A fertőzés helyes viselkedéssel, távolságtartással kerülhető el

– Az emberek kétségbeesetten keresik az orvosi maszkokat (de nem csak! – az építkezésben használtakat is), vannak olyanok, akik maguk kézimunkálják, merthogy jobb a semminél, mindeközben egymásnak ellentmondó véleményeket olvasni, hogy kell-e egyáltalán maszk, vagy mégsem azoknak, akik nem betegek. Ön visel maszkot, amikor bevásárolni megy? És gumikesztyűt? Mi a napi rutinja járvány idején, mit tanácsol másoknak? A házilag készített maszkok használnak-e valamire? Vagy ha esetleg sálat tekerünk az arcunkra? A bevásárolt dolgokat le kell fertőtleníteni? A ruháról terjedhet-e a fertőzés?

– Sajnos, egyelőre az egészségügynek sem áll elegendő maszk a rendelkezésére, Európa-szerte általános az orvosi maszkok hiánya. Az építkezésben használt maszkok védenek a portól, de a vírusfertőzés elleni védelemre nem alkalmasak. Az orvosi maszkoknak is van az egyszerű típusa, illetve vannak a szűrővel, vírus elleni fertőtlenítővel ellátott maszkok; ezeket használják az egészségügyi dolgozók a járványos betegek kezelésekor. 

Az egyszerű orvosi maszkot abban az esetben jó és ajánlott viselni, ha valakinek légúti fertőzése van, és el kell hagynia otthonát, mert halaszthatatlan dolgokat kell intéznie. Maszkot ajánlatos viselni továbbá, ha beteget, idős személyt gondoz valaki. Az utcán egészséges embernek nincs értelme maszkot hordania. Bevásárlásnál, ha nem is nyújt száz százalékos védelmet, csökkentheti az esetleges vírusfertőzés esélyét. 

A házilag készített maszkok, sálak nem védenek. Ha nem olyan anyagból készítik őket, amelynek szabvány szerinti a porozitása, áteresztőképessége, nem használnak semmire. A maszkok gyártása Romániában is azért indult be olyan nehézkesen, mert nem volt megfelelő alapanyag hozzá. Amennyiben az ember orvosi maszkot visel, és azt nem cseréli legalább négyóránként, akkor veszélyes is lehet rá nézve. Az utcán is lehet látni néhány járókelőn olyan egyszerű orvosi maszkot, amely a túlhasználattól már az eredeti színét elvesztette. A nem megfelelő módon használt, túl hosszú ideig hordott arcmaszk azért veszélyes, mert összegyűjt mindent, nemcsak az esetleges külső patogéneket, hanem viselőjének saját baktériumflóráját is.
A kesztyű használata ugyanakkor jól jön: előfordulhat, hogy az üzletben a bevásárlókosarat tíz-húsz perccel azelőtt olyan használta, aki fertőzött. Továbbá, sok embernek megvan az a rossz szokása, hogy végigtapogat több gyümölcsöt, zöldséget, míg néhányat kiválaszt. Ilyen járványkörülmények között egyébként nem is kellene ömlesztett dolgokat, csak becsomagolt termékeket árusítani. 

Megjegyezném, hogy a nyugdíjasok, idősek számára a kijárási időközt, amely alatt a bevásárlásaikat is intézhetik, én nem 11–13 óra közé tettem volna. 11 órától engedik be őket az élelmiszerüzletekbe, amikor már számos ember megfordult ott; a nyugdíjasoknak, akik eleve jellemzően korábban kelnek, megfelelőbb és biztonságosabb lett volna délelőtt 8–10 óra között ez az idősáv, és 10-től 10.30-ig gyors fertőtlenítés után folytatódhatna a rendes üzleti program a többi korosztály számára.

