Bezártak vasárnap 21 órakor az elnökválasztásra berendezett szavazóhelyiségek. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják a voksukat. Az országban 18.968 szavazókörzetet alakítottak ki az elnökválasztás első fordulójára, ebből csaknem 1300-at Bukarestben. A választói névjegyzékben 18.008.480 választópolgár szerepel. Este kilenckor több mint 52 százalékos volt a részvételi arány az elnökválasztáson.
Csoma Botond képviselő a 19 órás adatokról:
a 19 órás adatok alapján az országos részvétel az elnökválasztásokon 49,0 százalék, ami enyhén nagyobb, mint 2019-ben (48,5), főként a külföldi szavazatok miatt. Az RMDSZ becslései szerint a magyar részvétel elmarad a hivatalos részvételtől: 43,5 százalékra becsülhető. A számottevő magyar lakosságú erdélyi megyék részvétele még mindig elmarad az országos részvételtől: Szilágy (46,5), Maros (43,4), Hargita (42,6), Kovászna (41,0), Szatmár (36,6). A magyar részvétel lemaradása továbbra is Bihar megyén belül jellemző: a magyar többségű települések részvétele elmarad a román többségű településekétől.
Szavazásra buzdít az RMDSZ
A 16 órás adatok alapján az országos részvétel 36,8 százalék. Az RMDSZ becslései szerint a magyar részvétel elmarad az országos részvételtől: 31,3 százalékra becsülhető. A számottevő magyar lakosságú erdélyi megyék részvétele elmarad az országos részvételtől: Szilágy megyében 33,7 százalék, Maros megyében 31,5, Hargita megyében 31,3, Kovászna megyében 30,3, Szatmár megyében 27 százalék. A magyar részvétel lemaradása leginkább Bihar megyén belül jellemző. Hargita megyén belül a gyergyószéki települések részvétele elmarad a csíkszéki és udvarhelyszéki települések részvételétől. Arra kérünk mindenkit, menjen el szavazni. Hozzuk be ezt a lemaradást! Van még idő este 9 óráig.
Közeledik az 50 százalékhoz az országos részvételi arány!
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 17 óráig 7.470.899 szavazásra jogosult állampolgár (a választói névjegyzékben szereplők 41,48 százaléka) adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában. Városon 4.385.404-en, vidéken 3.085.495-en, mozgóurnával 82.559-en szavaztak. A szavazatát 17 óráig leadó 7.470.899 választópolgár közül 617.239 külföldön élt alkotmányos jogával, közülük 613.012-an pótlistáról és 4227-en levélben szavaztak.
FRISSÍTÉS: Részvétel 15 órakor – a Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint vasárnap 15 óráig a választói névjegyzékben szereplő polgárok 32,02 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában, 50,1 százalékuk nő és 49,9 százalékuk férfi. Városon 33,64 százalékos, vidéken 29,93 százalékos volt a részvétel. Korcsoportkonként a részvétel eloszlása a következő volt: 6,91 százalék 18-24 évesek; 11,42 százalék 25-34 évesek; 16,22 százalék 35-44 évesek; 38,31 százalék 45-64 évesek; 27,14 százalék 65 évesnél idősebbek. Magas volt a részvételi arány a következő megyékben: 1. Ilfov – 35,38%; 2. Olt - 34,06%; 3. Argeş – 34,56%; 4. Mehedinţi – 34,25%; 5. Giurgiu – 32,67%.
A legkisebb arányban a következő megyékben mentek el szavazni: 1. Vaslui – 23%; 2. Szatmár – 23,12%; 3. Máramaros – 23,78%; 4. Krassó Szörény – 24,05%; 5. Beszterce-Naszód – 25,73%. Bukarestben 28,87 százalékos volt a részvételi arány 15 órakor.
Belügyminisztérium: 80 választási incidenst jelentettek kora délutánig
A vasárnap reggeli urnanyitás óta a kora délutáni órákig 80 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője. Monica Dajbog 14 órai beszámolója szerint a 80 bejelentetés közül 43 megalapozott volt, 16-nak a kivizsgálása még folyamatban, 21 alaptalannak bizonyult. A szavazóhelyiségek megnyitása óta 34 szankciót róttak ki a hatóságok: hét pénzbírságot szabtak ki összesen 11.700 lej értékben, 27 esetben figyelmeztettek. Nyolc lehetséges bűncselekmény még kivizsgálás alatt van – részletezte Dajbog.
