Véget értek a Magyar Péter kormányának „mézeshetei”?

Romsics Ignác – a Fideszhez közel álló – források szerint jelezte, nem kívánja elfogadni az esetleges jelölést a magyar köztársasági elnöki tisztségre
Magyar Péter kormánya első komoly politikai kudarcával szembesül, miután a köztársasági elnök jelölésének sikertelensége visszavetette a miniszterelnök és a Tisza Párt támogatottságát – írta az Euractiv hírportál. Az Euractiv értelmezése szerint „a politikai mézeshetek véget értek”; az a tény, hogy Polgár Judit visszautasította a miniszterelnök felkérését, hogy vállalja el a köztársasági elnöki tisztséget, a választói bizalom csökkenéséhez vezetett.

A Medián közvéleménykutató-intézet júliusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága május óta 61 százalékról 57 százalékra csökkent, miközben a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor nemzeti-konzervatív pártja, a Fidesz enyhén erősödött, és jelenleg 19 százalékon áll. Egy másik, a Publicus intézet által készített közvélemény-kutatás szerint Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése ugyanebben az időszakban 72 százalékról 62 százalékra esett vissza.

A visszaesést összefüggésbe hozzák a  „Polgár Judit-üggyel” – írja az Euractiv. Miután Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök megbízatását az Országgyűlés által elfogadott 17. alaptörvény-módosítással megszüntették, Magyar Péter Polgár Judit világhírű sakknagymestert jelölte az államfői tisztségre. Utóbbi azonban nyilvánosan visszautasította a felkérést, arra hivatkozva, hogy nem érzi magát képesnek egy megosztott nemzet egyesítésére.

Emellett, a jelölési folyamat is jelentős bírálatokat váltott ki. Magyar Péter a 2025-ös kampány során a köztársasági elnök közvetlen megválasztását ígérte, , azzal a céllal, hogy véget vessen a Fidesz-korszak azon gyakorlatának, amelyben – megfogalmazása szerint – „a háttérben, pártkörökben választották ki a megbízható embereket”. Polgár Judit egyoldalú jelölését azonban semmilyen társadalmi egyeztetés nem előzte meg.

A Medián szerint a magyarok kétharmada – köztük a Tisza-szavazók 60 százaléka – elégedetlen volt azzal, hogy az elnökjelölési folyamat társadalmi részvétel nélkül történt, miközben a megkérdezettek mindössze 33 százalék tartotta a sakknagymestert megfelelő jelöltnek.

Az Euractiv által idézett Török Gábor politikai elemző szerint a közvélemény-kutatási adatok immár egyértelműen a „korrekciót” és a „mézeshetek végét” jelzik; ugyanakkor, az elemző szerint a Fidesz szerény erősödése az első pozitív elmozdulás volt az áprilisi választási vereség óta. A Publicus intézet igazgatója, Pulai András úgy fogalmazott, hogy a köztársasági elnöki tisztséggel kapcsolatos helyzet kezelése a Tisza-kormány első jelentős politikai tévedése volt, amely különösen a kevésbé elkötelezett szavazók körében okozott támogatásvesztést.

Magyar Péter ezt követően stratégiát váltott – mutat rá az Euractiv. Több lehetséges köztársasági elnökjelölt nevét is meglebegtette a nyilvánosság előtt, lehetőséget adva a választóknak és a médiának arra, hogy még a hivatalos jelölés előtt megvitassák őket.

A múlt héten a miniszterelnök Fülöp Botond emberi jogi ügyvéd nevét említette, aki a Novák Katalin volt köztársasági elnök lemondásához vezető kegyelmi ügy feltárásával vált ismertté. Ezt követően Romsics Ignác történész (fotónkon) neve is felmerült potenciális köztársasági elnökjelöltként, aki – a Fideszhez közel álló – források szerint már jelezte, hogy nem kívánja elfogadni az esetleges jelölést.

Az Index keddi cikkében arról számolt be, hogy Magyar Péter és Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes a múlt héten találkozott a Széchenyi-díjas történésszel. Németh Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője kedden, Facebook-oldalán azt tette közzé: „Újabb államfőjelölt-jelölt mondott nemet Magyar Péternek. Egyre kínosabb a casting! Tik-tak, tik-tak.” A politikus egy hozzászólásában azt is írta: Romsics Ignác sem vállalja. Az Index telefonon kereste a Széchenyi-díjas történészt, hogy nyilatkozzon a köztársasági elnöki jelöltségével kapcsolatban. Romsics Ignác az ügyben nem kívánt nyilatkozni.

Mivel a köztársasági elnök megválasztására előírt 30 napos alkotmányos határidő egyre közeleg, az államfő személyének kiválasztása Magyar Péter kormányának első komoly politikai vezetési próbájává vált – fogalmaz az Euractiv. Sulyok Tamás megbízatása július 20-án szűnt meg, augusztus 19-éig új államfőt kell választania az Országgyűlésnek.

Bár a szélesebb ellenzék továbbra is megosztott, a Fidesz mérsékelt erősödése arra utal, hogy a párt még az áprilisi történelmi vereség után is képes politikai hasznot húzni a Tisza hibáiból. Sulyok Tamás utódja legfeljebb öt évig, vagy a Magyar Péter által ígért új alkotmány elfogadásáig töltheti be a köztársasági elnöki tisztséget, ami különösen érzékennyé teszi a döntést politikai és ideológiai szempontból – összegzi a portál.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!