Újra divatba hoznák a javíttatást a lecserélés helyett

Környezettudatos életvitelt is jelenthet a „javításhoz való jog”

Újra divatba hoznák a javíttatást a lecserélés helyett
Néhány évtizede, a globalizáció hatásainak begyűrűzése előtt még teljesen természetes volt, hogy az emberek a meghibásodott háztartási gépeiket – nagyobbakat és kisebbeket is – javíttatni vitték ahelyett, hogy rögtön újakat vásároltak volna helyettük. Az európai bizottság (EB) nemrég olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, amely újra ezt a fajta mentalitást honosítaná meg az európaiakban, és egyúttal a felelős, környezettudatos életvitelt, a fenntarthatóságot is ösztönözné. Az uniós végrehajtó testület javaslata olyan jogokat állapít meg a fogyasztók számára, amelyek lehetővé tennék azt, hogy az új termékek vásárlása helyett könnyebben és olcsóbban javíttathassák meg elromlott háztartási gépeiket, elektronikai cikkeiket. Az EB meglátása szerint, a „javításhoz való jog” által az emberek pénzt takaríthatnának meg, csökkenne a környezetszennyező elektronikai hulladék mennyisége, sőt a kezdeményezés gazdasági növekedéssel is járhat.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Bizottság (EB) szerint a nemrég összeállított törvényjavaslat előírásai lehetőséget teremtenek arra, hogy a fogyasztóknak a közeljövőben egyszerűbb és olcsóbb legyen a különféle háztartási gépek – például porszívók, egy későbbi szakaszban pedig akár a mobiltelefonoknak is – a javíttatása, mint az újabb termékek vásárlása.

Az uniós végrehajtó testület szerint, amennyiben a javaslat életbe lép, az a gyártókat és az eladókat is ösztönözné arra, hogy igyekezzenek a környezettudatosságra és fenntarthatóságra építő üzleti modelleket kidolgozni a jelenlegiek helyett, amelyek egyértelműen arra alapoznak, hogy a fogyasztó kidobja a meghibásodott eszközt, és megveszi helyette az újat.

Véget kell vetni az egészségre, a gazdaságra és a bolygóra nézve is oly káros, „készítsd el, vedd meg, majd elromlása után dobd el” modellnek – emelte ki a javaslattal kapcsolatban nyilatkozó Frans Timmermans, az EB alelnöke. Megjegyezte, a meghibásodott kábel vagy elromlott ventilátor helyett még nem kellene rögtön újat vásárolni. Az EB fontosnak tartja, hogy az eszközök tényleges javítása egyszerű és vonzó lehetőség legyen a fogyasztók számára – nyomatékosította Timmermans.

Az EB javaslata által bevezetett, „javításhoz való jog” a termék törvényes garancia-időszakának lezárulása előtt, de azt követően is érvényesülne. A szavatosság lejárta előtt az eladók kötelesek lesznek a javítást felajánlani a vevőnek, kivéve, ha az drágább lenne, mint a termék cseréje.

Mindamellett, a fogyasztóknak a törvényes garanciaidőszak után is jogaik és eszközeik lennének arra, hogy a javítás egyszerű és megfizethető megoldássá váljon. Amennyiben ezek az új uniós jogok életbe lépnek, a fogyasztóknak lehetőségük nyílna arra, hogy a gyártótól a termék megjavíttatását kérjék, amennyiben az műszakilag megoldható.

A fogyasztók számára online felületet hoznának létre, amely összekötné őket a környékükön tevékenykedő szerelőkkel, gépeket felújító műhelyekkel. Ezen túlmenően a gyártók kötelesek lesznek tájékoztatni a fogyasztókat arról, hogy melyek azok a termékek, amelyeket kötelesek saját maguk megjavítani. Ezenkívül, európai minőségi szabványt szándékoznak kidolgozni a javítási szolgáltatásokra vonatkozóan, hogy a fogyasztók könnyen megtalálhassák a magasabb minőség iránt elkötelezett javítóműhelyeket.

Ez EB szerint ezek az új fogyasztói jogok hozzájárulnak ahhoz is, hogy az emberek pénzt takaríthassanak meg, és az elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése által az európai zöld megállapodás célkitűzéseit is támogatják. Az uniós végrehajtó testület javaslatát az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, hogy jogerőre léphessen.

Az Eurobarométer közvélemény-kutató intézet közelmúltbeli felméréséből kiderül: az európaiak 77 százaléka érzi úgy, hogy mindenkinek személyes felelőssége, hogy tegyen az éghajlatváltozás visszaszorításáért.

Ugyanakkor, tény az is, hogy EU-szinten (is) gyakorta előfordul, hogy az emberek a még használható és javítható termékeket kiselejtezik, kidobják, ami évente 35 millió tonna hulladékot eredményez, 30 millió tonna erőforrást emészt fel, és 261 millió tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátást generál. A becslések szerint az európai fogyasztóknak évente közel 12 milliárd eurójába kerül a termékek cseréje a javítás helyett. Mindamellett, az EB becslése szerint, a fenti kezdeményezés életbe léptetése 4,8 milliárd euró értékű gazdasági növekedést és beruházást jelentene az EU-ban.

Az Adevărul napilap összeállításából kiderül, hogy az EB által szabályozásra javasolt kérdés már jó ideje foglalkoztatja a környezettudatosságot, a klímaváltozás hatásait szem előtt tartó embereket, szervezeteket.

Romániában már két évvel ezelőtt kérte a Respo DEEE Egyesület a törvényhozóktól, hogy vezessék be az úgynevezett javíthatósági indexet. Mint írták, amennyiben a gyártók kötelesek lennének arra, hogy a termékeken ezt az egytől tízig terjedő skálájú mutatót feltüntessék, annak egyértelműen pozitív hatása lenne az elektronikus berendezésekkel összefüggő hulladékmennyiség csökkentésére. A javíthatósági mutató ismeretében ugyanis, a fogyasztó is meghozhatná a számára legmegfelelőbb döntést, a gyártók pedig ösztönözve lennének arra, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében javítsák termékeik tartósságát és ezáltal azok minőségét – érvelt a civil szervezet.

Napjainkban a fogyasztók  világszerte jellemzően kidobják a használt termékeket anélkül, hogy megpróbálnák megjavítani, elajándékozni vagy újrahasznosítani azokat. Sok esetben meg lehet hosszabbítani a háztartási gépek élettartamát viszonylag egyszerű javítás által, nem kell kidobni őket, és növelni a környezetre káros, elektronikus hulladékmennyiséget – nyomatékosította az egyesület.