Csillagászat, űrkutatás
február – Szerves vegyületeket fedeztek fel a Ceres törpebolygó felszínén a NASA űrszondája által készített felvételek elemzésekor. Az amerikai kutatók szerint a Ceres összetételében fellelhetőek azok az anyagok, amelyek jelen voltak a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezésekor. ♦ Egy nemzetközi tudóscsapat a Földhöz hasonló 7 bolygót fedezett fel 40 fényévnyi távolságra a Trappist-1 csillag körül. A hét közül három bolygó a lakható zónában található, ahol elképzelhető az élet jelenléte.
március – Egy távoli galaxis központjából kilökött, szupernagy tömegű fekete lyukat talált a NASA; a jelenséget feltehetően gravitációs hullámok ereje okozta. Az „elszökött” fekete lyukak létét most sikerült először bizonyítani. A 3C186 nevű galaxis a Földtől 8 milliárd fényévnyi távolságra van.
április – Egy távoli csillag körül keringő „szuper-Földre” bukkantak amerikai csillagászok. Minden eddiginél nagyobb esély van arra, hogy a Cet csillagképben lévő vörös törpecsillag körül keringő bolygón (LHS 1140b) az élet jeleire bukkanjanak.
június – Először észleltek olyan feketelyuk-kettőst, amelynek tagjai egymáshoz viszonyítottan mozognak. A Földtől mintegy 750 millió fényévnyi távolságra lévő gigantikus galaxisban lévő két fekete lyuk egyike a másik körül kering.
július – A Földtől 4 milliárd fényévnyire lévő galaktikus szuperhalmazt (szuperklasztert) fedeztek fel indiai csillagászok. A Szaraszvati egyike a világegyetem peremén található legnagyobb ismert képződményeknek. A 600 millió fényév átmérőjű szuperklaszter nagyjából 10 milliárd éves, és több mint 10 ezer galaxisnak ad otthont.
augusztus – Egy nemzetközi kutatócsoport megállapításai szerint a Nap magja négyszer gyorsabban forog, mint a felszíne. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mag ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín.
szeptember – A kozmikus sugárzás – az eddigi feltételezésekkel ellentétben – nem a Tejútrendszer központjából érkezve éri a Földet. Nemzetközi tudósokból álló csoport kutatásai kimutatták, hogy a kozmikus részecskék távoli galaxisokból érkeznek.
október – Gyűrűt fedeztek fel egy Neptunuszon túli törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével. A Haumea már a harmadik, gyűrűvel rendelkező kisméretű égitest a Naprendszerben (létével cáfolva, hogy a jelenség a nagy gázbolygókra korlátozódik). ♦ Csaknem 50 km hosszú barlangot fedeztek fel a Hold felszíne alatt japán tudósok. A képződménynek fontos szerepe lehet a Holdra indítandó expedíciókban, mert menedéket nyújthat a nap- és a kozmikus sugarakkal szemben. ♦ Hawaii csillagászok a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett aszteroidát fedeztek fel. Az Oumuamua névre keresztelt első ismert kisbolygó az eddig ismert egyik „legnyúlánkabb” kozmikus objektum, felszínét fél méter vastag szénvegyületekből álló szerves védőréteg borítja.
december – Felfedezték egy távoli csillag, a Kepler-90 nyolcadik bolygóját. A rendszer planétáinak száma ezzel nyolcra emelkedett, annyira, mint a Naprendszeré. A Kepler-90 a Naprendszeren kívül a legtöbb bolygóval rendelkező csillag.
Fizika, kémia
március – A Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) rudabányait névvel új ásványfajnak fogadta el azt az anyagot, amelyet Koller Gábor pilisborosjenői kutató hét évvel ezelőtt talált Rudabányán, az egykori vasércbányában, majd meghatározásra eljuttatta a miskolci Herman Ottó Múzeumba. A világon ismert mintegy 5 ezer ásványból ez a kilencedik, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel.