Nehézkes rutin, de meg lehet szokni

– Ami a termékek biztonságos felhasználását illeti: a bevásárolt dolgokat otthon olyan asztalra, felületre kell letenni, amelyet nem az ebéd elkészítésére, felszolgálásra használ az ember. Az üzleti csomagolás eltávolítása után kezet kell mosni, és behelyezni az élelmiszerféléket a megfelelő tároló zacskókba, dobozokba, amelyekben a mélyhűtőbe, hűtőszekrénybe kerülnek. A konzerveket, tejesdobozokat, üvegeket arra a célra kijelölt alkoholos fertőtlenítőoldattal, vagy detergenssel átitatott törlőkendővel le kell törölni, a törlőt kimosni, és újra kezet mosni. A tejesüveget, dobozt használat előtt ajánlatos langyos vízzel is leöblíteni, nehogy fertőtlenítőszer-nyomok maradjanak rajta. Elég nehézkes rutin ez, de ki lehet bírni. És megtanítja az embert arra is, hogy tisztességesen, korrektül bánjon az élelmiszerekkel az elkövetkezőkben is. 

Kilenc laboratórium dolgozik a teszteken az országban

A ruházatról való megfertőződés nem hangsúlyos veszély; igen, megtörténhet, abban az esetben, ha egy fertőzött az emberre ráköp, ráköhög, s az érintett a cseppfertőzött felülethez, majd a szájához, vagy orrához, szemeihez nyúl. Ilyen típusú fertőződésből nem lesz járványhelyzet.

Húsvétkor a falvakba is bevihetik a fertőzést 

– Ön nemrég – amikor 500 körül volt a fertőzöttek száma – úgy vélekedett: Romániában két csúcsa lesz a járványnak, az egyik április elején, a másik húsvét után, mivel feltételezi, hogy aki csak tud, családlátogatásra indul többnyire vidékre – fokozott veszélynek téve ki a falu elöregedett népét. Azóta szigorították a kijárási tilalmat, ami kénytelen-kelletlen visszafogja a rokonlátogatási kedvet. Bár pontosan előrelátni nyilván nem lehet, a jelenleg rendelkezésére álló adatok szerint mi a legvalószínűbb forgatókönyv, mikor várható a csúcs? Milyen számú megbetegedésekről beszélünk? Ezrek, tízezrek? 

– Igen, valószínűnek tartom, hogy két csúcsa lesz a járványnak; most közeledünk az elsőhöz; az újonnan felfedezett fertőzések száma állandóan 150-200 felett van, és azonkívül nagy a felderítetlen esetek száma. Ha figyelembe vesszük, hogy ha most körülbelül 140 ezer ember van intézményes karanténban vagy otthoni elkülönítésben, s ha például 5 százalékuk fertőzöttnek bizonyul, az már 7 ezer embert jelent. Ha csak egy százaléka fertőzött ennek a létszámnak, az is 1400 főt jelent. Április elejére valószínűsíthetően, 3-4 ezer lesz a fertőzöttek száma az országban.

Továbbá, két húsvéti ünnep következik, a nyugati és a keleti kereszténységé is. Megtörténhet, hogy az ünnepi időszakban az emberek ismét eltekintenek a szociális eltávolodás betartásától. Egyelőre még nem lehet biztosan megítélni, hogy a szigorított kijárási tilalom mennyire fogja vissza a rokonlátogatási kedvet. Azt a hatóságok nem tilthatják meg, hogy valaki 15 főt fogadjon családjából, rokonságából az otthonában, s a házigazdák pedig nem fogják tudni, hogy a 15 fő között nem akad-e olyan, aki koronavírus-fertőzött. Ezért mondtam, s fenntartom, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a fertőzést húsvét alkalmával a falvakba is bevihetik; figyelembe kell venni azt is, hogy az elöregedett falvak lakosságánál a betegség súlyossági mutatója is magasabb. Májusra valószínűleg tízezer feletti – diagnosztizált – megbetegedéssel lehet számolni. 

– Románia és ezen belül Kolozsvár a többi európai országhoz/romániai városhoz viszonyítva milyen kategóriába sorolható, ami az egymillió lakosra eső/várható megbetegedéseket, halálozást illeti? Idejében hozta meg a kormány a szigorító intézkedéseket? A WHO állítólag már januárban figyelmeztette Romániát, mi van kibontakozóban, komolyan vették Bukarestben a figyelmeztetést?

