Az 1922-ben emelt, 27 méter magas diadalívre azokat a településneveket vésték fel, ahol a román hadsereg dicsőséget szerzett magának az első világháborúban.
A tizenkét településnév között szereplő Budapest feliratot a főpolgármesteri hivatal egy korábbi közleménye szerint 1953-ban, a kommunisták vakolták be, vélhetően azért, mert akkor nem voltak büszkék a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadserege felett aratott győzelemre. A román sajtóban azonban rendszeresen felüti fejét az a híresztelés, miszerint a román hadsereg budapesti bevonulásának emlékét a magyarok miatt kellett törölni, „mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) folyton hatalmon volt”, és a magyaroknak „nem tetszett” a felirat.
A restaurálás csaknem három évet vett igénybe, és a tervezettnél másfél millió euróval többe is került, többek között rezgéscsillapító alapozást kapott, így most már egy Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengést is kibír.
A munkálatokhoz szükséges több mint 30 millió lej (2,1 milliárd forint) kétharmadát a regionális fejlesztési uniós alapból kellett volna lehívni, míg az állami költségvetésből 8,5 millió lejt, a fővároséból pedig 2,4 milliót irányoztak elő. A főváros önkormányzatának azonban a tervezett négyszeresébe került a felújítás, mert a munkálatok nem fejeződtek be 2015 végéig, az uniós támogatás egy része elúszott, és Bukarestnek így több mint kilencmillió lejjel kellett hozzájárulnia a diadalív restaurálásához.