Alapvető higiéniai szabályok betartásával csökken a fertőzés kockázata
Dr. Molnár B. Géza epidemiológussal beszélgettünk az új koronavírus-járványról
Dr. Molnár B. Géza epidemiológussal beszélgettünk az új koronavírus-járványról
Vissza

Alapvető higiéniai szabályok betartásával csökken a fertőzés kockázata

Naponta immár ezres léptékben emelkedik Kínában az új koronavírussal fertőzött, diagnosztizált betegek száma. A hétvégi adatok szerint, a fertőzést jóval több mint tízezer embernél mutatták ki, a halálos áldozatok száma meghaladta a 250-et. A járvány kiindulópontjának tekintett Vuhan várost lezárták, a 11 milliós lakosság feszültségben, aggodalomban él; a szakemberek szerint legalább 75 ezer további, még nem diagnosztizált fertőzött lehet csak ebben a városban. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön nemzetközi egészségügyi válsághelyzetet állapított meg. A Kínán kívüli esetek száma meghaladta a 2002-ben kitört SARS járványban megbetegettek számát, de az elhalálozási ráta egyelőre még jóval kisebb mint a SARS esetében. Dr. Molnár B. Géza epidemiológust arra kértük, értékelje járványügyi szempontból a helyzetet. Elmondta azt is, a fertőzés megelőzése, korlátozása nagymértékben viselkedési, életviteli szabályok betartásától függ.

Az úgynevezett 2019 Új Koronavírus (2019 Novel Coronavirus, röviden 2019-nCoV) fertőzés jelenleg Kínában nagyon komoly probléma. A Kínától távol eső országokban a másodlagos fertőzés, a vírusnak az emberről emberre való terjedése még kis számban jelentkezett, ezért egyelőre ezeken a helyeken még sokkal kisebb a kockázat is – fejtette ki dr. Molnár B. Géza, hozzátéve: Kína nagyon komoly közegészségügyi kihívással szembesül, de ezen felül gazdasági, társadalmi, s politikai vetülete is van a járványhelyzetnek.

– A helyzet értékelésében induljunk ki abból, hogy egy koronavírusról van szó. 2002–2003-ban egy másik koronavírus, a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus, SARS-CoV) tarolt, és hat hét leforgása alatt Kínától Kanadáig terjedt, relatív kis esetszámmal, de magas, 30%-os elhalálozási aránnyal – magyarázta az epidemiológus. Egy évtized múltán jött egy második koronavírus, a MERS (Middle East Respiratory Syndrome coronavirus, MERS-CoV) amely 2012-ben Szaud-Arábiából, az Arab-félszigetről indult el. Sikerült azonosítani a fertőzés forrását is: a MERS vírusnak a természetes gazdája egy nagyszámú denevérpopuláció volt, ami megfertőzte az egypúpú tevéket, a dromedárokat. A teve köztudomásúlag gyakorta fúj, prüszköl, nagymennyiségű a nyálszekréciója, ami megkönnyítette a vírus terjedését. A MERS-fertőzés mai napig előfordul itt-ott, jelentkezik néhány eset, de ennek az elhalálozási arányszáma a SARS-nal jóval alacsonyabb, 10%-os volt – folytatta.

Az új koronavírussal fertőzött, bejelentett esetek száma Kínában meghaladta a tízezret, több mint 250 halálesettel; egyelőre – a jelenleg ismert adatok alapján – az elhalálozási ráta 4% körüli. Mindamellett, minden jel arra mutat, hogy valójában az ismert eseteknél sokkal több ember fertőződött meg a vírussal Kínában. Az esetek 70–80 százaléka enyhe lefolyású, ugyanakkor – a jelenlegi adatok szerint –négyből egy eset válságosnak bizonyul – részletezte a járványügyi szakember.

A 11 milliós Vuhan városában, a környező tartományban, s a különböző mértékben lezárt többi városokban mintegy 60–65 millió ember él. Kína (9,6 millió négyzetkilométeres) területéhez és 1,4 milliárdos) összlakosságához viszonyítva egyelőre még egy viszonylag jól körülírt területről, népességszámról van szó – folytatta dr. Molnár B. Géza, hozzátéve: a külföldön megjelent esetekben a páciensek csaknem mindegyike közvetlen kapcsolatban volt fertőzés-sújtotta területtel, onnan jöttek, vagy megfordultak ott; múlt szerdáig Európa-szerte még csak egy olyan németországi páciens esetében állapítottak koronavírus-fertőzést, aki nem járt a megbetegedése előtt Kínában (ez a szám február elsejéig 14-re emelkedett - szerk. megj.)