április – A Washington Állami Egyetem fizikusai negatív tömegű folyadékot hoztak létre, amely az erő irányával ellentétes mozgást végez. A kutatók rubídiumatomokat hűtöttek le az abszolút nullához (mínusz 273 Celsius-fok) közeli hőmérsékletre. A szuperfolyékony anyag állapota súrlódásmentes, vagyis energiaveszteség nélkül áramlik. A felfedezés hozzájárulhat a neutroncsillagok, a fekete lyukak és a sötét energia kapcsolatának kutatásához.
július – Dél-koreai tudósok nagy szilárdságú, magas entrópiájú ötvözetet hoztak létre, amely képes ellenállni az extrém hideg hőmérsékletnek is, mint a mínusz 196 Celsius-fok. A króm-mangán-vas-kobalt-nikkel ötvözetű anyag a sarkvidéki térségek és a világűrben használt eszközök készítésére alkalmas.
augusztus – A CERN tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton (fényrészecske) nagy energián kölcsönhatásba lép, és megváltoztatja irányát. Az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika (QED) egyik legrégebbi előrejelzését. (Ez a jelenség lehetetlen az elektromágnesesség klasszikus elméleteiben.)
Biológia, genetika, orvostudomány
január – Egy nemzetközi szakértői csoport gyerekek és fiatal felnőttek agyát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az agy bizonyos szövetei felnőttkorig növekednek, s így javulnak bizonyos képességek, köztük az arcfelismerés is.
február – Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése. Olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amely arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsa az újonnan képződő sejteket. ♦ Lengyel tudósoknak sikerült megállítaniuk a szklerózis multiplex súlyosbodását a betegségben szenvedő egérben bélparazitával fertőzött társából nyert fehérvérsejtekkel. (A szklerózis multiplex a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, amelynek során károsodik az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvely.)
március – Az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok elleni küzdelemben segíthet magyar és amerikai kutatók új, közös felfedezése. Találtak egy olyan fehérjekomplexet – valamint az azt létrehozó molekulát –, amely a baktériumok genetikai állományának javítását végzi. Mivel ez a komplex minden baktériumban hasonló szerkezetű, azok a hatóanyagok, amelyek ezt támadják, az új mechanizmusú antibiotikumok ígéretes kiindulópontjául szolgálhatnak.
április – Először bukkantak élő óriás hajóféregre (amely a neve ellenére kagyló) a Fülöp-szigeteken. A titokzatos állat testhossza 1,55 méter, átmérője 6 centiméter. Kemény meszes héjban tölti életét, fejjel az iszapba fúródva. ♦ A leggyakrabban használt műanyagot, a polietilént (PE) is képes elfogyasztani a nagy viaszmoly (Galleria mellonella) hernyója. A spanyol kutatók felfedezésük biotechnológiai hasznosítására hívták fel a figyelmet.
május – Ausztrál kutatók a selyemhernyó selyemfonalából hoztak létre dobhártya-implantátumot. A kicsiny, kontaktlencséhez hasonlító eszköz elősegíti a sérült dobhártya gyógyulását, a beteg hallásának javulását.
július – Chilei kutatók fényvédő hatású molekulákat fedeztek fel az Antarktiszon élő két virágos növényben, amelyek a fényvédő krémek előállításában és a növényvédelemben hasznosíthatók.
október – Svájci tudósok felfedezték, hogy az emberi izomsejtekben „biológiai óra” működik, amely az anyagcsere szabályozásában, valamint a 2-es típusú diabétesz kialakulásában játszik szerepet. Biológiai órák több helyen működnek testünkben, ezért termelődik alvás idején a melatonin hormon, étkezési időben emésztőenzimek, és ezért vagyunk éberek nappal. ♦ Ausztrál kutatók felfedezték, hogy idegrendszeri betegségek, a fájdalom, az epilepszia és a stroke kezelésére is használható a tölcsérhálós pókok mérge, amely a megbénítandó zsákmányállat idegrendszerét veszi célba, ezért a belőle nyert gyógyszerek hatékonyabbak, mint a szintetikus készítmények. ♦ A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj, amelyet Phyllodytes amadoinak neveztek el. A felfedező expedíciót és az új faj leírását magyar kutató vezette.
