Százötven gyülekezet, százhúsz év történése

Bemutatták az unitárius egyházközségeket ismertető könyvet

Furu Árpád (balról), Bálint Róbert unitárius lelkész (középen) és Kovács Sándor a könyvbemutatón (Fotó: Vallásszabadság Háza/Facebook)
A Magyar Unitárius Egyház százötven gyülekezetét mutatja be Az egy Isten tiszteletére. A 450 éves unitárius egyház gyülekezetei című kötet, amelynek bemutatójára október másodikán, csütörtökön került sor a Vallásszabadság Házában. A kötet betekintést nyújt a közösségek történetébe, illetve abba a szellemi és tárgyi örökségbe, amely négy és fél évszázadon át az unitárius egyházat jellemezte.

„Évszázados álom valóra válásának a pillanatában vagyok” – mondta Kovács István unitárius püspök Az egy Isten tiszteletére című könyv bemutatóján. „Küldetésünk átadni a jövendőnek, a maradandóságnak az egyházunkról készült pillanatképet. Tudjuk, mennyire fontosak a családi fényképek, albumok, családi krónikák. Fontos  megtudni: családjainkban kik jártak előttünk?   Hogyan éltek? Mi foglalkoztatta őket? Egyházunkra úgy tekintünk, mint egy családra. Száz éve ott van a vágy – emléket állítani, maradandóvá tenni, megörökíteni ezt a családot. Már több próbálkozás, nekirugaszkodás volt, ami nem volt hiábavaló. Az unitárius egyház létrehozásának 450. évfordulójakor fotóalbumot akartunk létrehozni, amelyben röviden leírjuk egyházközségeinket. Bár sarkallt az évforduló, de utána rájöttünk, hogy ezt alaposabban, behatóbban kell megvalósítani.  Nagy eredménynek érzem ezt a könyvet, amiből átsugárzik egyházunk egy Istenbe vetett hite és élni akarása” – nyomatékosította a püspök. 

A kötet magját az egyházközségek ismertetése adja

„Fontos számba venni a múlt  eseményeit, történeteit, örökségét, mert a jövő számára kaphatunk nagyon fontos támpontokat. Erre törekszik ez a könyv is. Az unitárius egyház örökségének ilyen típusú feldolgozása több mint százéves múltra tekint vissza.   1910-ben  elhatározták, hogy az unitárius egyházközségek monográfiáit megíratják a lelkészekkel. Aztán az 1960-as években egyes templomok történetét, művészettörténeti értékeit vették számba, ám nem nyomtatták ki. Most a lelkészeknek kérdőívet kellett kitölteniük, amelyben bemutatták egyházközségeiket, a települést, az unitárius közösséget, a jeles személyiségeket, helyi szokásokat, ünnepeket, hagyományokat. Nyolc év alatt készült el ez a kötet. Az  igényességet jelzi, hogy több szakterületen dolgozó szakembert vontak be a szerkesztés folyamatába. Mit is tartalmaz ez a kötet? Kovács István püspök ajánlása ismerteti az előzményeket. A kötet magját az egyházközségek ismertetése adja. Minden egyházközség ismertetése bibliai idézettel indul, ami  a templom feliratából vagy értékes tárgyából indul ki.  Fontos fejezet az egyház szervezeti felépítésének  és  az épített örökségnek a bemutatása. A kötet fontos célja volt az építés és a fontosabb javítások történetének megörökítése is. A leírások kitérnek  a papilak és egyéb épületek  ismertetésére is. Bemutatják a templomi bútorzatot, a kazettás mennyezetet, a szószéket, úrasztalát. A szerzők és a szerkesztők arra törekedtek, hogy a  templom épületén, a tárgyakon  levő feliratokat is közöljék. Ismertették az ingóságokat is: a harangokat,  a  toronyórát, az orgonát és az egyházi kegyszereket,  levéltári anyagokat is.  Fontos kiemelni és hangsúlyozni, hogy a kötet nemcsak a templomok és egyházközségek ismertetése, hanem gazdag irodalomjegyzék is készült,  ami lehetőséget ad további kutatásokra. A könyv illusztrációi és nyomdai kivitelezése kiváló” – mutatta be a kiadványt Kovács Zsolt művészettörténész.   

Könczey Elemér grafikus javaslata

Kovács Sándor teológiai professzor szerint a kötet illusztrált krónika, amely nagy erdélyi történéseket mond el. Bálint Róbert szerkesztő felelevenítette: Könczey Elemér grafikus javasolta, hogy az egyházközségek bemutatás kezdődjön az egyházközségre jellemző bibliai idézettel. 

Bálint Róberttől  még azt is megtudtuk, hogy a lelkészeknek elküldött kérdőívet Kovács Sándor egyetemi oktató és Molnár Lehel egyetemi könyvtáros állította össze. 

A lelkészektől  beérkezett heterogén anyagot  pedig Kovács Sándor és Gaal György író, helytörténész egységesítette. Furu Árpád művészettörténész szerint az egyik kihívás a hatalmas mennyiségű információ rendszerezése volt, a  másik pedig az építészeti elnevezések egységesítése. Bálint Róbert elmondta: a templomi harangokon szereplő feliratok pontos feltérképezése céljából a lelkészeknek fel kellett menniük a toronyba és telefonnal körbefotózták ezeket. 

A lelkészek által készített fotók mellett Czire Alpár, Szentes Zágon, Bálint Zsigmond és Márton Ildikó fotói láthatóak. 

„A szerkesztők célja az volt, olyan anyagot állítsunk össze, amely nemcsak gyönyörködtet,  hanem tovább gondolható, kutatható. Százhúsz év tudása áll össze ebben a könyvben – összegzett Bálint Róbert  szerkesztő. Az eseményen gordonkán  közreműködött Oláh Mátyás református lelkész. A könyvet az Idea Plus kiadó jelentette meg.