KISS CSENGE
KOVÁCS DOLORES-VIVIEN
A humor és a vizuális tartalom sokak számára segít feldolgozni a komplex és gyakran nyomasztó híreket. Az internet és közösségimédia-platformok megjelenésével létrejöttek a mém és a GIF fogalmaik, amelyek általában abszurd vagy mindenki számára ismerős hétköznapi helyzetet dolgoznak fel. A mémek kezdeti célja a humor és a kikapcsolódás volt, egyfajta közös kötődési pontot adva az internetfelhasználóknak. Az utóbbi években azonban a mémek „feladatköre” bővült, a szórakoztató funkció más célokkal vált egyenértékűvé. Már a 2008-as amerikai elnökválasztás idején elkezdtek megjelenni a különböző platformokon a jelölteket kigúnyoló, szatirikus képek. A kampányhumor vírusként kezdett terjedni, nagyon sok fiatal érdeklődését felkeltve a politikai élet iránt. Viszont a kampánymémek igazán 2016-ban robbantak be, amikor a mémek már nem csak viccek voltak, hanem tudatos politikai eszközök. A politikusok a médiakutatókkal karöltve rájöttek arra, hogy az algoritmus a rövid, vicces tartalmakat dobja fel először, amelyeket mind a fiatalok, mind az idősebbek előszeretettel fogyasztanak. Az érintett politikusok is elkezdték beépíteni közösségi média kommunikációjukba a mémes és a rövid formátumú videós tartalmakat, ezzel népszerűséget és érdeklődést szerezve a fiatalok körében. Megjelentek kampánymémekkel foglalkozó Facebook-oldalak, a politikai csoportok tudatosan próbálták befolyásolni a választókat. A véleménynyilvánítás bárki számára szabad volt, az egyetértés vagy egyet nem értés csoportokba rendezte az embereket, a politika sokkal személyesebb és konfliktusosabb lett.
Mémmé vált életünk?
Az internet és a technológia rohamos fejlődésével az online kommunikáció lehetőségei napról napra szélesebbek. A karantén ideje alatt berobbanó TikTok kifejezetten a pörgős, rövid tartalmak platformja, ahol a trendvideók mellett a közéleti kérdéseket, válsághelyzeteket és politikai konfliktusokat taglaló videók is megtalálhatók. A jelenlegi gazdasági, politikai és társadalmi helyzet világszerte pánikot, felháborodást és kérdéseket keltett az emberekben, az erről szóló tartalmak különböző módon közelítik meg a témát. Azonban az internetkultúrában érdekes, mondhatni újkeletű jelenség figyelhető meg: az eddig ismert politikai- és közéleti mémek sokkal szélesebb körben kezdtek el mozogni. A világ eseményei nagyon gyorsan memekké alakulnak. Napi szinten sokak számára sértő tartalmak jelennek meg, a kommentszekciókat ellepik a felháborodott felhasználók, akik komolytalansággal és érzéktelenséggel vádolják a készítőket. De vajon valóban erről van szó, vagy más áll emögött? A Z generáció számára valóban nincsenek határok, vagy csupán arról van szó, hogy válsághelyzetről szóló mémek gyártásában és fogyasztásában feldolgozási formát találtak?
A jelenségre jó példa a közel-keleti konfliktusok kapcsán elterjedt TikTok-trend, ami a Peaky Blinders sorozat „No Fighting” (https://vm.tiktok.com/ZNRujF1bj/) jelenetét használja fel a feszültség oldására. A trend az online térben a béke szimbólummá vált, ami olyan hastagekkel terjed, mint a #NoFighting, vagy a #PeaceTrend. Az ironikus vagy szarkasztikus poénok célja sokszor emészthetőbb módon rávilágítani azokra a helyzetekre, amelyek a mindennapokban feszültséget okoznak. Amikor valaki aktuális eseményről szóló mémre reagál vagy azt megosztja, az nem csupán szórakozás, hanem egyfajta közösségi élmény is, ahol a felhasználók felismerik, hogy mások is hasonlóan gondolkodnak vagy éreznek az adott helyzettel kapcsolatban. A politikai események mellett a mémkultúrában a globális válságok is gyakran megjelennek. Az infláció, az energiaárak emelkedése vagy a klímaváltozás mind olyan témák, amelyek a közbeszédben folyamatosan jelen vannak. Az ezzel kapcsolatos mémek leggyakrabban a horribilis áron történő bevásárlásokat, vagy a kiszámíthatatlan gazdasági folyamatokat veszik górcső alá. Hasonló jelenség figyelhető meg a klímaváltozással kapcsolatos online tartalmaknál is. Az extrém időjárásról, rekordhőmérsékletekről vagy az olvadó jégtakaróról szóló hírek gyakran humoros, vagy szarkasztikus mémek formájában jelennek meg az interneten.
Ezek a tartalmak a figyelemfelkeltés miatt sokszor túlzó vagy abszurd képekkel mutatják be a helyzetet, miközben lehetőséget adnak arra, hogy az emberek közösen reflektáljanak a globális problémákra. A humor így nemcsak szórakoztat, hanem abban is segíthet, hogy könnyebb legyen beszélni azokról a kihívásokról, amelyek mindannyiunk életét érintik. A mémek gyakran szimbolikus jelentést is hordoznak. A No Fighting-trend például nemcsak vicces videó, hanem vizuális üzenet is a béke fontosságáról. Sok politikai vagy társadalmi témájú mém is hasonló módon működik: a humor eszközével véleményt és kritikát fogalmaz meg.
A világesemények mémesítése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek elbagatellizálják a problémákat. Inkább a digitális kultúra egyik természetes kommunikációs formájáról van szó. A mémek lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalabb generáció reagáljon a világ történéseire, kifejezze véleményét – esetleg feldolgozza a generált feszültséget –, miközben közösségi élményt is teremtenek az online térben. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy mi fér bele az ízléses poénok kereteibe, és mi az, ami pusztán felelőtlen tartalomgyártásnak felel meg.
