Határozottan támogatják az ukrajnai háborús menekültek befogadását
Érdekes jelenségekre mutatott rá az Eurobarométer legutóbbi felmérése: a lakosságot továbbra is a megélhetéssel kapcsolatos problémák foglalkoztatják. Az Európai Bizottság (EB) és más uniós intézmények számára 1974 óta felméréseket végző intézet által 2023. január 12. és február 6. között készült, összesen 1041 tizenöt évesnél idősebb személy megkérdezésével készített közvélemény-kutatás eredményei kimutatták: két évvel a koronavírus-járvány és egy évvel az ukrajnai háború kitörése után az áremelkedéseket, az inflációt és a megélhetés költségeit érzik a legégetőbb problémának a romániai lakosok.
A megkérdezettek 51 százaléka ezeket személyes, 53 százaléka országos, 30 százaléka pedig uniós szintű problémának tartja. Az EB által közzétett felmérés szerint a megkérdezettek személyes szinten saját háztartásuk anyagi helyzetét (22 százalék), országos viszonylatban pedig Románia gazdasági helyzetét (29 százalék) tartják a második legfontosabb problémának. Az uniós szinten megoldásra váró problémák között a második helyen a nemzetközi helyzet (28 százalék), a harmadikon az energiahelyzet (19 százalék) szerepel.
A romániaiak többsége úgy véli, hogy a következő egy évben anyagi helyzete stagnálni (40 százalék) vagy rosszabbodni (36 százalék) fog.
Közel 70 százalék támogatja a szankciókat
A megkérdezettek 58 százaléka elégedett az Ukrajna elleni orosz invázióra adott európai uniós válaszlépésekkel, 67 százalék támogatja az Oroszország elleni szankciókat, 55 százalék egyetért az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzésének támogatásával, a humanitárius segítségnyújtást 71 százalék, az ukrajnai menekültek befogadását 72 százalék támogatja.
A felmérésben részt vevők többsége úgy véli, hogy az orosz invázió veszélyt jelent mind az Európai Unió (69 százalék), mind saját országuk (71 százalék) biztonságára nézve. Úgy látják továbbá, hogy a háború hatással van mind a saját pénzügyi helyzetükre (66 százalék), mind az ország gazdasági helyzetére (69 százalék).
A romániaiak többsége bízik az Európai Unióban – 52 százalék, szemben a 47 százalékos uniós átlaggal –, 42 százalék azt tartja az EU legfontosabb hozadékának, hogy korlátozások nélkül lehet utazni, tanulni vagy dolgozni bármelyik tagállamban.
A megkérdezettek nagy része többnyire a televízióból (75 százalék) vagy a közösségi oldalakról (32 százalék) tájékozódik az európai témákról, 51 százalék a családtagokkal, barátokkal, kollégákkal folytatott beszélgetések során szerzi be az ezzel kapcsolatos információkat. A válaszadók 63 százaléka azt mondta, tudatában van a félretájékoztatás és az álhírek létezésének, de csak 54 százalék véli úgy, hogy képes kiszűrni ezeket.
Pénztárca, háború – az aggodalmak forrásai
A szakemberek megállapították: az utóbbi időszakban a gazdasági jellegű problémák kerültek előtérbe, a legnagyobb gondot a megélhetés jelenti. Tavaly az infláció szintje folyamatosan emelkedett, ennek a jelenségnek pedig nagyon nagy hatása volt az árakra és a bankkamatokra. Bár az energia nemzetközi ára csökkent, s ennek hatására az idei év elejére az infláció mérséklődött, az élelmiszerek ára 40 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
A felmérés készítői hangsúlyozzák: a romániai lakosság aggodalmai az elmúlt egy év gazdasági valóságaira alapoznak, ám a koronavírus-járványnak a háztartásokra gyakorolt negatív hatásait is tükrözik.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a romániaiak a nemzetközi helyzet iránt is élénkebben érdeklődnek. Kétségtelen, hogy lelki világukat felbolygatta az orosz politikai és katonai vezetés brutális agressziója, nagyon sokan bekapcsolódtak a humanitárius segélynyújtásba. Ilyen vonatkozásban érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók közel 60 százaléka elégedett Romániának és az Európai Uniónak a krízishelyzetre adott válaszával.
Érdemes kitérni arra is, hogy a felmérés szerint a romániaiak nem számítanak arra, hogy az elkövetkező 12 hónapban jobbra fordul az életük. Ugyanígy vélekednek az ország gazdasági helyzetéről, ám úgy gondolják, az EU financiális állapota javulni fog.
A Curs márciusi felmérése szintén kimutatta a megélhetési gondokra vonatkozó lakossági aggodalmakat. A közvélemény-kutató intézet adatai szerint az ország vezetőinek elsősorban az életszínvonal növelésével (30 százalék), a gazdasági helyzet javításával (21 százalék), illetve az árak növekedésének, az infláció és az energiaárak megfékezésével kellene foglalkoznia.