– Kolozsvárt illetően az eddigi mutatók arra utalnak, hogy a járvány terjedésének tekintetében úgymond középterületen mozog; Bukarestben az eddigiek szerint, kétszeres a kockázata a járványveszélynek. Ez több tényezőtől is függ: a lakosság sűrűségétől, a korcsoportok eloszlásától, a megyék közötti átjárástól, a népesség mobilitásától, a munka miatti ingázási kényszertől. Ilfovból például legalább annyian ingáznak Bukarestbe, mint amennyien ott laknak. A halálozási arány pedig az egészségügyi rendszer ellátóképességétől függ; Kolozsvár esetében az ellátórendszer jó, az intenzív részlegek a kórházakban megfelelők. Meg van jól szervezve a megyében az is, hogy a könnyű eseteket hol izolálják. Nincs különlegesebb járványveszély Kolozsváron, mint bárhol máshol az ország területén. 

Bukarest idejében hozta meg a szükséges intézkedéseket. Egészségügyi vonalon a rendszerben minden szükséges körlevelet, felhívást, figyelmeztetést – mind saját megfogalmazásban, mind a nemzetközi szabványokat átvéve – leközöltek. Kormányzati szinten is idejében elrendelték a megfelelő korlátozó intézkedéseket, amelyeket nem Románia talált ki, hanem a nemzetközi eljárásmódnak megfelelően adaptált. 

Mindamellett, jelenleg a betegség megelőzésének, elkerülésének egyetlen lehetősége az a bizonyos szociális távolságtartás, a megfelelő egyéni és kollektív viselkedés.

A rendelkezések betartására, védőeszközökre van szükség

– A hírekből folyamatosan az jön le, hogy a kórházakban teljes káosz uralkodik, potenciális fertőzötteket hurcolásznak egyik helyről a másikra, az orvosok és asszisztensek halomra fertőződnek a védőfelszerelés hiánya miatt, mai napig sem tudni pontosan, hány lélegeztetőgép áll rendelkezésre. Ön mit tenne másképp, ha erre lehetőség kínálkozna?

– Nem jelenteném ki általánosságban azt, hogy a kórházakban teljes a káosz. A hírek általában a káoszt közvetítik, mert az növeli a hírforrás látogatottságát is. Mindamellett tény, hogy több esetben, az egészségügyi ellátórendszer vagy az adott kórház személyzetének hibájából megtörtént, hogy beteget „sétáltattak”; más kórházi osztályokon, más betegséggel is kezelték, miközben az illetőnek légúti fertőzése volt, amelyről aztán kiderült, hogy koronavírus okozta; erre Kolozs megyében is volt példa. Nincs káosz, a rendelkezések ki vannak adva, attól függ, hogyan tartják be ezeket. Ugyanakkor, mostanra már influenzás megbetegedés már alig van; ilyen pandémiás körülmények között minden vírusos légúti fertőzést úgy kellene tekinteni, hogy az koronavírus-fertőzés, s ennek megfelelően eljárni.

Valóban halomra fertőződtek már orvosok és asszisztensek – a védőeszközök, felszerelés, főleg a professzionális, FFP2, FFP3 típusú védőmaszkok hiánya miatt. Elkövettek hibákat is, de koronavírussal diagnosztizált beteget ápolni, gondozni nem lehet egyszerű „utcai” maszkban úgy, hogy a személyzet ne fertőződjön meg, függetlenül attól, hogy orvos, középkáder vagy takarító. 

Lélegeztetőgép a statisztikák szerint körülbelül kétezer van az országban; ígéretek vannak arra, hogy még fog érkezni körülbelül négyezer; hogy ez igaz vagy sem, nem tudom, mert otthon ülő nyugdíjasként, nem én számolom őket. 

A kispadról kibicelni nem illik; annyit említettem az előbbiekben, hogy a nyugdíjasok kijárási idősávját én korábbra tettem volna; ehhez még azt tenném hozzá, hogy aki házban lakik, van egy minimális zöldterülete, udvara, kertje, menjen ki, legyen a napon, friss levegőn. A tömbházlakóknak is ki kell menniük levegőzni – én is megteszem; a korlátozó intézkedéseknek és a szociális távolságtartás követelményének megfelelően, és a lakhelyhez minél közelebb eső zöldövezetbe. Mozogni, napon lenni, friss levegőt szívni továbbra is szükséges. A mozgásszervi, szív- és érrendszeri, emésztőrendszert érintő betegségek, krónikus köhögések tovább súlyosbodhatnak, ha valaki egyfolytában otthon ül.