A belügyi szóvivő beszámolója szerint egy ploieşti-i férfi ellen többszörös szavazásra való kísérlet miatt indítottak büntetőeljárást a rendőrök, miután az informatikai rendszer jelezte, hogy a szavazásra jelentkező polgár már élt szavazati jogával egy másik szavazókörzetben. A Piatra Neamţ-i rendőrök választási csalásra tett kísérlet miatt indítottak büntetőeljárást egy választópolgár ellen, aki két szavazólappal ment be a szavazófülkébe. A Bihar megyei rendőrök nyomozást folytatnak, miután lakossági bejelentést kaptak arról, hogy bizonyos politikai pártok tagjai szervezetten szállítják a szavazókörzetekbe a választópolgárokat. Egy bukaresti férfit ugyanakkor 4000 lejre bírságolt meg a rendőrség, miután jelentette az 112-es sürgősségi számon, hogy egy Giurgiu megyei szavazókörzetben kettesével engedik be a szavazófülkébe az embereket, de a bejelentése nem felelt meg a valóságnak – idézi a szóvivőt az Agerpres hírügynökség. A szóvivő szerint folyamatban van több olyan eset kivizsgálása is, amikor a választópolgárok – többek között egy parlamenti és egy EP-képviselő – felvételt készítettek a fülkében szavazólapjukról.
FRISSÍTÉS: Részvétel 13 órakor - Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 13 óráig 3.960.071 szavazásra jogosult állampolgár (a választói névjegyzékben szereplők 21,99 százaléka) adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában.
Városon 2.378.702-en, vidéken 1.581.369-en, mozgóurnával 31.171-en szavaztak. A szavazatát 13 óráig leadó 3.960.071 választópolgár közül 360.374 külföldön élt alkotmányos jogával, 356.147-an pótlistáról és 4227-en levélben szavaztak.
Vizsgálat indult Șoșoacă ellen
Vizsgálat indult Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő ellen azzal a gyanúval, hogy a szavazófülkében felvételt készített a szavazólapjáról - tudta meg vasárnap rendőrségi forrásokból az Agerpres.
A fővárosi rendőrség egy közleményben a politikus neve említése nélkül arról tájékoztatott: bejelentés kaptak arról, hogy egy női EP-képviselő a választási törvényt megszegve lefilmezte a szavazólapját a fülkében. Diana Şoşoacă vasárnap élőben bejelentkezett a Facebook-oldalán a szavazófülkéből egy szavazólappal, amelyen áthúzta az elnökjelöltek nevét.
Választási incidens Kolozsváron
A Kolozs megyei Rendőrség (IPJ) szerint reggel 8 óra körül a kolozsvári 36-os számú szavazóhelyiségben a mobil szavazóurnák használatára vonatkozó előírások lehetséges megsértését jelentették.
Az esetről beszámolt a belügyi is. Monica Dajbog elmondta: a kolozsvári 36-os számú szavazókörzet választási bizottságának alelnöke az egyik taggal együtt, de rendőri kíséret nélkül vitte el a mozgóurnát egy igénylőhöz, ami bűncselekménynek számít.
Vasárnap reggel 16 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez - közölte a szóvivő. Ezek közül kilenc megalapozott volt, négynek a kivizsgálása még folyamatban, három alaptalannak bizonyult.
A szavazóhelyiségek megnyitása óta hat személy kapott figyelmeztetést szabálysértés miatt, de a választási folyamatot befolyásoló súlyos incidens nem történt eddig - részletezte.
“Teljes összhangban a lelkiismeretemmel, a politikai és morális meggyőződésemmel tudtam szavazni”- jelentette ki a sajtónak vasárnap az RMDSZ honlapja szerint Kelemen Hunor, miután leadta a szavazatát a Hargita megyei Csíkkarcfalva polgármesteri hivatalában. Az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje fontosnak nevezte az államelnök-választás első fordulóját, amely után szerinte kiderülhet, hogy milyen irányba fordul az ország szekere.
Alacsonyabb a magyarok részvétele
Csoma Botond, az RMDSZ szóvívőjének tájékoztatása szerint a 10 órakor közzétett adatok alapján RMDSZ úgy értékeli: a magyar részvétel elmarad a hivatalos részvételtől, 4,2 százalékra becsülhető. A számottevő magyar lakosságú erdélyi megyék mind az országos átlag alatt vannak: Kolozs (5,4), Bihar (5,3), Maros (5,3), Szilágy (4,9), Kovászna (4,6), Hargita (4,5), Szatmár (4,4).
“Arra kérünk mindenkit, vegyünk részt a választáson, menjünk szavazni. Mutassuk meg a magyarok hangját, erejét!” – nyilatkozta a szóvivő.
FRISSÍTVE: Részvétel 11 órakor - Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint 11 órakor a választópolgárok 11,34 százaléka adta le a voksát az országban és külföldön együtt, 2019-ben az országos adat 11,08 volt.
Városon 1.245.776-an, vidéken 796.683-an, mozgóurnával 6276-an szavaztak. A szavazatát 11 óráig leadó 2.042.459 választópolgár közül 260.345 külföldön élt alkotmányos jogával, 256.118-an pótlistáról és 4227-en levélben.
