– Valószínűleg többen tudják, hogy 1913-ban Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója, francia segítséggel elkészítette az első kolozsvári, erdélyi játékfilmet, A sárga csikót, majd a film sikerén felbuzdulva egy filmstúdiót is indított, alapított. Viszont, ahogy nemsokára ki fog derülni, lehet, hogy mindez nem pontosan így van, és nem ez volt az első kolozsvári film, hanem ezt megelőzően létezett egy kezdeményezés, amelyet kolozsvári arisztokraták készítettek, forgattak – vezette fel Szebeni Zsuzsa első kolozsvári filmről szóló előadását Zágoni Bálint, a Filmtettfeszt főszervezője.
Szebeni Zsuzsa bevallotta: még mindig nagyon kevés adat áll rendelkezésére erről a moziszkeccsről, ami az erdélyi filmtörténetnek egy nagyon jelentős szelete, arról viszont nagyon sok adaléka van, hogy az arisztokráciának a művészetpártolása, a művészetben való aktív részvétele nagyon-nagyon jelentős volt abban az időben. A kutató kiemelte: a filmről csak úgy érdemes beszélni, ha annak előzményeit is felvázolja, így az abban szereplő arisztokraták előéletéről és az akkori arisztokrata színjátszásról is beszélt
– Nem úgy kell elképzelni, hogy Szilvássy Carola azonnal föllépett ebben a filmben, ennek nagyon komoly előzményei voltak. Az ő pályáján keresztül szeretnék egy olyan kortörténeti hátteret adni, amelynek segítségével el tudjuk képzelni, milyen egyéni kezdeményezéseik, fellépéseik voltak a kor arisztokratáinak, hogyan jutottak el odáig, hogy akár egy filmben is szerepeljenek – mondta Szebeni Zsuzsa.
Szilvássy Carola
Szilvássy Carola életét számos kortársa írása és a korabeli sajtószövegek alapján illusztrálta. Ennek segítségével megtudhattuk, hogy a bárónő aktív társasági életet élt, nőszövetség, irodalmi körök tagja volt, mindemellett „internacionalista”, aki mindig a legújabb divat szerint öltözött. A Bánffy múzsájának tartott Carola a drámaiságot sem vetette meg, a svájci nevelőintézetben nevelkedett hölgy a háziszínpadon adott elő szürrealista életképeket, a család és a helyi lakosság nem kis megbotránkozására. Színésznői alakításairól a korabeli lapok is cikkeztek, játszott Bánffy Miklós Egy végrendelet következményei című előadásában, Abraham Dreyfus Egy kis viharjában, Ibsen Nórájának, Dumas Georges hercegnőjének a címszereplője volt. Ezekre a tevékenységekre alapozva vállalhatta el a film címszerepét.
Az apacsnő szerelme készítése 1913 márciusában kezdődik, a budapesti Uher Filmgyár vezetője, Uher Ödön és két operatőre segítségével forgatták le Kolozsváron, rendezője maga báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola és Hetényi Elemér. A szkeccsnek három része volt, az első mozgóképekből, a második színpadi jelenetekből, a harmadik ismét mozgóképekből állt. Az előzetes tervek szerint felvételeket készítettek többek között a Donát utcai téglagyárnál, a Szamos-parton, a Sétatéren, a Főtéren, a New York szállóban vagy a Bánffy-palotában.
A film maga azonban sajnos még nincs meg, csak a fesztiválon bemutatott felvételek alapján alkothattunk fogalmat róla. Szebeni Zsuzsa elmondta, a Szilvássy Carola hagyaték feldolgozásakor kiderült, hogy hiányzik mindenfajta fotóanyag róla. Ez nemrég egy család jóvoltából került hozzá, és mint kiderült: Szilvássy Carola annak idején diakonissza nővérekre bízta a hagyatékot, akiknek meghagyta, hogy emeljék ki abból a fotókat, különös tekintettel az őt ábrázoló fényképeket.
(Borítókép: Szebeni Zsuzsa szerint egyelőre kevés adat került elő a moziszkeccsről. Fotó: Filmtettfeszt)