A kézmosás fontosságát hangsúlyozta  dr. Molnár B. Géza

A diagnosztikai teszt hozzáértést és eszköztárat feltételez 

– Kevés a teszt, a laboratórium, vagy miért nem szélesítik ki a szűrés körét úgy, ahogy Dél-Koreában? Igaz, hogy ez alapvető lenne a járvány terjedésének megfékezésére? Nagyobb eredménnyel bírna, mint a (szintén szükséges) kijárási tilalom szigorítása? Románia nem tud ilyen teszteket gyártani?

– Igen, a tesztelést valóban ki kellene terjeszteni. Ugyanakkor, számot kell vetni azzal, hogy az úgynevezett gyorsteszt nem diagnosztikai teszt. A gyorsteszt nem a fertőzést diagnosztizálja, hanem a fertőzésre adott immunválaszt mutatja ki; az immunitás kialakulásához pedig el kell teljen két hét a vírus bekerülése után, hogy a válaszadó antitestek megjelenjenek; azaz, nem alkalmas arra, hogy idejében jelezze a diagnózist. Az ilyen típusú teszteket valójában járvány után jó elvégezni. Miután a pandémia lejárt, szeptemberben–októberben a közegészségügyi intézetnek lesz a feladata felmérni, hogy például a diagnosztizált betegszám fölött mennyire terjedt még ki a vírusfertőzés, így mire lehet számítani a következő szezonra.

Egyelőre az egész világon az úgynevezett RT-PCR a diagnosztikai teszt a koronavírus-fertőzés kimutatására. Ez eléggé költséges, szakmai tudást igényel, és az ország nem volt eléggé felkészülve nagyszámú teszt elvégzéséhez sem az elvégéshez szükséges fogyó anyag, sem az eszköztár szempontjából. (Ez az eljárás két típusú technológiát ötvöz: a polimeráz láncreakciót kiváltó PCR – Polymerase Chain Reaction – alkalmas arra, hogy egy ismert szekvenciájú DNS-szakaszról milliós számú másolatot készítsen, majd egy fluoreszkáló festékanyaggal ki tudják mutatni a patogének jelenlétét. Ugyanakkor, az RNS-felépítésű új típusú koronavírus esetében az RNS-t át kell alakítani DNS-sé, az RT (Reverse Transcriptase) enzim segítségével – szerk. megj.) 
Ez a módszer – a gyorsteszttől – eltérően képes kimutatni a fertőző patogén jelenlétét már a megfertőződést követően. Kilenc laboratórium dolgozik jelenleg ezeken a teszteken az országban; ígéret van arra, hogy 19 fog a továbbiakban ezzel foglalkozni. Az RT-PCR-t csak betanított, arra szakosított személyzet végezheti; amikor az első PCR-gépek bejöttek, két hétig készítették fel ezeknek a típusú vizsgálatoknak az elvégzésére a Cantacuzino-intézetben a mikrobiológusokat. Románia nem tud ilyen teszteket gyártani.

Ha az egyszerűbb számítás kedvéért, egy labor egy műszakban hetven tesztet tud elvégezni, s ha éjjel-nappal dolgozik tíz laboratórium, az naponta 2100 tesztet jelent. Csak a karanténban és az otthoni izolációban levő tömeg tesztelésének lefuttatására kellene ilyen körülmények között több mint két hónap. A nagyobb fokú tesztelés tehát jó lenne, óhajtott lenne, jobb eredményre számítanék, ha ki tudnák terjeszteni – nemcsak a szimptómás betegekre – a kört, de ez nem helyettesíti sem a kézmosást, sem a megfelelő viselkedést, sem a szociális távolságtartást. 

– Mivel magyarázható az olaszországi nagyon magas, közel tízszázalékos halálozási arány? 

– Egyelőre nem lehet egyértelmű, konkrét választ adni erre. Többféle magyarázatot megfogalmaztak már, valószínű, hogy több tényező összejátszik, többek között az, hogy az északolaszok hagyományosan együtt laknak – sok esetben legalább három generáció él együtt. Továbbá az olasz kormány elismerte, hogy túlhaladott lett az egészségügyi ellátórendszer képessége, válogatni kell a páciensek között, hogy kit tudnak lélegeztetőgépre tenni, tehát orvosi szempontból megengedhetetlen állapotba kerültek. 

