Safeguardinggal a visszaélések, szexuális kizsákmányolás ellen
(Borítókép: Gyermek, kezében játékkal, egy menekülteket szállító buszon a palancai (Moldova Köztársaság) határátkelőnél 2022. június 7-én FOTÓ: TDH/RAMIN MAZUR)
A háború elől menekülő – jelen esetben az Ukrajnából érkező – tömegek jelentős részének nincs más választása, mint megbízni azokban a segítőkben, akik az országhatárokon vagy a szomszédos államok valamely városának vasútállomásain várják őket. A helyiek nyelvét nem ismerik, sokan angolul sem tudnak, csak ukránul és esetleg oroszul, talán pénzük is alig, az is hrivnya, ami egyik napról a másikra szinte semmit sem ér. Kénytelenek elhinni, hogy az őket fogadókat valóban őszinte segítő szándék vezérli, és amikor valaki azt mondja nekik, üljenek be János autójába, ő majd elviszi őket közeli szálláshelyükre, akkor kénytelenek elhinni, hogy János megbízható önkéntes, és a menekülő anya gyermekeivel együtt tényleg a szálláshelyen köt ki, nem pedig egy nyilvánosházban.
Nem bántalak, segíteni jöttem – vagy inkább a zavarosban halászni?
A kormányzati intézmények, civil szervezetek, hitközösségek és önkéntesek Kelet-Európa-szerte gyorsan reagáltak az ukrajnai helyzetre a menekültek támogatásával. Ez a válasz azonban számos védelmi (safeguarding) kockázatot rejt, főként a gyermekek és a kiszolgáltatott egyének számára. A segítők közé akár bűnözők is keveredhetnek, és ennek kockázata fokozottabb például az ukrajnaihoz hasonló háborús helyzetben, amikor rövid időn belül érkező hatalmas tömegek ellátásához gyorsan sok segítőre van szükség. Bárhol előfordulhat, ami 2002-ben Afrikában: az ételért cserébe szexuális szolgáltatást kértek a „segítők”. Így született meg a safeguarding (védelem) fogalma a legalapvetőbb szolgáltatásokat és védelmi hálózatokat nélkülöző menekültek kiszolgáltatottságából fakadó hatalmi visszaélések megelőzésére. A kelet-európai safeguarding hub (Safeguarding Resource and Support Hub Eastern Europe/SHEE) program az ukrajnai menekültekkel foglalkozó civil szervezeteknek biztosít gyakorlati és hozzáférhető safeguarding forrásokat, amelyek célja a humanitárius munka során csökkenteni a szándékos vagy véletlen károkozás kockázatát.
Az ukrajnai háború kiváltotta első megdöbbenés után hatalmas segítő szándékkal fordultak a környező országokban a menekültek felé. Sokan jelentkeztek egyénileg, illetve kapcsolódtak a segélyezőrendszerekbe, a segítőmunka ugyanis szervezett formában a leghatékonyabb. Azok is a határra utaztak, akik semmiféle segélyezési tapasztalattal nem rendelkeztek. Bármennyire örvendetes, ez a helyzet sok visszaélésre teremt lehetőséget. A segítők véletlenül is kárt tehetnek, ugyanakkor a segítő szándék álcája mögött bűnözők, akár emberkereskedők is rejtőzhetnek. A menekültek így még annál is rosszabb helyzetbe kerülhetnek, mint ami elől elmenekültek, ugyanakkor a segélyszervezetek hitelessége is csorbulhat, az NGO-kba vetett bizalom végzetesen meginoghat.
Létfontosságú tehát, hogy a segítésbe kapcsolódó önkéntesek megbízhatók legyenek, és ne okozzanak kárt a segítségre szorulóknak sem véletlenül, sem szándékosan. Míg a bérezett munkatársak adatait, hátterét alaposan ellenőrizhetik munkáltatóik, addig az önkéntesek körültekintőbb bánásmódot igényelnek a segélyszervezetek részéről, hiszen senkit sem akarnak elriasztani. Aki őszintén segíteni szeretne, annak talán eszébe sem jut, hogy akadhat, aki a háborús helyzetet bűncselekmények elkövetésére használná fel, így hát számukra a segélyszervezet részéről érkező átfogó igazoltatási, ellenőrzési szándék felháborodást kelthet, riasztóan hathat: „Hiszen én segíteni jöttem, erre itt úgy fogadnak, mint egy bűnözőt?”
Hogyan járjon el a segélyszervezet, hogy a visszaéléseket is elkerülje, ugyanakkor a válsághelyzetek kezelésében fontos munkát végző önkénteseit is megtarthassa? – ebben igazít el a SHEE, amely most online konferenciára hívja a segítő tevékenységet végző kormányzati és civil szervezeteket.