Kína komolyan veszi a helyzetet 

Járványügyi vonalon – sem a SARS esetében, amely szintén Kínából indult, sem az influenzáknál – még ilyen hatalmas erőfelhajtást nem láttunk Kínában, ami természetesen dicséretre méltó – emelte ki az epidemiológus. Elmondta azt is, hogy több mint 60 millió embernek nehezen lehet teljes karantént elrendelni; átjárás mindenképpen lesz, ezért jelennek meg más területeken is a fertőzött esetek. Továbbá, ha Kína – bármilyen erős gazdasága legyen is–, nem számítana arra, hogy a járvány folytatódik, és hogy tulajdonképpen jóval nagyobb a megbetegedések száma, mint amiről tudunk, nem kezdett volna el két kórházat megépíteni, sőt már egy harmadikat is tervbe venni – emelte ki.

Mindezek mellett, úgyszintén a járvány komolyságára utal az, hogy legalább 400, egészségüggyel foglalkozó, a katonaság kötelékéhez tartozó személyt mozgósítottak Vuhan környékén, nem is szólva az igencsak nagyszámban mobilizált orvosról, egészségügyi dolgozóról. – Kína tehát kétségkívül komolyan viszonyul a helyzethez, és nem számítanak arra, hogy a járvány úgymond holnap-holnapután megszűnik. A fertőzés-sújtotta területen még hónapokig eltart a járvány; a továbbiakban még meglátjuk, hogyan szóródik a világon, mekkora számban jelennek meg másodlagos esetek ­– mondta a szakember.

Molnár B. Géza szerint, három sarkalatos kérdés merül fel: elsősorban az, hogy az új koronavírusnak mi a természetes gazdaállata. Több feltételezést megfogalmaztak már, szó esett kígyóról, egy nyest-szerű állatról, denevérekről is; nem valószínű azonban, hogy a hordozó kígyó lenne, annál sokkal inkább a denevérek gyaníthatóak – vélte az epidemiológus. – A feltevés szerint, a fertőzés egy vuhani piacról indult. Én Vuhanban nem jártam, de a pekingi piacon igen, és elmondhatom, hogy ezekben a vásárcsarnokokban gyakorlatilag mindent árulnak. Egy 11 milliós városban egy ilyen piacon naponta legalább százezer ember minden további nélkül megfordul – hívta fel a figyelmet az orvos. Elmondta: az új koronavírus-fertőzés esetében nagy valószínűséggel még keresni kell az esetleges köztes gazdát, amiről az emberre átterjedt a vírus; hogy ez levágott csirke volt, vagy denevér, ami esetleg denevérlevesnek volt szánva, kígyó, vagy valamilyen emlős – még nem tudni – mondta.

– Jelenlegi ismereteink szerint ahhoz, hogy a denevér koronavírusa megfertőzze az embert, legtöbbször kell egy köztes gazda, ahol megtörténik a vírus átalakulása, mutációja. Ha adott esetben bebizonyosodik, hogy közvetlenül a denevér vírusa fertőzte meg az embereket, az ismét egy újdonság lesz; a denevér koronavírusának genetikai állománya egyébként, 90% feletti hasonlóságot mutat a SARS és MERS koronavírusok állományával. Mindenesetre, egyelőre nem tudunk arról, hogy közvetlenül a denevérről terjedne az emberre – magyarázta Molnár B. Géza. A vírust különben denevér-populációk hordozzák: a MERS-járvány esetében, a szaud-arábiai denevérpopuláció, amelyik megfertőzte a tevéket, ugyanabból a hegységből származott. A vírus átalakulása egy nagyon összetett folyamat, nem egyik napról a másikra történik, de miután megfertőzte az embert, aki közvetlen kapcsolatban volt az a fertőzött gazdaállattal, adaptálódik hozzá, s aztán megkezdődik az emberről emberre való terjedése is – tudtuk meg.

A vírus természetes terjedési rátája 1,4 – 2,5 között van, azaz egy beteg egyszerre ennyi embertársat fertőzhet meg. Ehhez képest, a kanyaró terjedésének arányszáma 6–12 között van. A spanyolnátha esetében ez a szám – retrospektív kiértékelések alapján – 1,2 –1,9 között mozgott – összegezte a szakember.

