Úton Kőrösi Csoma Sándor nyomában, 200 év után
A Bethlen Gábor Kollégiumban tartott rövid sajtótájékoztatón Pengő Zoltán újságíró kiemelte: van egy kis adag izgalom benne, de azt gondolja, rendben lesz minden. Azt tervezi, hogy minden reggel viszonylag korán fog útra kelni, pihenőket is tart majd, nem erőlteti a menetelést, csak napi 35 kilométert fog megtenni. A gyaloglást nem fogja megszakítani az írással, erre este a szálláshelyen kerít majd időt. Nem nyugtalanítja különösebben, hogy 9 hónapig egyedül lesz, sokan felvetették, hogy bizonyos szakaszokon csatlakoznak hozzá, egyelőre egyik jó barátja, Silye Lóránd kíséri el Nagyszebenig. Arra a kérdésre, hogy mi a célja ezzel az úttal, lapunknak Pengő Zoltán a következőket nyilatkozta: „ Nekem ez egy régi vágyam és most végre valóra szeretném váltani. Örömömet lelem benne, belső késztetést érzek ehhez. Természetesen külső motivációm is van: amikor csak alkalmam lesz rá, igyekszem megismertetni a világgal Kőrösi Csoma Sándort.”
Az eredetileg a kollégium előtt rövidre tervezett sajtótájékoztatóval egybekötött indulás sokkal színesebbre sikeredett. A nagy pillanatra Budapestről Nagyenyedre utazott Bagosi Hajnal, aki népviseletbe öltözve adott át egy székely zászlót az utazó újságírónak. A mélyen meghatódott nő lapunknak elmondta: ő is járt már Dardzsilingben, útjára pedig egy véletlen egybeesés késztette: épp azon a napon, március 25-én született, amikor Jakabos Ödön a sírhoz érkezett. Bakó Irén, a kollégium nyugalmazott földrajz szakos tanárnője egy Csoma-életrajzból olvasott fel pár sort biztatásképp, Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatónője pedig bemutatta Pengő Zoltánt az épp istentiszteletre összegyűlt református közösségnek. Az enyediek közül többen hallottak már az eseményről, így sok kedves gratulációban és biztatásban volt része a nem mindennapi feladatra vállalkozó kolozsvári újságírónak.
Borítókép és fotók: a szerző felvételei