Szexért élelem
Egy 2002-es ENSZ-jelentés részletezte a nyugat-afrikai segélymunkások által a menekültek ellen elkövetett szexuális visszaéléseket. Egyik menekülttáborban a nők arról vallottak a kutatócsoportnak, hogy a segítő dolgozóktól ételt csak szexuális szolgáltatások fejében kaphattak. „Szexért egy kiló kukoricás szójakeverék” – mondták a menekülteknek „segítőik”. Egy libériai tinédzserlány így nyilatkozott: „A civil szervezetek dolgozói eszesek. A fejadagot csaliként használták, hogy rávegyenek a szexuális együttlétre.”
A jelentést megkapta az ENSZ menekültügyi főbiztosa, és bizonyos részletek a sajtóba is kiszivárogtak, ám a menekültek állításait lehetetlen volt kimerítően ellenőrizni, és a teljes jelentés sosem került nyilvánosságra. Ahhoz azonban több mint elégséges volt, hogy egyértelművé tegye: kiszolgáltatott helyzetükből fakadóan a menekültek nagyon könnyen kizsákmányolók áldozataivá válhatnak, és ennek megelőzésére van szükség.
 |
| Menekült ukrán kisfiú a román határon 2022. március 14-én FOTÓ: TDH/MIHAI ENACHE |
Így született meg az ENSZ főtitkárságának válasza (Szexuális Kizsákmányolás és Erőszak Elleni Védelmet Biztosító Különleges Intézkedések), és létrejött a végrehajtással megbízott munkacsoport, ugyanakkor gyermekvédelemmel foglalkozó nemzetközi civil szervezetek létrehozták a Gyermekek Védelméért Koalíciót (Keeping Children Safe), amely egész sor szabványt és eszközt dolgozott ki annak érdekében, hogy a gyermekeket megvédjék mindenféle kár és trauma elszenvedésétől, beleértve a szexuális kizsákmányolást és az erőszakot. Az Önkéntes Ügynökségek Nemzetközi Tanácsa létrehozta az Építsünk Biztonságosabb Szervezeteket projektet, amely további hasznos irányelveket és eszközöket alkotott meg a menekültek védelmére.
Mindezek nagyon hasznosak, mégsem bizonyultak elégségesnek. A visszaélések folytatódtak, és 2018-ban ismét előtérbe került a safeguarding politikák, gyakorlatok, kultúra és szervezetvezetés felfrissítésének szükségessége.
Az ukrajnai háború hasonló safeguarding kihívást jelent: számos helyi, tapasztalatlan civil szervezet sok ellenőrizetlen önkéntessel sietett segítséget nyújtani, felborult hatalmi viszonyok (a segítők rendelkeznek olyan erőforrásokkal – élelem, kapcsolatok stb. –, amelyekre a menekülteknek szükségük van, így kiszolgáltatottá válnak a segítőikkel szemben) fokozzák a kockázatokat. A SHEE abban segít a civil szervezeteknek, hogy a safeguarding elveknek megfelelően, biztonságosan tudjanak segíteni. Nemcsak a fentiekhez hasonló szélsőséges helyzetekben kínál iránytűt, de segít megelőzni és kezelni a bullying, a fizikai agresszió bármely formáját az alkalmazottak, önkéntesek, partnerszervezetek részéről, bármilyen trauma okozását (pl. a hatalommal való visszaélés) a programokban, műveletekben és a kommunikáció szintjén.
Programindító online beszélgetés segítőknek
Az áprilisban indult regionális Safeguarding Hub Eastern Europe programot több évtizedes globális tapasztalattal rendelkező európai civil szervezetek bonyolítják le (Social Development Direct, ICVA, Terre des Hommes Magyarország, Clear Global, Disasters Emergency Committee). A program honlapján (easterneurope.safeguardingsupporthub.org) angol, lengyel, román, ukrán és orosz nyelvű tájékoztató anyagokkal szolgálnak lengyelországi, romániai és moldovai köztársaságbeli helyi és regionális kormányzati és civil szervezeteknek. Az érdeklődőknek online eseményen ismertetik a programot november 21-én, hétfőn, 15–16.30 óra között. A Zoom-webinár házigazdája Susannah Taylor, a SHEE regionális vezetője. Az eseményen Alketa Lasku, a Terre des Hommes regionális gyermekvédelmi, safeguarding tanácsadója arról beszél, hogy összeférhető-e vagy sem a vészhelyzeti esetek és a safeguarding. A SHEE országos szervezeteinek képviselői, Elena Cofaru és Angela Cara röviden bemutatják az ukrán menekültek helyzetét safeguarding szempontból Romániában, illetve Moldovában, majd a kerekasztal-beszélgetésen Justyna Herbut lengyel safeguarding tanácsadó, Roxana Andrei, a Save the Children Romania safeguarding menedzsere és Ionuţ Raita, a Terre des Hommes Ukrajna igazgatója a kelet-európai civil szervezetek safeguarding helyzetét boncolgatják.
Az esemény angol nyelven zajlik, szinkrontolmácsolást biztosítanak lengyel, román és ukrán nyelven, angolul élőben feliratozzák az eseményt. Regisztrálni november 21-ig, legkésőbb az esemény napján lehet ide kattintva.
