Mivel az Alma csoportba érkeztek a gyerekek, így adta magát az első téma: Alma hetet szerveztünk. Igyekeztem olyan játékokat keresni, amellyel rávezethetem a gyerekeket és a szülőket arra, hogy az egyszerűség nagyszerű. Reggel nagy almafával vártam őket, amit ragasztószalagból készítettem a szőnyegre. E hét során sok eszközbeli segítséget kaptam a szülőktől. Így valósult meg az a játék, amikor meritőkanállal vagy saláta szedővel helyezték a gyerekek az almákat a kosárba vagy a muffin sütőbe. Kis labdákat varázsoltunk át almákká, amelyeket az alma labda színeinek megfelelő úton kellett elvinni a kosárba, vagyis, ha az alma labda piros volt, akkor a piros úton kellett végighaladni. Ezenkívűl alma versenyt is rendeztünk, vagy az almákat a fejünkre helyezve egyensúlyozni kellett. Az utóbbinál talán az volt a legviccesebb, hogy a lányok hosszú haja jobban felfogta az a csúszást, mint a fiúké, így végül arra összpontosítottak a fiúk, hogy le ne csússzon az alma a fejükről. Nem maradhatot ki az almákkal való kísérlet sem. Nem volt szükség egyébre, mint almákra, citromra, vízre, szódabikarbónára és ecetre. Kipróbáltuk, hogy mi merül el leghamarabb a vízben az alma, a héja, a magja vagy a szára, majd azt is, hogyan hat a citrom leve a félbevágott almára, megbarnul-e vagy sem? Végül pedig almavulkánt készítettünk úgy, hogy az almába egy kisebb mélyedést vágtunk, kiskanál szódabikarbónát tettünk bele, majd ecetet töltöttünk rá, így az elkezdett habzani és létrejött a vulkán. Almából gyertyatartót készítettünk, amelyhez az almát a gyerekek kiskanállal fúrták, faragták míg elég nagy lett a mélyedes, hogy beleférjen a gyertya. Nem maradhattak el az almás énekek és mondókák sem
Második héten a Kísérletek a mindennapokban témával vártam a gyermeksereget. Fontos szempont volt, hogy nagyon egyszerű dolgokkal foglalkozzunk, olyan kísérleteket ismertessek meg, amelyek eszközei minden háztartásban megtalálhatóak és bármikor elkészíthetőek. Szükség volt villára, grafit ceruzára, zsinórra, tejre, tejszínre, átlátszó körömlakkra, vízre, papírra, ragasztószalagra, gémkapocsra, borsra és teaszűrőre. Talán a legegyszerűbb és legélvezetesebb az ujjlenyomat készítése volt, mert maszatolhattunk vele. De kipróbáltuk, mi történik, ha őrölt borsot, majd egy cseppnyi mosogatószert szórunk a vízbe. Meg azt is, hogyan helyezzük a gémkapcsot a víz felszínére, anélkül, hogy elsüllyedne. A gyermekek megszerették a kísérletezést, felfedezést.
A tornádót körkörös mozdulatokkal befőttes üvegbe zártunk, csak víz, egy csepp mosógatószer és ecet kellett hozzá. A gyerekek még vajat is tudtak készíteni úgy, hogy a tejszínt és egy csipet sót befőttes üvegben krémesre ráztak, majd jóízűen kóstolgatták, hiszen a munkának édes a gyümölcse. Mikor sötét színű papírt átlátszó körömlakkos vízbe mártottunk és fény felé tartottuk akkor szivárvány vált láthatóvá.
Utolsó nap egy édesanya kezdeményezésére és segítségével papírt készítettünk, amely talán nem a kísérlet miatt volt érdekes, hanem azért mert az anyuka maga szervezte és valósította meg a tevékenységet. Külön öröm volt nekem is, hiszen én támogatója vagyok annak, hogy betekintést nyújtsunk a szülőknek a csoport életébe.
Összegezve e két hetet, örültem a lehetőségnek, érdekes tapasztalat és kihívás is egyaránt, és arra bíztatok mindenkit, hogy próbálja ki ezeket a kísérleteket, jó móka lesz!
Nagy Berta, óvónő
