Nikki Haley leszögezte: a kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait.
"Világossá akarom tenni, hogy ez a lépés nem azt jelenti, hogy feladnánk elkötelezettségünket az emberi jogok terén" - fogalmazott.
A külügyminisztériumban Mike Pompeo tárcavezetővel közösen a sajtó elé álló diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, és azt hangoztatta, hogy a szervezet "álszent és öncélú", és valójában "gúnyt űz az emberi jogokból". Hozzátette: Washington azért lép ki, mert "egyetlen országnak sem volt bátorsága", hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.
Bírálatában név szerint megemlítette Oroszországot, Kínát, Kubát és Egyiptomot mint olyan államokat, amelyek kifejezetten gátolták a szervezet megreformálását. Majd további országokat sorolt, amelyek tagjai ugyan a tanácsnak, de "ijesztően nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat". Ezzel összefüggésben Venezuelát, Kínát, Kubát és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg.
A döntést magyarázva Nikki Haley meggyőződését fejezte ki, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is - mondta -, hogy a szervezet "aránytalan mértékben" foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben. Haley egyébként már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy "betegesen elfogult" Izraellel szemben.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein csalódását fejezte ki a washingtoni bejelentés miatt. Zeid Raad al-Husszein azt írta Twitter-üzenetében: "elszomorító, de nem meglepő hír" az amerikai kilépés.
"Tekintettel az emberi jogok jelenlegi helyzetére a világban, az Egyesült Államoknak még nagyobb szerepet kellene vállalnia, nem pedig kivonulni" - vélekedett a diplomata, Nikki Haley bejelentésére reagálva.
Washington egy nappal azután jelentette be kilépését a testületből, hogy Zeid Raad al-Husszein az Emberi Jogi Tanács 38. ülésszakának megnyitóján elítélte a Trump-kormánynak azt a szerinte "lelkiismeretlen" gyakorlatát, amely szerint az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztják gyermekeiket.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre, amikor megszüntették a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert kudarcot vallott az emberi jogok védelmét szolgáló küldetése megvalósításában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé tette a tagságot, amelyekben pedig köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék az Emberi Jogi Tanácshoz, arra hivatkozva, hogy az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél.
Az Egyesült Államok 2009-ben, Barack Obama elnöksége idején csatlakozott a Tanácshoz.
