A  német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) mintegy 1000 oldalas belső jelentésre hivatkozik, amely alapján a minősítést meghozták. A dokumentum részletezi, hogy az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét.

A döntés értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.

A BfV Nancy Faeser leköszönő szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter felügyelete alá tartozik.

„Az AfD etnikai alapú népfogalma diszkriminálja a migrációs hátterű állampolgárokat, másodrendű németként kezelve őket.”– nyilatkozta Faeser.

Mivel jár a minősítés? A BfV innentől sokkal szélesebb körben alkalmazhat titkos információgyűjtési eszközöket, beleértve fedett informátorok beépítését és a pénzmozgások vizsgálatát, valamint – a szükséges engedélyekkel – a telekommunikáció ellenőrzését.

A szélsőségesnek minősítés nem jár a párt feloszlatásával. A betiltást csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Az év elején már elbukott egy erre irányuló parlamenti kezdeményezés a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz részéről.

Amerikai külügy: Németországban álcázott zsarnokság működik

Az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldaliként való hivatalos minősítése példátlan nemzetközi viszályt robbantott ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter zsarnoki módszerekkel vádolja Berlint, J.D. Vance amerikai alelnök az AfD megsemmisítésére mozgásba lendülő német bürokráciát emleget, Elon Musk kormányzati ügynökségvezető pedig a demokrácia elleni extrém támadásként értelmezi a történteket. A német külügyminisztérium eközben a demokrácia védelmére hivatkozik a döntést illetően.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio éles hangnemben kelt ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése nyomán. Május 2‑án a BfV „bizonyítottan szélsőjobboldali” alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ezzel felhatalmazva a hatóságokat a széles körű titkosszolgálati eszközök alkalmazására.

Rubio külügyminiszter példátlanul kemény hangú üzenetet tett közzé: szerinte Berlin lényegében elnyomó gépezetet működtet, amely a demokratikus ellenzék megfigyelésére használja fel az államapparátust. „Németország épp most adott extra hatalmat a titkosszolgálatának az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság” – írta a külügyminiszter az X‑en.

Rubio a véleményét azzal is kiegészítette, hogy az AfD-vel szemben valójában a német kormányzó pártok eszméi a szélsőségesek. Úgy fogalmazott: „Ami igazán szélsőséges, az nem a népszerű AfD – amely a második helyen végzett a legutóbbi választásokon –, hanem a rendszer halálos, nyitott határokat fenntartó bevándorlási politikája, amelyet az AfD ellenez. Németországnak helyes útra kellene térnie.”

Berlin: "Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” 

A német külügy reagált, az amerikai vezetők pedig újabb elítélő nyilatkozatokat tettek közzé

Rubio kirohanása nyomban külpolitikai konfliktussá dagadt: a német külügy a közösségi médiában reagált, leszögezve, hogy „ez a demokrácia” működése, és a végső szót független bíróságok mondják majd ki. „Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” – írták.

A botrányos döntés után a Fehér Ház legfőbb szereplői sem maradtak csendben. Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a keletnémet elnyomáshoz hasonlította a történteket.

„Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban, Kelet-Németországban pedig messze a legnépszerűbb. Most a bürokrácia megpróbálja elpusztítani őket. A Nyugat közös erővel bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német rendszerpártok.”

A Szilícium‑völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.

Nemzetközi fórumokhoz fordul az AfD

Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik”, és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni – nyilatkozta Weidel.

A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer fellépését, de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.