Konkrét járványügyi protokollok 

Az Egészségügyi Világszervezetnek a pandémiára vonatkozó bejelentése a civilizált országok számára nem jelent nagy változást, ezek az országok már meg is tették a szükséges metodológiai lépéseket . Romániában is kiküldte már a pontos módszertani körleveleket az egészségügyi minisztérium és az országos közegészségügyi intézet; ezek a járványügyi megfigyelésre, a kórházi belső fertőzések megelőzésére, a mentőállomások és a sürgősségi fogadóközpontok kötelességeire, ellátására vonatkoznak, a bejövő és kimenő fertőzési lehetőségek korlátozására, valamint az általános lakossági felvilágosításra. Megvannak a pontos protokollok, amelyekhez alkalmazkodva az egészségügyi személyzet elkerülheti a másodlagos fertőzések veszélyét, a kórházon belüli fertőzéseket – összegezte dr. Molnár B. Géza azt illető kérdésünkre, hogy mennyire áll készen az ország a fertőzésveszély kezelésére. Az egészségügyben minden szinten megszervezték a járványügyi felkészülést, a belügyminisztériumtól a sürgősségi ellátó osztályokig minden intézményt bevontak ebbe – emelte ki.

Az arcmaszkokat illető kérdésünkre a szakember elmondta: az influenza, vagy az emberről emberre terjedő új koronavírus esetében az egyszerű maszkok adnak ugyan valamennyi védelmet, de olyan körülmények között, amelyeket az emberek nemigen tartanak be: ezeket 3–4 óránként kellene cserélni, használat után megsemmisíteni. Az áteresztőképessége függ attól, mennyire közeli a kapcsolat a fertőzött egyénnel, milyenek az időjárási körülmények. A filteres biztonsági maszkok az egyszerű arcmaszknál több védelmet nyújtanak, de ezek egy nem felkészült személy által nehezen tolerálhatók, mivel nehéz lélegezni bennük – magyarázta. – Nevelési, felvilágosítási céllal nem ellenzem az egyszerű arcmaszkok viselését; ha nem is egyébért, de az ember ezek viselése által felhívja a figyelmet arra, hogy ő is őrizkedik a fertőzéstől, tőle is őrizkedjenek – mondta az orvos.

Még tovább mutálódhat a vírus 

Kérdeztük a járványszakembert arról is, milyen a vírus mechanizmusa, hogyan nyilvánul meg a fertőzés. Elmondta: a betegség az influenzához hasonló; a különbség viszont az, hogy a szezonális influenza esetében, ha a beteg ellátása, élelmezése megfelelő, s nem adódik bakteriális felülfertőzés, amely tüdőgyulladást okozzon, a páciens minden további nélkül felépül. Az új koronavírus ugyanakkor, a betegség súlyos formájában a tüdőnek a kötőszöveteire hat, amely megduzzad, elszűkíti a légjáratokat. Ezért állhat be az úgynevezett distressz-szindróma, amely akut légzési elégtelenséget eredményez.

A légzési elégtelenség egy idősebb embernél, akinek esetleg magas vérnyomása és szívelégtelensége, netán krónikus bronhopneumopátiája van, halálos lehet. A légzési elégtelenség felborítja az egész szervezet egyensúlyát, s minden olyan páciens esetében, akinek van valamilyen alapbetegsége, vagy alultáplált, az elhalálozás gyakoribb lehet. Az influenza maximum három nap lappangás után tör, ki, a mostani új vírus esetében a középérték hét nap, de kiterjedhet 14 napig is – magyarázta az epidemiológus.

Elmondta azt is, hogy egyelőre még nem történt meg, de fennáll a valószínűsége annak is, hogy a vírus tovább mutálódik, jobban adaptálódik az emberi szervezethez, és nagyobb lesz az emberről emberre való terjedési aránya. Oltóanyag még nincs. Két, a HIV-fertőzötteknél használt vírus-ellenes szerrel próbálkoznak, egyesek szerint jó, mások szerint placebo; Romániában egyik sem kapható egyébként.

Ami Romániát illeti, az eddigiekben felmerült kockázatos eseteket kivizsgálták, egyik esetben sem mutatták ki a fertőzést. „Mindamellett, inkább legyen kockázat, felesleges kivizsgálással, s a fertőzés lehetőségének kiküszöbölésével, mint hogy valamit elnézzenek, s utána felébredjünk meglepetésekkel” – emelte ki dr. Molnár B. Géza

Megoldásra vár ugyanakkor a helyzetben az, hogy nincs még olyan gyorsteszt, amilyent például az influenza esetében használhatnak. A két bukaresti, a jászvásári, a kolozsvári, a temesvári és a brassói járványkórházat ellátták olyan anyaggal, amellyel annyit lehet kimutatni – általában – hogy koronavírus felelős-e vagy sem a fertőzésért – magyarázta a szakértő, hozzátéve: klinikai szempontból megállapítható, hogy kialakult-e interszticiális tüdőgyulladás-e vagy sem, járványügyi szempontból pedig leszögezhető, hogy volt-e a fertőzésgyanús páciensenek valamilyen konkrét összeköttetés más beteggel, járt-e járvány-sújtotta területen.