Kolozs megyében 9,19 százalék szavazott (11,91 százalék 2019-ben)
Simion Rómában szavazott pénteken
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi is leadta szavazatát vasárnap az elnökválasztáson. Távozóban elmondta: abban a hitben adta le a szavazatát, hogy a nap végén senki nem fog az ország elhagyása mellett dönteni. „Abban a hitben szavaztam, hogy az 1989-ben életét vesztett 1116 ember halála nem volt hiábavaló, hogy folytatni tudjuk, amit akkor elkezdtünk. Egy olyan Romániáért szavaztam, amely mindannyiunkért van, nem csak egyesekért” – idézte az Agerpres a politikust.
Mircea Geoană független jelölt arra biztatta vasárnap a választókat, hogy a legfelkészültebb jelöltre szavazzanak. A NATO volt főtitkárhelyettese elmondta, hogy a vasárnapi választás évtizedekre meghatározza Románia jövőjét. „Nemcsak elnököt választunk, hanem az ország irányáról is döntünk. Azt hiszem, a választás elég egyértelmű. Választhatunk a korrupció és a szélsőségesség, illetve a hozzáértés és a hazafiság között” – jelentette ki. A külföldön élő román állampolgárokat is arra biztatta, hogy minél nagyobb arányban menjenek el szavazni. Külön üzent a diaszpórában élő moldovai állampolgároknak, akiknek a szavazatai néhány hete eldöntötték a moldovai választások eredményeit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion pénteken a Románia római főkonzulátusán kialakított szavazóhelyiségben szavazott az elnökválasztási első fordulójában. A politikus a sajtónak elmondta, hogy a Romániát még mindig támogató románok iránti tiszteletből szavazott külföldön. Arra biztatta a diaszpórában élő román állampolgárokat, hogy a következő két vasárnapon vegyenek részt a választásokon.
“Csak a hazai szavazatokra támaszkodva mi, ellenzékiek, elveszítjük a választásokat. Ezért fontos, hogy a külföldön élő románok éljenek szavazati jogukkal (...), még akkor is, ha akadnak olyan települések, mint Salerno, ahol nincsenek szavazóhelyiségek” - mondta Simion.
Kolozs megyei üzenetek
„Ebben a kampányban egyetlen olyan jelölt volt, aki az ország valós problémáiról beszélt. Mi egy olyan országot szeretnénk, amelyben a közösségünk ügyeit nem söprik szőnyeg alá, ahol az államelnök minden állampolgárért dolgozik, ahol az ország első embere megoldásokat hoz, és nem újabb problémákat teremt. Azért szavaztam, hogy ennek az országnak olyan elnöke legyen, aki a magyarokért is dolgozik. Arra buzdítok mindenkit, hogy éljen szavazati jogával, és ma döntsön helyesen!” – jelentette ki Csoma Botond az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, képviselőjelölt az RMDSZ hírlevelének tájékoztatása szerint.
Tasnádi Szilárd, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének szenátor-jelöltje közölte: „Ma arra szavaztam, hogy e lépéssel közelebb legyünk ahhoz, hogy az országnak felelős vezetője legyen. Arra biztatok mindenkit, hogy éljen a szavazati jogával, és mutassuk meg a közösségünk erejét”.
„Én arra szavaztam, akire most a legnagyobb szüksége van az országnak, aki az emberek, és nem az állam oldalán áll. Mutassuk meg, hogy mi, a magyar közösség számítunk, hogy velünk, magyarokkal számolni kell. Nekünk ma és jövő vasárnap is győznünk kell. Mindannyian azért dolgozunk, hogy jó legyen Kolozs megyében, Erdélyben magyarnak lenni. Minden magyar szavazat a magyarok hangját és erejét növeli. Én erre voksoltam. Menjünk el szavazni” – üzente Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alalnöke.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármester így fogalmazott: „Júniusban kiváló eredményt értünk el, mert nem dőltünk hátra. A magyarok bíztak a saját erejükben, és hallatták hangjukat. Ezt kell megismételni. Én arra a jelöltre szavaztam, akire most a legnagyobb szüksége van az országnak. Aki az emberek, és nem az állam oldalán áll, az egyedüli elnökjelölt, aki változást tud hozni. Én arra kérek mindenkit, hogy menjen el szavazni, hiszen van jó választás!”
Mire szavaztak az államfő-jelöltek?
