Műemlékvédelmi elvek, szabályozások ellenére is megépült az új épület
– A Kétágú templom mögé tervezett új ingatlan megépítését illető negatív véleményezés volt az egyik legmegalapozottabb ilyen dokumentum, amelyet valaha aláírtam – hangsúlyozta Virgil Pop. – Először 2010. szeptember 16-án döntött úgy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség építkezését illetően a szakhatóság, hogy elutasítja a tervet. Megállapítása szerint, a beépítésre szánt terület a Kétágú református templom parcellája (amint azt az 1859-es és 1941-es alaprajz is tanúsítja, ekkor még az egységes 4883-as helyrajzi számmal), és a klasszicista istenháza távlati képe, hátsó homlokzatának látványa csorbulna az építkezés által. Megjegyzik továbbá, hogy a telken emelkedő műemléktemplom a Malomárok melletti sétálóövezet egyik lényeges látványeleme is. Felhívja a véleményezés a figyelmet arra is, hogy a 2007/24-es törvény értelmében a településeken belüli zöldövezeteken a beépítések mértéke nem lépheti át az adott terület tíz százalékát; márpedig, a beépítésre szánt parcella zöldövezetként szerepel Kolozsvár általános városrendezési tervében. Amennyiben az építkezések a kérdéses terület több mint tíz százalékát elfoglalják, megváltozik az övezet rendeltetése, amely viszont megszegi a 2007/114-es sürgősségi kormányrendeletet is – tette hozzá a főtanácsos.Elmondta továbbá, hogy az első véleményezést a városrendezési részletterv (PUD) keretében kérték, és ekkor a tervezet még egy tornateremmel, úszómedencével felszerelt iskolai sportlétesítményre és a hozzá tartozó iroda építésére vonatkozott. A később kiegészített tervben, amelyet 2011. május 12-én utasított el a regionális szakhatóság, már a tanfelügyelőség irodahelységeinek is helyet adó létesítmény szerepel. Ebben a második véleményezésben Virgil Pop újra kiemelte, hogy a 19. század első felében épített templom – a 18. századi, általában utcafrontokon elhelyezkedő istenházáktól eltérően – szabadon áll, látványa a telek hátsó Apáczai Csere János/Argeş utcai részéről is hangsúlyos, amelyen nem kellene változtatni. Arról nem is szólva, hogy ez a város azon kevés műemlék épületének egyike, amelyet két irányból lehet – illetve már csak lehetett – megközelíteni. Mindemellett, az új terv egy olyan épületre vonatkozik, amely 16,5 méterrel magasabb a templom koronázópárkányánál, így nem tartja tiszteletben az általános városrendészeti terv mellé rendelt helyi szabályzatot sem. A bizottság az elutasításban újra megismételte: a zöldövezetre vonatkozó törvényi szabályozást egyértelműen megszegik azáltal, hogy több mint tíz százalékát beépítik az ekként minősített területnek.
A módosított tervben javasolt új épület magasabb a templom koronázópárkányánál (Rohonyi D. Iván felvételei)
A telek egyébként 1964-ben jutott a román állam, – a jelenlegi helyzet szerint a tanügyminisztérium tulajdonába – feltehetőleg kikényszerített adományozás folytán. Az egyházközség 2003-ban pert indított a terület visszaszerzéséért; az ügyirat a romániai bíróságokon vesztesnek bizonyult, és 2007-ben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is elutasította. A reformatus.ro honlapon közzétett összegzésből kiderül, 2010-ben az egyházközség presbitériuma egy olyan terv kivitelezésére adta elvi beleegyezését, amely egy alagsorral, földszinttel és egy emelettel elképzelt sportkomplexum építésére vonatkozott volna, valamint a Malomárok partján egy csatolt részre, alagsor, földszint és három emelet magassággal. Mint írják, a presbitérium nem látta azokat a végleges terveket, amelyek alapján a polgármesteri hivatal 2011-ben kibocsátotta az építési engedélyt, ennek megfelelően nem is adta beleegyezését a módosított terv megvalósulásához.A bukaresti székhelyű országos műemlékvédelmi bizottság jóváhagyását megszerezve, a tanfelügyelőség 2011. július elején elkezdte az építkezést. A munkálatokat egyébként régészeti leletmentési bizonylat nélkül indították el. A munkagépek a telek nyugati részén megbolygatták, károsították a régészeti rétegeket, mire sikerült az építkezést ideiglenesen leállítani, hogy a kötelező érvényű ásatást el lehessen végezni. A leletmentő ásatáson többek között feltárták egy jellegzetes, földbe mélyített római kori ház maradványait, az egykori tűzhely nyomaival, cölöplyukakkal, egy népvándorlás kori kemencét, illetve egy szintén földbe mélyített, középkori ház maradványait is. Sírhelyet is találtak a telken, benne egy szokatlan pozíciójú, jobbkarját védőn koponyája elé emelő elhunyt csontvázával, akinek földi maradványai mellett egy bronzból készült keresztet, valamint egy bronz Mária-medált is találtak, amelynek alapján legkorábban a 17. századra lehet a sírt keltezni. A régészek szerint, azonban legalább temetkezési helyre, sírkertre kellett volna bukkanni ahhoz, hogy a terület beépítését el lehessen kerülni. Ez nem történt meg, így műemlékvédelmi szakvélemény, élőlánccal, aláírásgyűjtéssel és egyéb fórumokon való tiltakozás sem volt elegendő ahhoz, hogy elmaradjon az építkezés…