A globális teszthez egyébként egy különleges tamponnal orrgarat-váladékot vesznek, s amennyiben az koronavírust mutat ki, megfelelő protokoll mellett a mintát elszállítják a bukaresti Matei Balş intézetbe, ahol meg tudják határozni, hogy pontosan az új koronavírusról van-e szó. – Összegezve, a laboratóriumi kivizsgálás még problémás, de a klinikai tünetekkel s a járványügyi vizsgálat eredményeivel összehangolva nagy biztonsággal meg tudják ezekben a járványkórházakban állapítani az új vírussal való fertőzöttséget – emelte ki az orvos. Hangsúlyozta továbbá: minden vírus fertőz, már a tünetek megjelenése előtt, a lappangási időszak különböző szakaszaiban; az új koronavírus esetében még nincs megállapítva viszont az, hogy ha 14 napos az inkubációs ideje, akkor annak melyik napjától kezdve fertőz: csak a 12 naptól kezdve, amikor a vírus szaporodása már elért egy bizonyos szintet, vagy akár a 2. naptól kezdődően.

Megelőzés

A járványügyi szakember kiemelte: mindenekelőtt, be kell tartani minden olyan viselkedési módot, ami az influenza megelőzésére is szükséges: fokozottan oda kell figyelni a kézmosásra, az egészséges életmódra. Ajánlatos kerülni a nagy tömegeket, a zárt levegőjű tereket, s ebben az időszakban nem ajánlatos utazni olyan területekre, ahol a járványveszély magas. Ha az ember úgy véli, hogy kockázati tényezőnek volt ki téve, 14 napon keresztül figyelnie kell az esetleges tünetekre; szárazköhögéses, lázas állapot esetén orvosnál kell jelentkezni.

A fertőzött ember által (ez esetben főként cseppfertőzéssel) kibocsátott vírus koncentrációja a legmagasabb a betegség kitörésekor, aztán fokozatosan csökken. A cseppfertőzésnél általában a fertőzés legnagyobb veszélye egy méter alatti távolságnál van. Külső körülmények között nagyon meghatározó a levegő tisztasága; ködös időben a kibocsátott vírustestek sokkal lassabban ülepednek le, nem élő felületeken, mint ha tiszta a levegő. Ezért nem gyakoriak például az északi országokban a légúti fertőzések. Kérdésünkre válaszolva dr. Molnár B. Géza elmondta azt is, hogy élő szervezeten kívül a vírusok túlélési ideje 24, legtöbb 48 óra.

– El kell fogadnunk azt, hogy amíg a földkerekségen ember létezik, nem fogjuk tudni kiirtani az összes fertőző betegséget. Folyton fognak újabbak is megjelenni, de a megjelenésük és elterjedésük 80–90 százalékban az emberek viselkedési módjától, az életkörülményektől, életviteltől függ – hangsúlyozta dr Molnár B. Géza. Hozzátette: alapszabály például, ha az ember – főként valamilyen járvány idején – tömegközlekedési eszközzel utazott, az otthonába belépve első gondja a nagypm alapos kézmosás legyen. Sok fertőző betegség elterjedését életviteli aberrációk váltják ki. Vannak olyan viselkedési, életviteli szabályok, amelyeket ha az emberek betartanak, kétségkívül csökkentik a fertőzés terjedésének kockázatát.

A WHO január február elsejei összesítése szerint, 11953 koronavírus-fertőzést jeleztek világszerte 24 országban. Kínában 11821 igazolt eset volt, 1795 súlyos állapotba került beteggel, 259 halálesettel. A 83 páciensből 75 járt Kínában, nyolc ember Kínán kívül kapta el a betegséget. Kínán kívüli országokban 14 másodlagos, emberről emberre való átvitelt jegyeztek, azaz ezek a páciensek nem voltak közvetlen kapcsolatban a járvány-sújtotta régiókkal. Halálesetek február elsejéig a világ más országaiban nem voltak. Összehasonlításképpen, a SARS a rendelkezésre álló adatok szerint, 8100 embert fertőzött meg, 774 halálos áldozata volt,  26 országba terjedt el Kínából. Az új koronavírussal világszerte, Kínán kívüli fertőzöttek száma már a hétvégén meghaladta a SARS esetében jegyzett adatokat.

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Filmtettfeszt: díjátadó kézfogás és ...
Szexedukáció, utcai okoskönyvtár, ...
Nyári túrákon: Árnyas erdők, kék tó és ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