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje, Marcel Ciolacu vasárnap reggeli nyilatkozata szerint „gazdaságilag erős Romániára szavazott, egy olyan országra, amelynek erős hangja van a világban” – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. Miután leadta a szavazatát, a politikus a sajtónak elmondta, olyan Romániára szavazott, amelynek lakói tisztességesen megélnek, és nem utolsó sorban, amelynek elnöke az országért és az emberekért dolgozik. Hozzátette: emellett „a romániaiak és Románia minél több győzelmére” voksolt, mint például a legutóbbi, néhány nappal ezelőtti győzelem, amely az ország teljes körű schengeni csatlakozása volt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államelnökjelöltje, Nicolae Ciucă a biztonságra, a jólétre és a demokráciára szavazott. Vasárnap reggel a szavazata leadása után a politikus kijelentette: reméli, hogy a hasznos szavazatokat az a jelölt kapja, aki tisztességgel, jóérzéssel és képzettséggel felvértezve képes ellátni az államfői tisztséggel járó feladatokat. „Arra a jelöltre szavaztam, aki a román demokrácia értékeit képviselni tudja. Remélem, hogy ma minél több romániai polgár megy el szavazni, mert ez a mi jövőnkről, gyermekeink jövőjéről szól” – jelentette ki Ciucă.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szavazás után kijelentette: „Nekem nagyon egyszerű dolgom volt. Teljes összhangban a lelkiismeretemmel, a politikai és morális meggyőződésemmel tudtam szavazni. Erre biztatok másokat is: menjünk szavazni, válasszuk a józan észt. Ne spekuláljunk, nem érdemes spekulálni!”
A leköszönő Klaus Iohannis az elnökválasztáson való részvételre buzdította vasárnap a román állampolgárokat. Távozásakor megkérdezték tőle az újságírók, hogy mit üzen a román állampolgároknak. „Menjenek el mind szavazni!“ – válaszolt Klaus Iohannis.
Megjegyzés: az Állandó Választási Hatóság (AEP) részvételi adatai egyaránt tartalmazzák a romániai és a diaszpórában élők részvételi arányát, ezért tűnik magasabbnak, mint a múlt elnökválasztáskor. Négy évvel ezelőtt ezeket az adatokat külön jelezték. A valóságban mind a diaszpórában, mind Romániában eddig kevesebbet szavaztak, mint 2019-ben – figyelmeztet a HotNews.
FRISSÍTÉS: Részvétel 8 órakor - Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint az urnanyitást követő egy órában, reggel 8 óráig a választópolgárok 2,52 százaléka adta le a voksát országszerte. Városon 346.806-an, vidéken 107.554-en, mozgóurnával 16-an szavaztak.
A szavazatát 8 óráig leadó 454.360 választópolgár közül 223.722 külföldön élt alkotmányos jogával, 219.495 pótlistáról és 4227-en levélben.
Öt évvel ezelőtt, 2019-ben 1,42 százalék ment el szavazni 8 óráig. Kolozs megyében 1,23 százalék volt a részvétel, a múlt elnökválasztáson pedig 1.47 százalék.
Este 9-ig lehet szavazni, de meg is hosszabbíthatják a nyitvatartást
A szavazóhelyiségek 21.00 óráig tartanak nyitva. Azok, akik este 9 órakor a szavazóhelyiségben vannak, vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, hogy leadhassák voksukat, legkésőbb 23.59 óráig gyakorolhatják alkotmányos jogukat.
Ha a választópolgár a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti közigazgatási-területi egységben tartózkodik, csak abban a szavazóhelyiségben szavazhat, amelyhez a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti utca tartozik; ha a választópolgár a lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől eltérő közigazgatási-területi egységben tartózkodik, bármelyik szavazóhelyiségben szavazhat.
A választópolgárok a román állam által kiállított érvényes személyazonosító okmányokkal szavazhatnak: személyazonossági igazolvány; elektronikus személyazonossági igazolvány; ideiglenes személyazonossági igazolvány; diplomata útlevél; elektronikus diplomata útlevél; szolgálati útlevél; elektronikus szolgálati útlevél; katonai szolgálati igazolvány (katonai iskolák diákjai számára).
Az a választópolgár, aki objektív okokból nem tud eljutni a szavazóhelyiségekbe, illetve a betegek, fogyatékkal élők számára igényelhető mozgóurna.
Az országban szervezett szavazóhelyiségek környékén a szavazás ideje alatt 500 méteres távolságon belül tilos alkoholt árusítani és/vagy fogyasztani. A szavazás napján és a szavazás napjain semmilyen rendezvény szervezése nem akadályozhatja a szavazóhelyiségek megközelítését.
A szavazóhelyiségek környékén a szavazás ideje alatt 500 méteres körzetben tilos alkoholt árusítani és/vagy fogyasztani. A szavazás idején semmilyen rendezvény szervezése nem akadályozhatja a szavazóhelyiségek megközelítését.
A többszöri szavazási kísérlet vagy a szavazati jog nélküli voksolás törvényellenes. Tilos ugyanakkor a szavazólapot bármilyen módon lefényképezni vagy filmre venni.
