Kulturális tér, kutatóközpont és múzeum a volt unitárius püspöki házban
A Magyar Unitárius Egyház 2018-at jubileumi évnek titulálta, amelynek során „méltó módon, felemelt fővel szeretne emlékezni Erdély egyik szellemi kincsére, az 1568-as tordai országgyűlés vallásszabadságra vonatkozó határozatára” – emelte ki Bálint Benczédi Ferenc püspök a sajtótájékoztatón. A jubileumi év a január 13-i, tordai emlékünnepséggel indult, most pedig ismét meghatározó esemény előtt áll az egyház: a tulajdonában álló, egykori püspöki lakként szolgált épület felújítását befejezve, annak rendeltetését is szeretné megváltoztatni, és Vallásszabadság Házának elnevezni – szögezte le az elöljáró.
2015 januárjában, a Vallásszabadság napjának akkori ünneplését követően fogalmazódott meg az ötlet, hogy az épületnek az egyház a vallásszabadság szellemi örökségét szolgáló új rendeltetést adjon – mondta el Gyerő Dávid főjegyző.
A középkori épület az átfogó, értékszempontú restaurálás és átalakítás nyomán több lett a korábbi polgárháznál, főúri családi háznál, püspöki rezidenciánál; fellelhető benne az elmúlt 500 év építészeti öröksége, a feltárt és láthatóvá tett részletek a különböző korszakok ízléséről, stílusáról tanúskodnak – hangsúlyozta az elöljáró. A felújítási munkálatokat két alapvető szempontot határozta meg: az épület értékeivel összhangban álló gyakorlati hasznosítás, és a különböző építéstörténeti korszakokhoz kötődő részletek feltárása.
A ház önmagában felbecsülhetetlen értéket képvisel, ugyanakkor új funkcióinak megfelelően, közösségi intézményként, kutatóközpontként, múzeumként „újabb példája lesz az évszázados, felekezeti korlátok felett álló odafigyelésnek, amellyel a Magyar Unitárius Egyház szolgálta az erdélyi közművelődés és tudományosság ügyét” – fogalmazott Gyerő Dávid. A Vallásszabadság Házának egyik célja, hogy a jelen kihívásai közepette a lelkiismereti és vallásszabadság értékeinek szolgálatában álló közösségi intézmény legyen – tette hozzá.
Az egyén és a közösség vallási életének gyakorlati kifejezései számos formában igénylik a lelkiismereti és vallásszabadság védelmét. A műszaki, gazdasági, társadalmi és politikai változások, a migrációs folyamatok folytán a vallási hovatartozás kifejeződéseinek sok új formája megjelent, amelyeket ma már nem lehet megkerülni – fejtette ki beszédében a főjegyző. Újszerű kérdés például a nem keresztény hívők istentiszteleti helyének létrehozására irányuló feltételek szabályozása, egyes vallási jelképek viselésének vagy elhelyezésének joga, az állami, önkormányzati és más támogatásokban való egyenlő részesedés kérdése, a történelmi egyházak, az újabb egyházak és a vallásos egyesületek állami elismerésének mércéi – részletezte. Ezek napjaink konkrét kérdései, jelenségei, amelyekkel kapcsolatban a lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása felvállalandó felelősség – hangsúlyozta Gyerő Dávid.
Az épület polgárház, főnemesi családi ház, és püspöki rezidencia is volt
A 2009-ben elkezdett, legnagyobb szakmai körültekintéssel zajló felújítási munkálatok meghaladták az egyház anyagi lehetőségeit. A felújítás befejezését a magyar kormány – közel 6 millió lejes, az összköltség majdnem 80%-át kitevő – támogatása, a román kormány közel 15 %-os hozzájárulása, Kolozsvár önkormányzatának és magányszemélyek adományai, s az egyház saját hozzájárulása tette lehetővé – tájékoztatott Gyerő Dávid. Hozzátette, a tervezők, szakértők, kivitelezők neveit emléktábla örökíti meg, de külön köszönetet mondott Furu Xénia műépítésznek, Furu Árpád építőmérnöknek és Dácz Tibor gazdasági tanácsosnak a többletmunkáért és lelkesedésért, amellyel a ház felújítását szolgálták.
– Ha Erdély a vallásszabadság szülőföldje, akkor ez a központ kíván ennek a szellemi kincsnek az otthona lenni – emelte ki Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója. – A Vallásszabadság Háza voltaképpen egy nagyvonalú ajándék a közösségnek, hiszen az egyház egyetlen püspöki palotáját formálja át olyan központtá, amely az erdélyi közművelődést szolgálja majd – hangsúlyozta. – Az unitáriusok az elmúlt időszakban is támogatták a kultúrát és tudományt; az iskolaalapítás, vagy az iskolák újraépítése adott esetben még a templomépítést is megelőzte – részletezte Kovács István. Elmondása szerint, az ingatlannak három alapvető funkciója lesz: egyrészt kiállítótérként, konferenciák, előadások, koncertek, különféle kulturális programok szervezésére alkalmas programok helyszíneként szolgál majd, másrészt egy felekezet feletti erdélyi valláskutató központ kap helyet benne. Végül, de nem utolsósorban az épületben múzeum is létesül; a kiállítótérben a Magyar Unitárius Egyház tárgyi örökségét, kéziratokat, könyveket, textíliákat, kegytárgyakat mutatnak be.
A Vallásszabadság Házának avatóünnepsége szombaton délelőtt 11 órakor ünnepi istentisztelettel kezdődik a belvárosi unitárius templomban, ezt követi házavatás momentuma, majd a felújított ingatlan bemutatása.
Rácz Norbert Zsolt, a jubileumi év kommunikációs koordinátora kiemelte: jelenleg is zajlik a várfalvi gyermektábor, és augusztus másodikán rendezik meg a Szejkefürdői Unitárius Találkozót. A Vallásszabadság Háza a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával már megnyitja kapuit, több rendezvénynek is helyszínt biztosít.
Borítókép: Bíró Sára
