Több XIX. századi és XX. századi zenész házsongárdi sírjához látogattak el a Gergely Erzsébet által vezetett séta résztvevői. A 13. Kolozsvári Magyar Napok részeként szervezett programon először a kápolna mellett nyugvó Farkas Ödön (1850–1912) színházi karmester és zeneszerző sírját tekintettük meg, majd természetesen Guttman Mihály (1926–2013) karnagy, a kolozsvári zenelíceum alapítójának és első igazgatójának síremlékét is.
Következett Nicolae Bretan (1887–1968) zeneszerző síremléke, aki a XX. század első felében a város mindkét operaházában tevékenykedett és magyar szövegű dalokat is írt. A séta következő állomásaként megmutatták, hol nyugszik a XX. század elején Kolozsváron tevékenykedő hangszeres előadó és koncertszervező, Rezik Károly (1887–1968), illetve Zsizsmann Rezső (1885–1941) orgonaművész.
Megcsodálhattuk a XIX. századi cigányprímás, Salamon János síremlékét is, akiről Gergely Erzsébet elmondta: az 1848-as forradalom idején a 31. Honvéd zászlóalj karmestere és Bem József tábornok kedvenc tábori zenésze volt. Hegedűvel díszített síremlékét a XX. század első felében ismert szállodatulajdonos, Nagy Gábor kezdeményezésére közadakozásból emelték.
A séta résztvevői a továbbiakban megtekinthették báró Bánffy György (1853–1889) sírhelyét – aki politikusi tevékenysége mellett zenét is szerzett –, továbbá Gaetano Biasini, a város XIX. századi felvirágoztatójának kriptáját, laborfalvi Berde Áron (1819–1892), a Kolozsvári Tudományegyetem első rektorának sírhelyét, a Korbuly-kriptát, a Bethlen-kriptát és a Mikó-kriptát is. A séta utolsó állomása Ruzitska György (1786–1869) zeneszerző síremléke volt.
(Borítókép: A Házsongárdi temetőben található zenészsírokat ismertető sétát Gergely Erzsébet vezette. Fotó: KMN/Makkai Zsófi)