Tény, hogy Olaszország jóval meghaladta a Hupej tartományban jegyzett adatokat, miközben azt sem lehet mondani, hogy az olasz egészségügy kevésbé lenne színvonalasabb, mint a kínai. A magyarázat még a jövő kérdése, kétségkívül a további kutatások témája lesz. De egyébként Franciaországban, Spa­nyol­országban is meghaladta a kínai járványepicentrumban mért 3,4 százalékos halálozási rátát, noha ezek is fejlett államok, megfelelően fejlett egészségügyi rendszerrel.

Kialakul az immunitás, a továbbiakban kiderül, mennyit tart 

– Milyen maradandó nyomokat hagy egy ilyen vírusfertőzés? El lehet még egyszer kapni?

– A szakirodalomban jelenleg nincs olyan tudományos munka, ami azt bizonyítaná, hogy a koronavírus-fertőzés hosszú lejáratú betegségnyomokat hagyna. A más krónikus betegségekkel, például légúti problémákkal küszködők esetében okozhatja a már meglévő betegség felerősödését. 

A koronavírus-fertőzés átvészelése után kialakul az immunitás, így egészséges embert – legalábbis az elkövetkező szezonban – nem fog újra megbetegíteni ugyanez a vírus. 

Megtörténhet, hogy a koronavírus-fertőzött immunológiai válaszkészsége valamilyen ok miatt csökkentett; ha az illető túlélte a koronavírus-megbetegedést, de például dialízisre szoruló, veseelégtelenséggel küzd, krónikus májzsugoros, vagy esetleg előrehaladott, metasztatikus daganatos beteg, valószínűleg nem tud olyan nívójú immunválaszt adni a szervezete, amely megvédhetné az újrafertőződéstől. De ezek miatt nem lesz tömegjárvány, ezek egyedi esetek. A továbbiakban majd kiderül pontosabban az is, hogy az antitestek mennyi időre nyújtanak védelmet – legyenek azok természetes úton, vagy egy jövendő oltóanyag útján szerzettek. 

– Hallani a temesvári kórházban kezeltek nagy gyógyulási arányáról. Van valamilyen csodagyógyszer? 

– Nem lehet nagyobb gyó­gyulási arányról beszélni Temesváron; egyszerűen úgy alakult, hogy ebben a kórházban szerencsésebb lefolyású eseteket kaptak. Nem volt csodagyógysze­rük, vagy plusz ellátási lehetőségük. Lehet, hogy lelkesebben állt hozzá az egészségügyi személyzet – ezt nem tagadhatom, mert nem ismerem ezt az oldalát. De a gyógyulási statisztika a jelenlegi, kevésnek tekinthető esettel egyelőre még nem mérvadó.

Nincs csodagyógyszer, próbálkozások vannak 

– Ön nem mutatkozott túlzottan optimistának, ami a védőoltás kidolgozását illeti, jóllehet lépten-nyomon olvasni, hogy Temesváron, Magyarországon, gyakorlatilag szerte a világon tesztelnek különböző készítményeket. 

– Én reálisan voltam optimista; nagy valószínűséggel, ha erőteljesen összpontosítanak ezekre a kutatásokra, lesz oltóanyag a koronavírusra, de nem fél év alatt. Véleményem szerint erre a következő szezon elejéig nem lehet számítani, mivel a nagy tömegek beoltására alkalmas oltóanyag-mennyiség legyártásáig, összetett, többszakaszos folyamat vezet el; az emberi sejteken való tesztelése egy ilyen készítménynek még csak a folyamat eleje. 

Az oltóanyag kidolgozására való törekvések mellett különböző gyógyszerkészítményekkel is próbálkoznak a fertőzöttek kezelésére. Az újabb – a WHO által is tesztelésre javasolt – változat keretében egy malária elleni hatóanyag és egy régebbről ismert antibiotikum kombinálása merült fel.

A vírus most körbejár a világon, s valószínűleg a következő szezonban is visszatér; a konkrét módosulásait a genetikai vizsgálatok és elemzések tudják majd a továbbiakban kimutatni; az ugyanakkor elmondható, s biztató, hogy a hatvannapos kínai ciklus alatt a fertőzőképességét illetően nem mutatott különösebb módosulást.

Korábbi interjúnk: http://szabadsag.ro/-/alapveto-higieniai-szabalyok-betartasaval-csokken-a-fertozes-kockazata