Komoly vita folyik a világban a trófeavadászatról, vannak, akik a betiltást követelik, mások szerint viszont jelentős jövedelemforrás.
„Az a feltételezés, hogy az úgynevezett szelektív vadászat nem különösebben fenyegeti az egyes állatpopulációkat, nem veszi figyelembe a friss eredményeket: ezek a feltűnő külsejű hímek általában számos utódot nemzenek, jó génjeik gyorsan terjednek, így a populációk gyorsan alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez” – magyarázta Rob Knell, a Queen Mary Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.
Az emberek űzte vadászat különbözik az állatvilág természetes zsákmányejtéstől, hiszen a trófeagyűjtők a nagy testű állatokra, rendszerint a hímekre hajtanak. Az orvvadászok, akik az elefántcsontért gyilkolják az állatokat, szintén a legnagyobb agyarúakat keresik.
Számítógépes modellkísérlettel a tudósok megjósolták, milyen hatással jár, ha a hímeket szelektíven, másodlagos nemi jellegzetességeik miatt vadásszák. „Azok a gének fognak hiányozni a populációból, amelyek a könnyebb alkalmazkodást teszik lehetővé, ami kihaláshoz vezethet” – mondta Knell.
A vadászatot sok országban engedélyezik,a trófeagyűjtés Fekete-Afrika nagyobb területén legális, mint amekkorát a rezervátumoknak tartanak fenn.
A tudósok szerint a korhatáros trófeavadászat csökkentené a kihalás kockázatát, mert így a hímek szaporodhatnának, mielőtt elejtenék őket. Az oroszlánok vadászatát már életkori korlátozás szabályozza.
Borítókép: National Geographic