Az elmúlt évben az uniós tagállamokban konferencia zajlott Európa jövőjéről, amelynek keretében állampolgári konzultációkat, vitacsoportokat szerveztek, ami arra utal, hogy Brüsszelben is napirenden van az EU jövőjéről való gondolkodás; másrészt, az unió belső törésvonalai nem enyhülnek, folyamatosan terítéken vannak a jogállamisági viták a különböző tagállamokkal szemben - indította el Kelemen Hunor és Varga Judit beszélgetését a budapesti Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője, Gát Ákos Bence. Arra kérte a meghívottakat, járják körül az EU-ban érvényesülő tendenciákat, értékeljék az említett konferencia következtetéseit.
A magyar igazságügyi miniszter megállapítása szerint, az Európa jövője kapcsán szervezett, állampolgári konzultáció, konferencia korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; Magyarország mindenesetre egy lehetőséget látott ebben a folyamatban arra, hogy véleményt nyilváníthasson az uniós keretekről. „Mi egy olyan Európát szeretnénk látni, amelyről álmodtunk, amelyhez csatlakoztunk, amelyről annak idején az egyetemen tanultunk”, emelte ki Varga Judit. Elmondta: az uniós konferencia kapcsán Magyarország 820 rendezvényt szervezett, és ebben a tekintetben lakosságarányosan dobogós helyen volt a tagállamok között. Az állampolgári javaslatokat egy digitális platformban összegezték, és erre a véleménycsomagra alapítják a továbbiakban a szempontokat, amelyeket Magyarország képviselni fog.
A miniszter szerint azonban a brüsszeli irányadók „álságos módon, saját ideológiai törekvéseikre szándékoztak egy külső, demokratikus mázat festeni” ezzel a konzultációval, mert végső soron, az összegzésekben Magyarország polgárainak véleményét nemigen vették figyelembe. Kelemen Hunor megállapítása szerint, időszerű, szükséges volt ez a jövőképről szóló konferencia, de lezárulása után mindenekelőtt az derült ki, hogy nagyon nehéz összegezni az egyes társadalmak eltérő hagyományokra alapuló törekvéseit. „Ez nem is lenne baj; a gond az, hogy a hatalomtechnikai kérdéseket helyezik előtérbe a tartalmi kérdések rovására”, hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Erre jó példa az EP-választásokra szánt, transznacionális listák bevezetésének ötlete, amely esetleg azt jelentené, hogy a kézdivásárhelyi jelöltről a dublini polgár szavazna... - jegyezte meg a politikus. „Ezek olyan, a valóságtól elrugaszkodott következtetések, amelyeknek semmi köze ahhoz, amit az emberek elvárásként megfogalmaztak”, folytatta az RMDSZ elnöke. Szerinte nagyon fontos kérdés az is, hogy van-e európai identitás; a hosszú évek óta tartó értékválság meglátásában pontosan az identitásról szól, és ha az EU szeretne visszatérni az alapértékeihez, arra nem technikai eljárásokkal, hanem csakis tartalmi változtatásokkal lehet megoldást találni.
„Ezt a mai válságot hatalomtechnikai kérdésként kezelni butaság – őszintén és tartalomról kell beszélni”, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Varga Judit megállapította: az emberek nem az uniós vétójogról, intézményi keretekről mondtak véleményt az uniós konzultáción, hanem az életüket konkrétan érintő kérdésekről, például a diplomák kölcsönös elismertetési eljárásáról. Az adatok statisztikai elemzéséből mégis az derült ki többek között, hogy az uniós polgárok „aggódnak a magyar és lengyel jogállamiság miatt.”
Az RMDSZ elnöke szerint a nemzeti kisebbségek kérdése sem úgy jelent meg az uniós konferencia konklúzióiban, mint ahogyan elvárták volna, de adott esetben, az általános utalást megfelelően is lehetne értelmezni, és ha uniós szerződésmódosításra kerülne sor, akkor ezt a kérdéskört is be lehetne vonni. Megállapította ugyanakkor: a tendenciákat nézve, a tagállamok számára nagy kihívás az is, hogy az esetlegesen fokozódó társadalmi elégedetlenség közepette hogyan lehet majd a szélsőséges pártok feltörekvését visszafogni. Mint kiemelte, a politikai elit felelőssége óriási, és minden elhibázott lépés következményei súlyosak lehetnek.
Az EU reformját illető magyar javaslatokról Varga Judit kifejtette: törölni kellene az egyre szorosabb európai egységre való törekvés fordulatát; az Európai Bizottság ugyanis egyfajta önálló életre kelt nemzetközi szervként, a saját létezésének bizonyítására, önmaga legitimizálására egyre olyan javaslatokat tesz le, amelyek nem az unió valós szellemiségének megfelelő tagállami konszenzusra épülnek. Az EU-nak hozzáadott értékeket kellene teremtenie – legyen közös hadserege, közös fejlesztéspolitikája, egyfajta „okos integráció” gyakorlata. Ennek keretében tartózkodni kellene attól, hogy egy intézményrendszer felülről lefele megmondja, hogy a magyarok hogyan gondolkodjanak például a családról, vagy arról, hogy milyen energiaforrásokat használnak, részletezte az igazságügyi miniszter.
Kelemen Hunor szerint is „kapitális” a hatáskörök kérdése; megállapítása szerint az elmúlt 15-20 év történései azt mutatják, hogy a föderatív döntéshozatal fele haladunk; ebben a vonatkozásban szerinte a kiút a régiók Európája lehetne, amelyben egymás kölcsönös tisztelete, egymás érdekeinek kölcsönös elismerés érvényesül. Meg kell győzni az európai döntéshozókat arról, hogy őszintén tárgyalni kell a nehéz kérdésekről – köztük a demográfiai csökkenés problémájáról is – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
„A politikai taktikázás álságos világát korrekt együttműködési politikával váltanánk fel. Ugyanakkor, amikor sarkos, erős véleményt fogalmazunk meg az EU-ról, pontosan azért tesszük, mert nem közömbös a jövője számunkra”, összegezte Varga Judit, hozzátéve: sok mindent meg kell változtatni, hogy az unió a régi lehessen, hogy újra azokat az elveket lássuk működésben, amelyekre épülve megalakult annak idején.
Borítókép: MTI/Veres Nándor
