Ursula von der Leyent újra az EB elnökévé választották

Diana Şoşoacă az európai törvényhozásban is „bemutatkozott”

kep
Ursula von der Leyen és az újraválasztását támogató Európai Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber (KÉP: MTI)
Elkezdheti újabb, öt évre szóló mandátumát az Európai Bizottság (EB) elnökeként Ursula von der Leyen. Az Európai Néppárt (EPP) pártcsalád által javasolt von der Leyen egyedüli jelöltként pályázta meg újra a tisztséget. Az Európai Parlament (EP) csütörtöki, strasbourgi ülésén zajlott szavazáson von der Leyen 401 voksot kapott, negyvennel többet, mint amennyi szükséges volt. Ugyanakkor nem kellett sokat várni ahhoz, hogy a szélsőségesen nacionalista SOS Románia párt frissen megválasztott európai parlamenti képviselője, Diana Şoşoacă folytassa a román parlamentben már ismert eljárásait, és botrányt keltsen az EP-ben is. Csütörtökön Roberta Metsola EP-elnök felszólítására kiutasították az ülésteremből a sovén politikust, mivel háromszor is megszakította a felszólalók beszédét. A szélsőségekkel, demagógiával szembeni fellépésről, sőt a demokrácia nevében folytatott „harcról” szólt Ursula von der Leyen elnökjelölti beszéde is.

A sovén SOS Románia párt színeiben európai parlamenti (EP) képviselővé választott Diana Şoşoacă többször is bekiabálásokkal zavarta meg az uniós törvényhozás csütörtöki ülését. Az Európai Parlament (EP) elnöke, Roberta Metsola felszólította az ülésteremből való távozásra, Diana Şosoacă pedig – a videofelvételek tanúsága szerint – egy fekete szemeteszsákot mutogatva azt kiabálta: „Jogom van beszélni, a románok megszavaztak! És ti embereket öltök Romániában!” A képsorokon látható az is, hogy a botránykeltő képviselő egy ortodox szentképet is tart a kezében. Amikor Roberta Metsola a parlament biztonsági személyzetéhez fordult, hogy kísérjék ki a rendbontót, több képviselő megtapsolta döntését.

„Diana Şoşoacăt azért dobták ki a plenáris ülésről, mert kiállt a szólásszabadság és az Istenbe vetett hit mellett” – írta európai parlamenti kollégája és párttársa, Luis Lazarus a Facebookon.

Az incidensről Siegfried Mureşan nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselő is beszámolt egy Facebook-bejegyzésben. Mint írta, az uniós törvényhozásban „a fegyelmezetlenséget és a szabályszegést azonnal büntetik.”

kep
Diana Şoşoacă ortodox szentképpel a kezében „fejti ki nézeteit” a sajtónak (KISS OLIVÉR FELVÉTELE)

„Aggasztja” von der Leyent az erősödő polarizáció

A parlamenti szavazást megelőzően Ursula von der Leyen közel egyórás beszédet tartott, amelyben hangsúlyozta: nem fogja elfogadni, hogy a demagógok és a szélsőségesek „tönkretegyék európai életmódunkat, hogy Európát belülről vagy kívülről szétszakítsák, hogy társadalmaink szélsőséges polarizációja elfogadottá váljon.” 

„Készen állok arra, hogy a harc élére álljak az Európai Parlament összes demokratikus erejével együtt” – jelentette ki az Európai Bizottság (EB) elnökjelöltje.

Von der Leyen hangsúlyozta, az európaiak a bizonytalanság időszakát élik, miközben egyértelmű kísérlet folyik a társadalmak megosztására és polarizálására. „Mélységesen aggasztanak ezek a tendenciák. De meggyőződésem, hogy egy erős Európa képes megfelelni a kihívásoknak” – jelentette ki. 

Az elnökjelölt rámutatott továbbá: a következő uniós ciklus első számú prioritása a jólét és a versenyképesség fokozása lesz. Ehhez az egységes piac elmélyítésére, kevesebb bürokráciára, jobb végrehajtásra és gyorsabb engedélyezésre van szükség. Von der Leyen olyan alelnök kinevezését tervezi az EB-be, aki segíteni fogja ezt a folyamatot annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképessége növekedjen.

Mint mondta, a következő ciklusban is ragaszkodni fognak a 2030-ra és 2050-re kitűzött klímasemlegesítési célokhoz. Ígéretet tett arra, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a célkitűzés, a benyújtandó jogalkotási javaslatban fog szerepelni.

„Az új, tiszta ipari megállapodás segíteni fog az energiaszámlák csökkentésében is” – mondta von der Leyen, hozzátéve, hogy a magas energiaárak hátráltatják Európa versenyképességét. Hangsúlyozta azt is, hogy masszívan be kell fektetni az olcsó megújuló energiaforrásokba az orosz fosszilis energiáról való teljes leválás érdekében.

