Ezzel szemben az adatok azt mutatják: 56 diákkal számolhatnak a szamosújváriak – a városból 32 nyolcadikos iratkozna kilencediktől a Kemény-líceumba, Székről 10, Buzáról 7, Magyardécséről 5 és Nagysármásról 2 –, ebből kényelmesen kijön a két osztály. Ezenfelül a leosztások után mindig jutnak más településekről származó diákok is Szamosújvárra. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta, nem gondolják úgy, hogy mindenáron mindenkinek líceumot kell végeznie, saját diákjaik teljesítményét megfigyelik, és annak alapján ajánlatot tesznek továbbtanulásukra, egyeseknek inkább a válaszúti szakképzést javasolják nyolcadik osztály után. Mindazonáltal támogatják tervük megvalósításában azokat, akik szeretnének líceumban tanulni, és a tapasztalat azt mutatja, hogy érettségi után még a gyengébb tanulók is jól elhelyezkednek.

A szamosújvári Téka Alapítvány a válaszúti Kallós Alapítvánnyal együtt 2000 decemberében indította el a Mezőségi Szórványoktatási Programot, amely összehangolt és tervszerű módon, hosszú távon biztosítja a mezőségi szórványközösségben az anyanyelven történő oktatást. A program keretében belül a Téka Alapítvány egy szórványbentlakás (kollégium) létrehozását, működtetését és a mezőségi magyar iskolaközpont felépítését vállalta.

Az alapítvány jelenleg egy 2000–2006 között épített bentlakásban fogadja a Kallós Alapítvány kollégiumában negyedik osztályt végzett gyerekeket és a mezőségi szórványtelepülések nyolcadik osztályt végzett diákjait (32 településről). Erdély egyik legnagyobb szórványbentlakása, a Téka Kollégium 130 diákot lát el. 2016-ban a Téka Alapítvány átadta a mezőségi magyar szórványiskolát (Kemény Zsigmond Elméleti Líceum), amit Magyarország kormányának 729 millió forintos támogatásából építettek. Az iskola által biztosított minőségi oktatási körülmények rendkívül nagy vonzerőt gyakoroltak a mezőségi szórványközösségekre. A tavaly őszi tanévnyitóra a járvány miatt úgy készültek, hogy a diákok egy részének lakást béreltek, ugyanakkor az előírt egészségügyi óvintézkedéseknek megfelelően teljesen átalakították a kollégium tereit, a közösségi terekben is hálószobákat alakítottak ki. Balázs Bécsi Attila elmondta, már a járvány előtt eldőlt, hogy szükség van új bentlakásra, hiszen a projekt kezdeményezőinek egyik alapelve, hogy szórványban minden magyarul tanulni akaró diákot be kell fogadni még akkor is, ha a bentlakás már túlzsúfolt – a járványhelyzet csak még inkább megerősítette az építkezés szükségességét. A bentlakás működése egyik fontos feltétele a szamosújvári magyar iskola létezésének is, mivel az iskolában tanuló diákok egyharmada bentlakó. Jelenleg a nyolcadikosok és tizenkettedikesek tanulnak az iskolában fizikai jelenléttel, a többi kollégiumi diákot otthon rendszeresen látogatják elsősorban a bentlakás pedagógusai. Mostanra már mindenkit sikerült ellátni táblagépekkel, laptopokkal, egyeseknek élelmet is vittek, miután korábbi látogatások során a pedagógusok azzal szembesültek, hogy bizonyos esetekben a diákok szemmel láthatóan megsínylették a kollégiumi életmóddal együtt járó rendszeres táplálkozás, gondoskodás elmaradását.

Indulhat az ötletelés a diákok körében: mi legyen a neve az új bentlakás tornyának?– Az új bentlakást a 2016-ban felépített magyar iskola mellé, ugyanarra a telekre tervezzük építeni egy új, de különálló épületszárny létrehozásával. A 7043 m2 nagyságú telekre eddig három épületet húztunk fel: a nagy iskola (5–12. osztályok) 704 m2, a kis iskola (0–4. osztályok) 546 m2, a tornaterem 583 m2 alapterületű. A tervezett bentlakás lesz a telken a negyedik épület: alapterülete 316 m2, hasznos területe 1264 m2. A bentlakás számára ideális az iskola szomszédsága, ahol tanulnak. Az iskola termeit használhatjuk tanulószobáknak, az iskola tornatermét, szabadtéri sportpályáját pedig a bentlakó diákok szabadidős foglalkozásaira – tájékoztatott az alapítvány elnöke. – Eredetileg az iskola melletti 3200 m2 nagyságú, a Téka tulajdonában álló telekre akartunk építkezni azért, hogy ne terheljük az iskola telkét. Az építkezési engedély kiadásához a polgármesteri hivatal építészeti osztályának területi városrendezési tervet (PUZ) kellett kiadnia, ehhez a környéken élő lakosokkal is konzultáltak. 2020 decemberében értesítettek arról, hogy a két szakaszos konzultáció során a szomszédok nem adták beleegyezésüket a beruházáshoz. Jóváhagyásukat csak hosszas pereskedéssel tudnánk megszerezni, így azért, hogy a beruházást még ebben az évben meg tudjuk valósítani, a Téka vezetősége úgy döntött, hogy a magyar iskola telkén építjük fel a kollégium új épületszárnyát – összegezte Balázs Bécsi Attila.

Ez a korábban elkezdett, azóta konzervált alapon történik majd. Az iskola építésének első szakaszában (a 2010-es évek elején) a tervezett beruházás teljes alapját megöntötték, majd 2013-ban úgy döntöttek, hogy a források szűkössége miatt csak két épülettömböt fejeznek be, ezekben nyílt meg három évvel később a magyar iskola. A beöntött vasbeton alapokat gyenge betonnal konzerválták és betemették, most pedig kiásták és szakértői vizsgálat megerősítette, hogy folytatható az építkezés. Ehhez el kell költöztetniük az iskola névadójának, Kemény Zsigmondnak a szobrát és a dekoratív kishidat.

Az új bentlakásra szükséges pénz megvan, már csak az építkezési engedélyt várják. Abban bíznak, hogy áprilisban sikerül elkezdeni, és őszig elkészül az új ingatlan.