Két hónap után mondhatjuk, hogy félig-meddig visszaállt a „rend” azáltal, hogy megszűnt a szükségállapot és átvette a helyét a veszélyhelyzet. De az újabb rendelkezésnek már a megnevezésében is benne van – veszélyes helyzet: tehát mégsem élhetjük még korábbi megszokott életstílusunkat. Egyrészt jogi normák köteleznek szigorú szabályok betartására, másrészt az eltelt két hónapot sem lehet egyből semmissé tenni, elfelejteni, sem az elővigyázatosság, sem a veszélyérzet szempontjából.
Sok helyen ismét elkezdődött a munka, hozzá kell szokni a korábbi ritmushoz. Azonban nem vitás, hogy megváltozott az életünk, és a változások kísérni fognak akkor is, ha mindenek ellenére ott folytatnánk mindent, ahol abbahagytuk. Keresztesi Polixéna iskolapszichológust arról kérdeztük, hogyan látja ezt az újrakezdést.
Az információ pótolható, a baráti együttlét nem
– Egyik pillanatról a másikra, mindenki kénytelen volt új életstílust kialakítani: a gyerekektől a felnőttekig és az idősekig. Érzelmi szinten eleinte káosz, pánik, bizonytalanság és kontrollvesztés alakult ki. Most egy fejezetet lezárhatunk, kicsit felszabadultunk, de mindenkiben megmaradt ez a fajta bizonytalanság. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy érezzük: visszaállt a rend. A rend nem állt még vissza, a veszélyérzés ott van mindenkiben.
Az oktatás reformja szempontjából jó, hogy digitalizálódunk. Az információ átadható ugyan digitálisan, de az érzelmi és a szociális tényező nem pótolható. Ha viszont túlságosan „átbillenünk” a digitális világ fele, akkor ez az érzelmi fejlődésre lesz káros, főleg a kisebbek esetében. Az információt ugyanis lehet pótolni, de az együttműködést, az egymásra figyelést, a baráti együttlétet semmiképpen. Az elmúlt két hónapban átértékelődtek a kapcsolatok, mert megtapasztaltuk, milyen, amikor egymásra vagyunk utalva, és milyen, amikor virtuálisan tartjuk a kapcsolatot.
A gyerekek szociálisan nagyon távol kerültek egymástól. A közösség szétment, a közös élmények hiányát a gyerekek nehezen pótolják. Főleg a kicsik tekinthetnek majd idegenként a társaikra, akikkel fél évig nem találkoztak. A mostani helyzetet a különböző közösségek is megsínyledték, mivel meggátolták azt, hogy a közösség tagjai együtt legyenek. Hosszú időnek kell eltelnie, amíg visszatérhetünk a megszokott életünkhöz – magyarázta érdeklődésünkre Keresztesi Polixéna iskolapszichológus.
Ismét autós zsúfoltság a közutakon
A szükségállapot lejártát követő vészhelyzet megteremtette a szabad mozgás lehetőségét, így az emberek arra összpontosítottak, hogy elhagyják otthonaikat, elmenjenek a parkokba, elvigyék gyermekeiket a játszóterekre, mi több, múlt hétvégén elsősorban a közeli erdőket ostromolták meg. Voltak ugyan olyanok is, akik gyalog vagy biciklivel vágtak neki az útnak, a koronavírustól való félelem miatt viszont egyre többen veszik igénybe robogójukat, motorbiciklijüket és személygépkocsijukat.
A forgalmi rendőrség illetékesei figyelmezetnek: a téli és kora tavaszi hónapokban csupán keveset, vagy egyáltalán nem vezető személyek közül sokan volán mögé ültek, és elkezdtek vezetni. A részleges kijárási tilalomnak a március 16-án történt bevezetése óta sokan egyáltalán nem vezettek személygépkocsit, csupán gyalog mentek el a legközelebb üzletbe vásárolni, ezért legtöbbjük kézügyessége és vezetési képessége korántsem a régi.
- Munkahelyi kötelezettségemből kifolyólag a szükségállapot bevezetése után is folyamatosan közlekedem, személygépkocsit és robogót is használtam, de sokat bicikliztem is. Rendkívül gyér volt a forgalom, élvezet volt bármelyik közlekedési eszközt használni, kocsival valóságos élvezet volt közlekedni, főleg az esti és a késő esti órákban. Pénteken már azt vettem észre, hogy egyre több gépkocsinak áll le a motorja a villanyrendőrtől történő induláskor. Ugyanakkor sokan nagyon lassan közlekednek, bizonytalanok, látom, amint megrázkódik a kocsi, mert nem a megfelelő sebességbe teszik a váltót. Sok olyan is van, aki induláskor nagyon megnyomja a gázpedált és csikorgó kerekekkel vág neki az útkereszteződésnek. Érdekes jelenség – nyilatkozta lapuknak az egyik gépkocsivezető és robogós.
A forgalmi rendőrség illetékesei arra is felhívták a figyelmet, hogy a közutak mostantól ismét zsúfoltabbak, forgalmasabbak és ebből kifolyólag kevésbé biztonságosak lesznek. Hiszen a szükségállapot lejártával sokan elindulnak ügyes-bajos dolgaikat intézni, s mivel attól tartanak, a közszállítási járműveken megfertőződnek, a rég nem használt személygépkocsijukkal, robogójukkal vagy motorbiciklijükkel vágnak neki az útnak. A kékruhások fokozott figyelmet és türelmet kérnek a gépkocsivezetőktől.
Távolságtartás a munkahelyen is
Ugyan sok helyen újraindult vagy folytatódott a munka, ám az sem a régi módon. Legalábbis, ha munkáltatói szinten komolyan vették és alkalmazták a veszélyhelyzet bevezetésével kötelező előírásokat, amelyekre úgymond ráerősített a munkaügyi minisztérium is a maga rendelkezéseivel annak érdekében, hogy elkerüljék a koronavírus fertőződést. A munkaadók kötelesek tájékoztatni alkalmazottaikat a járvánnyal kapcsolatos tudnivalókról, továbbá a megelőzésről és intézkedésekről, amelyeket az alkalmazottaknak is tiszteletben kell tartani: munkatársakkal és ügyfelekkel egyaránt a másfél méteres távolság betartása, tisztálkodási és fertőtlenítő eszközök biztosítása, a viselkedési és munkaszabályok kifüggesztése látható helyre. Ahol több mint ötvenen dolgoznak egy térben, be kell osztani a munkaprogramot úgy, hogy egyrészt megtarthassák a távolságot egymás közt, másrészt a csoportok munkakezdése között elteljen egy óra. A közös helyiségeket rendszeresen fertőtleníteni kell hetente legalább egy alkalommal, vagy ahányszor szükséges. Továbbá a munkáltatónak kötelezően be kell szereznie testhőmérséklet mérő készüléket, hogy munkakezdéskor vagy napközben is ellenőrizze a személyzet valamint az ügyfelek hőmérsékletét. Adott esetben, biztosítani kell külön be- és kijáratot az épületben, hogy elkerüljék a torlódást. Lehetőség szerint a munkáltatónak meg kell oldania az otthonról történő munkavégzést, vagy a munkahelyen el lehet különíteni helyet a veszélyeztetett személyzetnek, illetve térelválasztókat kell felállítani. A szabályokat az alkalmazottaknak is be kell tartani.
Borítókép: Rohonyi D. Iván