Bejelentést tett továbbá, egy európai megtakarítási és befektetési unió létrehozására, annak érdekében, hogy az induló vállalkozások ne az Egyesült Államokban vagy Ázsiában keressenek forrásokat terjeszkedésük finanszírozásához. Ugyanakkor, Von der Leyen kiemelte, hogy többet kell befektetni az európai biztonságba és a védelembe is.

„Megalkuvás a magyar kormányfő békemissziója”

„Oroszország arra számít, hogy Európa és a Nyugat elkényelmesedik. Néhányan Európában is erre játszanak. Két héttel ezelőtt az egyik uniós tagállam miniszterelnöke Moszkvába utazott. Ez az úgynevezett békemisszió nem volt más, mint egy megalkuvási (appeasement) küldetés” – hívta fel a figyelmet. 

Szót ejtett arról is, hogy a szervezett bűnözés fenyegetést jelent az európai biztonságra és gazdaságra.  „Javasolni fogom az Europol személyzetének megduplázását és megbízatásának megerősítését. Azt akarom, hogy az Europol valóban operatív rendőrségi ügynökséggé váljon” – jelentette ki.

Lakhatásért felelős biztosa lehet az új EB-nek

Az illegális migrációról szólva az elnökjelölt javasolta a Frontex alkalmazottak számának megháromszorozását. „A migrációra adott közös válaszunk középpontjába a szolidaritást helyezzük” – tette hozzá.  Von der Leyen arra is kitért, hogy a lakhatási válság minden korosztályt és minden méretű családot érint, az uniós polgárok számára a megfizethető lakások elérése egyre nehezebbé válik. 

„Lakhatási biztos kijelölését javasolom az következő testületbe. A lakhatás nem tekinthető európai kérdésnek, de azt akarom, hogy bizottság vegyen részt ennek a problémának a megoldásban” – mondta a politikus.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő mandátum idején európai szintű vizsgálatot folytatnak a közösségi média hatásairól, a fiatalok jólétéről.

Javasolta továbbá egy „európai demokráciapajzs” felállítását. „Az uniónak szüksége van egy saját struktúrára, amely az információs manipuláció és a külföldi beavatkozás ellen küzd” – fogalmazott. Azt is kiemelte, hogy az EB-nek erősítenie kell „az európai demokráciák minden részének védelmére irányuló tevékenységét”, megvédve a szabad médiát és a civil társadalmat, a jogállamiságot, és fellépve korrupció ellen.

„Közös uniós költségvetésünkkel kapcsolatban egy nagyon világos elvet fogunk követni: a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz” - hívta fel a figyelmet. 

Patrióták Európáért:  von der Leyen ártott Európának

A Patrióták Európáért európai parlamenti frakció alelnöke, Gál Kinga a képviselőcsoport vezérszónokaként elmondott felszólalásában leszögezte: a frakció nem fogja támogatni Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki mandátumának megújítását. Hangsúlyozta: Változás kell, mivel Európa gyengébb, mint öt éve volt. Hozzátette: nem támogatják azért sem, mivel Ursula von der Leyen nem támogatja a békét, korábbi elnöksége idején ártott a gazdáknak, gyengítette Európa versenyképességét, és korrupciógyanús vakcina-szerződéseket kötött. 

Gál Kinga szerint von der Leyen gyengítette a tagállamok nemzeti szuverenitását is, politikai zsarolásra használta az uniós eljárásokat, az uniós forrásokat. Aláhúzta, a kettős mérce alkalmazását főszabályozássá tette, és a magyar EU-elnökséget bojkottálja. Mindezekkel von der Leyen ártott Európának, nyomatékosította.

MINDEKÖZBEN ANGLIÁBAN: EPC-CSÚCSÉRTEKEZLET

Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik, egynaposra tervezett csúcstalálkozóján vett részt, az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban. A munkáspárti új brit kormány a csúcsértekezlet középpontjába a határok biztonságának erősítését helyezte. David Lammy brit külügyminiszter a rendezvény helyszínén kijelentette: a csúcstalálkozó alkalmat nyújt arra is, hogy London új alapokra helyezze kapcsolatrendszerét az Európai Unióval (EU), bár ez nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia visszalépne a EU integrációs szervezeteibe. Az EPC-csúcs 44 országból érkezett küldöttségei a Londontól száz kilométerre, északnyugatra, Oxfordshire megyében lévő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában gyűltek össze. A londoni miniszterelnöki hivatal hangsúlyozta, hogy Churchill központi szerepet töltött be az Európát fenyegető agresszió és zsarnokság elleni fellépésben. „A mi koncepciónk lényege – ami eltér a hivatalos koncepciótól –, hogy az uniónak nem az amerikai demokraták külpolitikáját kellene másolnia, hanem a stratégiai autonómia jegyében egy saját, európai megközelítés kellene” – emelte ki felszólalásában az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban.