Fillon (középen) Sarkozy és Juppé ideális keveréke
Le Pennek választásról választásra nő a támogatottsága
A felmérések már hosszú ideje egyértelműen jelzik, hogy Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front vezetője az egyik legesélyesebbnek számít a 2017-es francia elnökválasztáson. Az Ipsos felmérése szerint, ha a jobboldal Nicolas Sarkozyt indítaná, Le Pen a szavazatok 29 százalékát szerezne meg, Sarkozy pedig 8 százalékkal kevesebbet. Az Ipsos a jobboldal másik jelöltjét Alain Juppét tartja a legesélyesebbnek arra, hogy Le Pent legyőzze.
Ez a forgatókönyv azonban már a múlté, vasárnap a francia jobboldal az elnökjelölt-állító előválasztás első fordulójában Sarkozy volt köztársasági elnök vereséget szenvedett. Első helyen a hagyományos konzervatív jobboldali ideológiai irányvonal képviselője, Francois Fillon végzett 44,1 százalékkal, a második Alain Juppé volt külügyminiszter és kormányfő 28,4 százalékkal. Sarkozy alig 20,7 százalékot kapott, a volt köztársasági elnök azonnal elismerte vereségét, majd arra kérte választóit, hogy a november 27-i második fordulóban Fillont támogassák, aki államfősége idején öt évig vezette a kormányt.
Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front vezetője az egyik legesélyesebbnek számít a 2017-es francia elnökválasztáson
Elemzők szerint Fillon ideális keveréke Nicolas Sarkozynek és Alain Juppének. Karakterében benne van Juppé ünnepélyessége és tekintélyt parancsoló személyisége, ugyanakkor programjában Sarkozyhez hasonlóan radikális változást ígér a bevándorlást és az iszlámot illetően, de az exelnöknél sokkal visszafogottabb és kevésbé populista módon. "Ez megfelel annak, amit az igazi jobboldali emberek akarnak" - véli az elemző.
A voksolás tétje jelentős, hiszen a belviszályokban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált az elmúlt kormányzási időszakban. Így a jobboldali elnökjelölt jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet Le Pennek választásról választásra nő a támogatottsága, egyes - szélsőségesnek tartott - nézetei miatt a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének szinte egyenesnek tűnik az útja az államfői székig.
Hollande még nem tudja, indul-e
A baloldalon Emmanuel Macron, a posztjáról politikai ambíciói miatt augusztusban lemondott francia gazdasági miniszter bejelentette: vállalja az elnökjelöltséget. François Hollande államfő korábbi bizalmasa és gazdasági tanácsadója márciusban önálló politikai mozgalmat alapított En marche (Indulás!) elnevezéssel, amelynek célja felülemelkedni a bal- és jobboldali megosztottságon. A 38 éves szociálliberális politikus a politikai "status quo meghaladására" szólított fel azért, hogy "képesek legyünk választ adni a XXI. század kihívásaira".
Macron szerint a jelenlegi "francia politikai rendszer megrekedt", a "politikai berendezkedés és a politikusok gondolkodása" miatt nem képes az ország előrelépni.
Amennyiben François Hollande nem indul, miniszterelnöke, Manuel Valls feltehetően szintén megméretteti magát az előválasztáson. A kormányfő és Emmanuel Macron ugyanazt a szociálliberális politikát képviseli, s a baloldalon belül nagy riválisoknak számítanak.
Franciaországban 2017. április 23-án rendezik az elnökválasztás első, május 7-én pedig a második fordulóját.
