Következetesség és az oktatás melletti határozott kiállás kellene
N.-H. D., Sz. K.
Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter a napokban nyilatkozott a jövő tanév szerkezetéről, amely átalakulások előtt áll, legalábbis a tárcavezető elképzelései szerint. Cîmpeanu visszaállítaná az három évharmados tanévszerkezetet. Ennek értelmében a következő tanév első évharmada szeptember 5-étől december 21-éig (14 hétig) tartana, a második évharmad 2023. január 9-étől április 6-áig (12 hétig) terjedne, a harmadik évharmad pedig 2023. április 19-étől június 16-áig (8 hétig) tartana. Október végén és február elején minden óvodás és iskolás egyhetes vakációra menne, a februári vakációt a téli sportolás ösztönzése miatt iktatnák be.
– Jó ötletnek tartom az évharmadokból álló tanévet, mert akkor három egyforma részből állna, nem pedig két egyenlőtlen részből. A három évharmadban a jegyadás valósabb képet nyújtana a szülőnek gyermeke tanulmányi előmeneteléről – fogalmazott a tárcavezető nyilatkozata kapcsán Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója. Hozzátette: igaz, könnyebb egy tanévben kétszer dolgozatot javítani, semmint háromszor, de teljesebb képet kapunk, ha van három jegy. – Az októberi vakációt feleslegesnek tartom, mivel a hosszú nyári vakáció után a gyerekek kibírják megszakítás nélkül a karácsonyi ünnepig. Az elemistáknak eddig is volt októberi szünet, ám a gimnáziumban és a líceumban nem tartom indokoltnak. Azt tartanám előnyösebbnek, ha a téli sportokra szánt vakáció hosszabb lenne, mivel egy hét nagyon rövid erre, mert a sípályák agyon lesznek zsúfolva – fogalmazott az intézményvezető. – Ahhoz, hogy a jövő tanévet az ideinél hamarabb elkezdhessük, a pedagógusoknak legalább két héttel hamarabb el kell kezdeni dolgozni, tervezni. Ez azt jelenti, hogy a kollégáknak augusztus második felében be kellene már jönni, mert tanévkezdéskor rengeteg az adminisztratív tevékenység – jegyezte meg.
– Amit a miniszter bejelentett, az csak terv. A tapasztalat azt mutatja, hogy teljesen más is lehet belőle. Én rögzíteném a tanévkezdést és a tanévzárást: például szeptember első hétfőjére és június második péntekére. Az őszi és a februári szünetet jónak tartom. Az évharmadok bevezetése, voltaképpen visszavezetése nem indokolt. Fölöslegesen terhelné a diákokat, pedagógusokat, és a statisztikák kapcsán a titkársági munkát is bonyolítaná. Nem látom a pozitív hozadékát – közölte Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója.
– Nem a televízióból kellene arról értesülnünk, milyen lesz a következő tanév, hogyan működik a tanügy, hanem minisztériumi rendeletben kellene szabályozni. A jelenlegi miniszter abban éli ki magát, hogy nyilatkozik, és szerintem indokolatlanul. Nincs olyan tanulmány, ami azt bizonyítaná, hogy jobb a félév vagy az évharmad, jobb a korábbi vagy a későbbi tanévkezdés. Sokan megfogalmazták már, hogy nem a tanév hosszúságától függ a tanulmányi eredmény, hanem a tananyag mennyiségétől, a tankönyvek minőségétől, a diák motiváltságától. Hiába hasonlítjuk a romániai közoktatást külföldi példákhoz, mert teljesen mások a tantárgyak, a programok, az időbeosztás. Igaz, más országban hosszabb a tanév, de nem központosított a rendszer, Németországban például régiónként változik. A tanévnek az évharmadokra való felosztása ugyan gyakoribb tudásfelmérést jelent, ám kevesebb idő jut majd szóbeli feleltetésre, egy-egy projekt kidolgozására – összegzett Kósa Mária, a Brassai-líceum igazgatója.