november – A nappal szerzett bőrsérülések, vágások, égések 60 százalékkal gyorsabban gyógyulnak, mint az éjszakaiak. Brit kutatók rámutattak, hogy az emberi szervezet biológiai órája hatással van a sérülések gyógyulására. ♦ Kócos hajú, kisfejű új orángutánfajt találtak Szumátrán. Kilencven éve nem fedeztek fel új emberszabásút. Az elszigetelten élő, 800 egyedből álló fajt a régióról tapanuli orángutánnak (Pongo tapanuliensis) nevezték el. ♦ Új gént azonosítottak magyar tudósok egy ritka neurológiai betegség kialakulásának hátterében. A kutatásba bevont beteg izomgyengeséggel, izomsorvadással és egyensúlyzavarral küzdött, és kiderült, hogy gyerekeiknél az autizmusra és a szkizofréniára mutató tünetek jelentkeztek.
Kócos hajú, kisfejű új orángutánfajt találtak Szumátrán
Paleontológia
február – Embriót találtak egy 250 millió éve élt, Kínában talált, hosszú nyakú tengeri gyíkfosszília hasában. Eddig úgy vélték, hogy a szárazföldi gerincesek harmadik osztálya, a krokodilok és madarak (a hüllők Archosauromorpha alosztályának tagjai) csak tojásokat raknak.
március – 100 millió évvel ezelőtti udvarlási jelenetet őrzött meg egy burmai borostyánkő, melynek szerencsétlenül járt lakóira, három szitakötő hímre, a kiszemelt nőstény kegyeiért való küzdelem közepette cseppent rá a gyanta. A kínai tudósok szerint ősi udvarlási, párzási szokások őrződtek így meg.
június – Dinoszaurusz-fosszíliák lelőhelyén végeznek ásatásokat őslénykutatók a délnyugat-kínai Csungcsingben. Több mint 5 ezer megkövesedett maradványt tártak fel, a már felszínre hozott leletek egyebek között ornithopodáktól, szauropodáktól és sztegoszauruszoktól származnak, és a jura időszakig nyúlnak vissza.
augusztus – Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres „tengeri sárkány”, egy 200 millió évvel ezelőtt élt iktioszaurusz maradványait fedezték fel. A leletet húsz esztendeje találták Nagy-Britanniában, s onnan került egy hannoveri múzeumba, ahol a kövületet most „felfedezték”. Az iktioszauruszok fajai akkoriban népesítették be a Föld óceánjait, amikor a szárazföldet dinoszauruszok lakták.
október – Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdődött meg a madarak „felemelkedése”. Egy Kínában felfedezett új fosszília vizsgálata azt mutatta, hogy a madárrá váláshoz szükséges csontszerkezeti változások 120 millió évvel ezelőtt, vagyis a dinoszauruszok uralmának fénykorában mentek végbe.
december – Kacsacsőre, hattyúnyaka, tűhegyes fogai, gyilkos karmai, uszonyszerű karjai és hosszú lábai voltak a 75 millió évvel ezelőtt a mai Mongólia területén élt pulyka méretű dinoszaurusznak. A Halszkaraptor escuilliei az első két lábon járó, húsevő dinoszaurusz, amely vízi életmódot is folytatott.
Régészeti antropológia
március – Portugáliában 400 ezer éves emberi koponyatöredéket találtak. A szakemberek szerint ez a valaha talált legrégebbi emberi maradvány az Ibériai-félszigeten fekvő országban.
június – A legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban. A 300 ezer éves csonttöredékek megvilágítják az ember kialakulását és fejlődését. A Homo sapiensre utaló eddigi legrégebbi bizonyítékokat az etiópiai Omo Kibisben találták, koruk 195 ezer évre tehető.
december – A mai ember őse nem egy, hanem több hullámban vándorolt ki Afrikából. A DNS-elemzések tanúsága szerint a 60 ezer évvel ezelőtti nagy kirajzást megelőzően (120 ezertől) kisebb csoport vándorolt ki, és utódokat nemzett a neandervölgyi, gyenyiszovai stb. emberekkel – állapították meg a Max Planck kutatóintézet és a Hawaii Egyetem tudósai. (MTVA Sajtóadatbank)
