nem maradhat Indiában. A különösen kemény tél miatt, már Ladak tartomány fővárosába, Lehbe is csak repülővel tudott eljutni Dzsammuból.
Pengő Zoltán közölte: néhány napot Delhiben pihen, aztán elmegy Dardzsilingbe, Kőrösi Csoma Sándor sírjához, és úgy tervezi, hogy Kanamba is ellátogat, ahol a székely keletkutató szintén sok időt töltött, de ezeket az utakat már tömegközlekedési eszközökkel teszi meg.
Az újságíró csaknem napi rendszerességgel közölt naplóbejegyzéseket magyarul, románul és angolul útjáról. Már elindulásakor említette, hogy nem fog gyalogolni olyan vidékeken, ahol a biztonságát veszélyeztetné. Egy lábfertőzés miatt először Ankara előtt kényszerült arra, hogy autóval tegyen meg több mint kétszáz kilométert, aztán Iránban borult fel az eltervezett program. Ott a Kászim Szulejmáni tábornok elleni bagdadi amerikai drónos támadás utáni zavargások és a készpénzhiány (az iráni bankokból bankkártyával nem tudott pénzt felvenni) okozták, hogy Teheránon túl ne folytassa a gyaloglást. Onnan több ország érintésével tömegközlekedési eszközökkel, repülővel jutott el Delhibe, hogy aztán Indiában térjen vissza a gyalogos zarándoklathoz. Ez a gyalogút tartott Dzsammuig, ahol aztán módosítani kellett a tervet.
Pengő Zoltán az MTI-nek telefonon elmondta: testileg ma sem fáradtabb, mint a gyalogút első estéjén volt, de lelkileg alaposan kifárasztotta a kaland. Vágyik már rá, hogy hazatérjen. Hozzátette, március 31-ig marad Indiában. Addig e kontinensnyi országot próbálja jobban megismerni.
Elmondta: a magyar a román és az angol nyelvű útinaplóját elég sokan követték, így minden bizonnyal valamelyest sikerült ráirányítania a figyelmet Kőrösi Csoma Sándor egykori teljesítményére. Útja során csak Törökországban találkozott újságírókkal, de a nyelvi nehézségek miatt ott is döcögött a kommunikáció közöttük.
Pengő Zoltán szeptember elsején indult el Nagyenyedről, hogy Kőrösi Csoma Sándor útvonalán, ettől helyenként egy kicsit eltérve gyalog jusson el az Indiai Ladak tartományba. Az út során naponta 30-35 kilométert gyalogolt, és hetente egy pihenőnapot tartott.
