A legionárius himnusz szerzőjének a neve még mindig utcanévtáblán „díszeleg”
Elégtételt érezhetnek mindazok, akik felemelték szavukat Emil Boc polgármester és a kolozsvári városháza egyes szélsőségesen jobboldali alkalmazottainak azon szándéka ellen, hogy fasiszta ideológusról nevezzenek el utcát Erdély fővárosában.
Lapunk február 16-i számában írtuk a városvezető által láttamozott és aláírt javaslatról: Nicolae C. Paulescu tudósról, az inzulin felfedezéséhez hozzájáruló kutatóról utcát nevezzenek el Kolozsváron. A polgármester a megyei utcanévadó bizottsághoz fordult, amelynek láttamoznia kell az önkormányzat ilyen irányú szándékait, s amely február 25-én ülésezett és döntött volna a kérdésben. A dokumentum szerint a kolozsvári Tetarom I-es Ipari Park illetékesei még 2021 márciusában arra kérték a városházát, adjon nevet a Törökvágási úti ipari park egyik utcájának. A tanácsi határozattervezetet alátámasztó városházi jelentésben maga a polgármester javasolta az utcának a Nicolae Paulescu nevet.
Az üggyel elítélő cikkekben és televíziós riportokban több hazai sajtóorgánum is foglalkozott.
„Megfeledkeztek” Paulescu fasiszta szövegeiről
Érdemes megjegyezni, hogy a közintézmény városi stratégiák irodája szakmai jelentést fogalmazott meg, amelyben kizárólag Nicolae C. Paulescu kutatói, orvosi és egyetemi tanári tevékenységére való tekintettel alátámasztja a polgármesteri javaslatot. Kiemelik: az 1869-1931 között élő, Párizsban tanuló és dolgozó Paulescu hozzájárult az inzulin felfedezéséhez. A dokumentum egy szóval sem említi Paulescu politikai tevékenységét, azaz a legionárius mozgalomban elfoglalt fontos szerepét, a fasiszta ideológia és az antiszemitizmus felkarolását és terjesztését. 1913-ban megjelent írásaiban Paulescu poloskáknak és férgeknek nevezte a zsidókat és kiirtásuk mellett foglalt állást, ugyanakkor több szélsőségesen antiszemita szervezet alapítója, egyiknek a fekete színű horogkereszt a jelképe.
Furcsa, hogy a városháza nem lát semmi kivetnivalót a kezdeményezésben, sőt, kisebb dicshimnuszt zengett Paulescuról. Azt állítják, Nicolae Paulescu öröksége „egyetlen érett civilizáció által sem szűkíthető le a politikai véleményre”, tudományos munkásságát ugyanis nemzetközi szinten elismerték. Szerintük az, hogy utcát neveznének el róla, nem sérti a 2002-ben elfogadott 31-es számú kormányrendeletet, amelyben Románia területén tilos fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok, illetve azon személyek kultusza, akik bűnösek a béke és az emberiség elleni bűncselekmények elkövetésében.
Az ügyben tiltakozott a Kolozsvári Zsidó Hitközség, az akadémiai szféra és a sajtó is éles bírálatot fogalmazott meg.
Levél a prefektushoz
Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke február 21-én levelet intézett Kolozs megye prefektusához, amelyben meglepődését és felháborodását fejezi ki amiatt, hogy a városháza egy fasiszta ideológusról nevezne el utcát a megyeszékhelyen. A tisztségviselő a kormánybiztos közbenjárását kérte.
Schwartz emlékeztette a prefektust, hogy a megyei utcanévadó bizottság pénteken, február 25-én ül össze, és tűzi napirendre az Emil Boc polgármester és a városháza által előterjesztett javaslatot.
„Meglepett és felháborított, hogy városunkban, amely a multikulturalizmussal és a harmonikus együttéléssel dicsekszik, olyan személyről neveznének el utcát, aki 1922-ben A. C. Cuzával létrehozta a Nemzeti-Keresztény Szövetséget, Európa első olyan pártját, amelynek a fekete horogkereszt volt a hivatalos jelképe” – írja a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke.
Hozzáteszi: Paulescu több virulens antiszemita cikket és füzetet közölt, amelyeknek meghatározó hatása volt Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezetőre és a fiatal román fasisztákra. Egyébként, emlékezteti a prefektust Schwartz, Paulescu a Legionárius Szenátus tagja volt. A Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke felsorolta Paulescu antiszemita „műveit”, és kiemelte: a fasiszta ideológus áltudományos érvekkel próbálta „bebizonyítani” a zsidók általa képzelt „biológiai alsóbbrendűségét”, illetve a román nemzetre jelentő „veszélyét”.
Egyébként Boc szándéka ellen Be’er Sheva polgármestere is tiltakozott, az izraeli település Kolozsvár egyik legrégebbi testvérvárosa.
Továbbra is marad a Radu Gyr utca neve?
A Szabadság több ízben írt arról, hogy Kolozsváron háborús bűnös nevét viseli egy utca. A legionárius himnusz szerzőjének, a mozgalom egyik vezetőjének nevét 2017 júniusában törölni próbálták a kincses város utcanévjegyzékéből, ám a városi tanács, amelyben Emil Boc polgármester politikai alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt akkor is többségben, ellenezte az intézkedést.
Lapunk megszólaltatta az Amerikai Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma nemzetközi archívumprogramjának igazgatóját. Radu Ioanid kijelentette: Radu Gyrt háborús bűnök miatt elítélték, így nem a polgármester vagy a Román Akadémia cselekvési szférájába és hatáskörébe tartozik megállapítani, Radu Gyr megérdemli-e vagy sem, hogy utcát nevezzenek el róla, vagy szobrot állítsanak neki. – Ilyen tekintetben világos a törvény. Kollokviumokat lehet ugyan szervezni, de egy fontos legionárius vezetőről utcát nem lehet elnevezni, s szobrot sem lehet állítani neki – szögezte le akkor Radu Ioanid.
Megfigyelők úgy vélik: akkor is Ionuţ Ţene húzódhatott meg az ügy hátterében. Mint ismeretes, Ţene a 2004-ig hivatalban levő, szélsőségesen nacionalista és magyar gyűlölő kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar kabinetfőnöke volt. Mi több, a rosszemlékű városvezető idejében Corneliu Zelea Codreanu és Horia Sima vasgárdista vezetőkről szervezett megemlékezéseket és „tudományos” emléküléseket.
(Borítókép: Kolozsváron még mindig viseli Radu Gyr háborús bűnös nevét egy utca. Rohonyi D. Iván felvétele)