– A diákszervezet részéről jogos az elvárás, hogy a tanév szerkezetével kapcsolatos módosításokat mielőbb véglegesítse és közzétegye a minisztérium. Az őszi tanévkezdés az európai államokhoz képest nálunk van a legkésőbb. A tanévkezdés előrehozatalára pedig már rég számítottunk. Az a szándék is üdvözlendő, hogy az október végi vakáció egységesen minden oktatási ciklusnak szóljon, hiszen mindenkinek szüksége van időközönként egy kis pihenésre. A tanulás hatékonysága csökken, ha több mint tíz héten keresztül folyamatosan iskolai tevékenység van. A többgyerekes családok számára is könnyebb lenne azzal a vakációval tervezni – hangoztatta Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója.
A Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, Török Zoltán a félévek megőrzését tartja jónak, a téli vakációt pedig egy héttel meghosszabbítaná. – A tanév június közepén való befejezését azért tartom megfelelőnek, mert így a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek záróvizsgája nem tolódik ki – mondta Török Zoltán.
– Jónak tartom a szeptember eleji tanévkezdést és az őszi vakációt. Ami az Iskola másként hetet illeti, annak a híve vagyok, hogy az iskolák maguk dönthessenek, mikor szervezik azt meg. A februári és a májusi tematikus hetek – sport- és zöld hét – bevezetését azért nem pártolom, mert sok a tananyag, és ezek a vakációk a tanulás rovására mennének. A tematikus hét és az iskola másként is gondot okozhat szervezés és pénz szempontjából – vélekedett Józan Erzsébet, a tordai Jósika-líceum igazgatója. – Szerintem az oktatás sikere nem a tanév struktúráján múlik. A diákokat arra kellene ösztönözni, hogy tanuljanak, a tanárokat, hogy tanítsanak, a szülőknek pedig csak akkor kellene beleszólniuk, ha az iskola tényleg nem végzi a feladatát – tette hozzá az iskolaigazgató, aki szerint két hónap nyári vakáció elég lenne. – Megjegyezte, kicsit több következetességet és az oktatás melletti határozott kiállást várnának el.
– A három évharmados tanévszerkezetet nem tartom megfelelőnek, sokkal hatékonyabb a jelenlegi, két féléves tanévbeosztás. A tanévkezdést egy héttel előbbre lehetne hozni, és kb. két hónapnyi tanulás után egyhetes vakációra küldeni minden gyereket ősszel, hogy ne legyen annyira fárasztó számukra a folyamatos tanulás szeptember elejétől karácsonyig – nyilatkozta Schuller Hajnal, a Báthory-líceum igazgatója. A kéthetes karácsonyi vakáció szerinte létfontosságú, akárcsak a februári félévközi egyhetes szünidő is. Úgy véli, a gyerekeknek nagy szükségük van rá, kikapcsolódás, síszünet, mozgás, lelki feltöltődés stb. szempontjából.
Okos-Rigó Dénes, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója lapunknak elmondta: bár kétségtelenül arányosabbak a trimeszterek, mégsem kellene háromba osztani a tanévet. Ez ugyanis háromszori lezárást jelent, ami pluszmunka, időveszteség. A vakációk előtti napok is rendszerint „lazábbak”, ami szintén időkiesés.
A pedagógus szerint a tanév jelenlegi szerkezeti felosztása nem a legjobb, az első félév túl rövid, a második viszont hosszú. Ez abban az esetben lenne indokolt, ha a tanítás – mint ahogy el is hangzottak erre vonatkozó javaslatok – szeptember első napjaiban kezdődne, nem a hónap közepén.
Az igazgató úgy véli, vissza kellene térni a hosszabb első félév változathoz: a karácsonyi szünet után még két-három hét állna a tanulók és a tanárok rendelkezésére ismételni, javítani, ezt rövid téli vakáció követné. Természetesen mindez normális körülmények között, nem pedig a járványhelyzet miatti kényszerhelyzetben.
Kulcsár Melinda, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum igazgatója is azon a véleményen van, hogy a háromosztatú tanévre való áttérés nem a legjobb megoldás. Sok pluszmunkával jár, ezt az időt inkább a tananyag elmélyítésére kellene fordítani. A trimeszterek bevezetése csakis úgy oldható meg, ha a tanügyminisztérium enged a követelményekből, ilyen körülmények között ugyanis nagyon nehéz olyan tantárgyakból, amelyekből például három óra van egy héten, négy jegyet adni, ahogy az jelenleg kötelező, és még dolgozatot is íratni. Az igazgató is úgy véli: a karácsonyi szünet után folytatódó első félév a legészszerűbb, legkényelmesebb.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
