A kormány közleménye szerint az EB elnöke elismerően szólt a román kormány által elfogadott reformokról. A megbeszélésen szó esett az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) végrehajtásáról is: a miniszterelnök tájékoztatást adott a bírák és ügyészek különnyugdíjára, valamint a dekarbonizációra vonatkozó mérföldkövek aktuális állásáról. A felek megállapodtak abban, hogy Románia 3. és 4. számú kifizetési kérelmét a végleges döntés előtt még részletesen elemzik.
A találkozón szóba került a SAFE program végrehajtásának előrehaladása is. A miniszterelnök köszönetet mondott az Európai Bizottság által kidolgozott és a tagállamok rendelkezésére bocsátott pénzügyi eszközökért, külön kiemelve az EastInvest mechanizmus elindítását.
Az EB elnöke ugyanakkor üdvözölte, hogy Románia továbbra is a költségvetési hiány csökkentésének irányába halad.
“Ha a keleti határ biztonságos, egész Európa is biztonságosabb”
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben kijelentette: az Európai Unió keleti szárnya a kohézió, az ellenálló képesség és a biztonság egyik meghatározó pillérévé válhat olyan kezdeményezések révén, mint az európai EastInvest program.
Az EU keleti régióiról rendezett konferencián elmondott beszédében megköszönte az Európai Bizottságnak és annak elnökének, Ursula von der Leyennek a kezdeményezést, valamint az EastInvest keretében javasolt konkrét intézkedéseket. Ezek célja az unió keleti régióinak gazdasági fejlődése és ellenálló képességének megerősítése.
A miniszterelnök rámutatott: a Románia határánál immár négy éve zajló ukrajnai háború, valamint Oroszország hibrid akciói rávilágítottak a térség biztonsági és gazdasági sebezhetőségeire.
„Románia kormánya és polgárai nevében együttérzésemet fejezem ki a több millió ember szenvedése, az elveszett életek, a szétszakított családok és a tragédia sújtotta közösségek miatt. Ukrajna ellenállása nemcsak saját függetlenségéről, hanem egész Európa biztonságáról is szól” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: az olyan európai eszközöknek és politikáknak, mint a SAFE program, a kohéziós politika vagy a jövőbeli versenyképességi alap, hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a keleti határ biztonságosabbá, erősebbé és gazdaságilag virágzóbbá váljon.
„Ha ez a határ biztonságos, egész Európa is biztonságosabb. Határaink ellenálló képessége stabilitást és gazdaságilag vonzó régiókat jelent. Mivel új tagjelölt államok szomszédai vagyunk, országaink mintát adhatnak fejlődésükhöz” – tette hozzá.
Bolojan szerint a cél az infrastruktúrába – közlekedésbe, energetikába, digitalizációba – irányuló beruházásokkal érhető el, amelyek összekötik Északot és Délt, illetve Romániát a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnaval, támogatva azok európai integrációját.
Kiemelte: az infrastruktúra fejlesztése, az adminisztratív kapacitás megerősítése, valamint a beruházásokat, kereskedelmet és határon átnyúló partnerségeket ösztönző gazdasági környezet megteremtése felkészíti a keleti határ menti országokat arra, hogy aktív szerepet vállaljanak Ukrajna újjáépítésében.
Hozzátette: a bizottsági támogatás időszerű, az EastInvest pedig hasznos eszköz a tagállamok számára. A Beruházási és Fejlesztési Bank részvétele lehetővé teszi, hogy a vállalkozások hitelekhez jussanak, amelyeket a kohéziós politikai programokból származó, vissza nem térítendő támogatásokkal lehet kombinálni.
„Ez a mechanizmus ösztönzi a termelő beruházásokat, erősíti a regionális értékláncokat és növeli a gazdasági ellenálló képességet, különösen a strukturális nyomásnak és geopolitikai kockázatoknak kitett térségekben. Ugyanilyen fontos, hogy a társadalmi infrastruktúrát is támogathatjuk: a megfizethető lakhatást, az egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatást és a képzést” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
