Egyházi és karitatív szervezetek képviselői a menekültek megsegítéséről beszéltek
A szervezetek képviselői (Pünkösti Zsolt a Máltai Szeretetszolgálat, Kiss Tibor az EREK külügyi irodája, Kiss József a Diakóniai Keresztény Alapítvány szatmárnémeti fiókszervezet, Székely Andrea, Vagyas Attila és Szabó László pedig a Gondviselés Segélyszervezet részéről) a civil vagy egyházi entitások által kifejtett sokrétű segélyezési tevékenységről beszéltek. Azáltal, hogy egy segélykérés éppen az előadás kezdete előtt futott be hozzá, Kiss József például azt érzékeltette: február 24-e óta az ukrajnai háborús menekülteknek folyamatosan segíteni kell.
Határövezet, majd kolozsvári tranzitövezet és szállás
A Gondviselés Segélyszervezetet képviselő Székely Andrea elmondta: a Magyar Unitárius Egyház égisze alatt működő egyesület már február 25-én három határátkelőhöz (Halmi, Pete és Máramarossziget) helyzetfelmérő külső munkatársat küldött, a háromnapos gyorsreakciós, tájékozódó és információszerző küldetés során pedig értékes adatokat gyűjtöttek a menekültáradatra, a háborús menekültek típusára és igényeire, szándékaira vonatkozóan, valamint arról, a segélyek hogyan juttathatók el a régióba. Külső munkatársuk ugyanakkor már február 25-én a Szatmár megyei Nagytarna önkormányzatától a kárpátaljai Kistarna részére szállított gyorssegély-szállítmánnyal átkelt a román-ukrán határon, és felmérte az ottani helyzetet. 
Yulija Szkalszkaja és férje, Vlagyimir biztonságban van Kolozsváron
Ezt követően a segélyszervezet munkatársai a kolozsvári vasútállomáson a Fodor Edina és a Raimonda Boian által létrehozott tranzitövezetben is tevékenykedtek, később pedig a Kolozsváron menedéket talált ukrajnai háborús menekülteknek intéztek szállást és ellátást vagy akár munkahelyet.
Tudatta: az unitárius bölcsőde és a János Zsigmond Unitárius Kollégium segítségével ukrán nyelvű bölcsődei, óvodai és iskolai csoportot hoztak létre, utóbbi keretében a vakációnak köszönhetően felszabadult osztályteremben szakképzett ukrán pedagógusokkal írni és olvasni tanulnak az ukrajnai gyermekek.
Könnybe lábadt szemek és krízisintervenció
Pünkösti Zsolt az ukrán-román határátkelőkön a háború első óráiban és napjaiban látottakról számolt be: ukrajnaiak könnyekbe lábadt szemeire, remegő kezeikre emlékszik, s mesélt a biztonságba érkezett gyermekekkel való játszásról, a Máltai Szeretetszolgálat krízisintervenciós szakembereinek a felnőttekkel való foglalkozásáról. Azóta is folyamatos a munka, mondta a szervezet kolozsvári fiókszervezetének a vezetője, rendszeresen juttatnak el segélyszállítmányt Ukrajnába, biztosítják az ott tartózkodó belső menekültek ellátását. Tervük egy mozgó orvosi rendelő beszerzése, amelynek a segítségével a Romániában és a Moldovai Köztársaságban élő, valamint a továbbra is Ukrajnában tartózkodókon segítenének.
Kiss József elmondta: már február 24-én este pizzát, vizet vittek a határátkelőkhöz. Kiss Tibor hozzátette: adataik szerint 5 millió belső menekült érkezett Kárpátaljára, az élelmiszerrel történő ellátás hatalmas logisztikai feladat, az ellátási láncok ugyanis megszakadtak, egyes településekre egyszerűen nem jut alapélelmiszer. Azt is tudatta, hogy nagyon jól oda kell figyelniük, hogyan jut el a segély a kedvezményezettekhez, mert az is megtörtént, hogy segélyszállítmányaik egy részét benzinkutaknál árulták… Elmondta: az EREK keretén belül precedens nélküli összeg gyűlt össze az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére.
„Megnyílt előttünk az unitáriusok szíve”
A beszélgetésre meghívott Vlagyimir Szkalszkij angol nyelven mondta: tervük az volt, hogy Portugáliába utaznak, ezért csak néhány napig szándékoztak megállni Kolozsváron.
- Összefutottunk Elekes Zsolt unitárius lelkésszel. Amikor kinyitotta a kollégium kapuit, egyből azt éreztem, hogy a szíve is megnyílik előttünk. Az unitáriusoknak köszönhetően személyesen több segélyszállítmányt juttattam el az odesszai és ljubasivszkai, valamint a nyikolajevi polgárok és kórházak számára. Hatalmas lelki elégtétel számomra, hogy segíthetek a szintén bajba jutott embertársaimon. Az ottaniak által kért berendezéseket és kellékeket viszünk, az egyik kórház pincéjében például műtőtermet kell kialakítani, ide is sok orvosi felszerelésre lesz szükség. Mindenkinek szívből és lélekből köszönjük a segítséget, remélem, hamarosan véget ér a háború és mindenkit szeretettel vendégül láthatunk Odesszában – mondta a volt odesszai iskolaigazgató, akinek a szintén jelen levő felesége, Yuliya zenét és táncot oktatott a helyi ifjúsági tehetséggondozó központban.
Vlagyi
Vlagyimir Szkalszkij (jobbról) a ljubasivszkai kórházban
Hozzátette: ukrajnai ismerősei, barátai azt kérdezték tőle, milyen Kolozsváron.
Hétszáz kilométer vezetés műtött kézzel
A Magyar Unitárius Egyház püspöke, aki a hallgatóság számára fenntartott helyeken ült, elmondta: az ukrajnai háborús menekültek sokunkat megtanítottak felhagyni az individualizmussal, és arra, milyen embernek lenni egy embertelen helyzetben.
Vagyas Attila, a Gondviselés Segélyszervezet elnöke a szervezet sokrétű menekültügyi tevékenysége mellett arról számolt be a hallgatóságnak, hogy az unitárius egyház által befogadott Vlagyimir még akkor is elvitte Odesszáig a főleg az amerikai testvérgyülekezetek által küldött pénzből vásárolt segélyeket, amikor elromlott a furgon fékje, s kéziféket használva tudta csökkenteni a jármű sebességét, vagy megállítani azt. Mi több, ugyanazon alkalommal 700 kilométeren műtött kézzel kellett vezetnie a gépkocsit.
A moderátor, Szabó László unitárius lelkész bejelentette: amerikai, magyarországi és hazai adományozóktól összesen 208 ezer dollárt gyűjtöttek a menekültek megsegítésére. Tudatta: az összeg túlnyomó többsége az amerikai testvérgyülekezetek és –szervezetek részéről érkezett.
Az ukrajnai háborús menekülteknek segítő szervezetek képviselői megegyeztek abban, hogy a következő időszak legégetőbb feladata a télre való felkészülés. Ugyanakkor fontos arra is gondolni, mi lesz, amikor a román állam megszünteti az ukrajnai háborús menekülteket elszállásolók és étkeztetők számára működtetett úgynevezett 50+10 lejes programot.
