Kapcsolatok – a torockói művésztelep kiállítása
A megnyitón Ghevald Júlia, az Apáczai-lícuem aligazgatónője kiemelte, hogy az idei tábor témája a kapcsolatok, ami sok mindent képes magába foglalni: kapcsolat ember és ember, művész és művész, múlt és jelen, ember és természet, gondolat és anyag, hely és alkotó között. „A 23 képző- és iparművész Torockó különleges világában találkozik, ahol nem csupán művek, hanem találkozások, barátságok, beszélgetések, közös gondolatok és új inspirációk is születnek” – mutatott rá. Kiemelte, hogy ennek a tábornak és kapcsolódásnak fontos része a generációk találkozása, a már életművel rendelkező idősebb alkotók és a fiatal pályakezdők nemcsak egymás mellett dolgoznak, hanem egymástól tanulnak és egymást inspirálják azon a helyen, ahol a hegyek, a házak, az utcák és a több évszázados történetek szinte maguk is párbeszédet folytatnak az emberrel. „A táj itt nem pusztán háttér, hanem az alkotás élő része. (…) Legyen ez a kiállítás a művészek, a művészet és a közönség találkozásának ünnepe, egy újabb szép találkozási pont ember, művészet és lélek között” – fejezte be az aligazgatónő.
Zakariás Ágota művészettörténész méltatását Koncz-Münich András, a tábor egyik szervezője olvasta fel, amelyben hangsúlyozta, hogy a különböző nemzetiségű és a különböző generációk képző- és iparművészei hat országból érkeztek: Magyarországról, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Ukrajnából, Oroszországból és Romániából. A szervezők célja a generációk közötti párbeszéd erősítése volt.
A műfajok találkozásáról is szó esett, a kerámia, festészet, grafika, film- és fotóművészet, ötvösművészet művelői találkoztak és dolgoztak együtt, egymást inspirálva. „A festők Torockón, a keramikusok pedig Torockószentgyörgyön alkottak. Néhányuknál a tájjal való kapcsolódás konkrétabban jelenik meg, például Benk András, Kelemen Albert, Nagy Béla, Egri Anna, Csorján Melitta, Tornay Krisztina munkáiban, mások a konkrét látványból kiindulva absztraháltak, a látványt belső szerkezetté alakították, ilyenek például Gally A. Katalin munkái” – fogalmazott a művészettörténész.
„A Kapcsolatok a generációk és közösségek közötti hálókat is vizsgálja. Erre szép példa Koncz-Münich Ákos a nagymamája padlásán talált használati tárgyakról készített intim hangulatú fotósorozata. Biró Anna munkája a taktilis kapcsolódás példája, a művészettörténet egyik leghíresebb érintését, Michelangolo Sixtus-kápolnájának teremtéstörténetét idézi, egy kis csavarral. Humorral, iróniával idézi meg a híres jelenetet. Kún Moreau Lajos a kapcsolódásnak egészen sajátos formáját idézi, az egymásra figyelés, az értő hallgatás szimbólumaként is értelmezhetjük kerámia-fülsorozatát.
Kapcsolódni a természettel is lehet. Koncz-Münich Judith ezt a fajta kapcsolódási lehetőséget ragadja meg. Az 1982-ben Japánból indult, tudatos, érzékszervekre épülő természetjárási módszert, japánul shinrin-yokut alkalmazta az Erdőfürdőzés című festményében. Lényege, hogy sietség és célok nélkül merüljünk el az erdő atmoszférájában, ami csökkentheti a stresszt, javíthatja a kedélyállapotot és erősítheti az immunrendszert. Ezt a kapcsolódási módszert egészítik ki Károly Zöld Gyöngyvér munkái is” – folytatódott a méltatás. .
„Jankó Szép Noémi játékos rakukerámiáival a kontrasztokra épül, anyag-, szín- és formabeli feszültségeket teremt a konkrét tartalmi elemekből szerveződő, képzelet szülte tárgyaival. Mitológiai figurákat idéz meg Koncz-Münich András rakukerámia-sorozata is, pl. a Medúza, a Gorgók. Grigore Roibu fotósorozata a szárnyalás, szabadságvágy témáját aknázza ki, az Ikarosz-legenda megidézésével mitikus dimenzióba is emelve azt. Chris Lockyer keramikusművész munkái a természettel való összhangot hangsúlyozzák. Organikus formákat idéz meg Tomashivska Anastasiia munkája is, a lentről törékeny virágként induló formák erőteljes tűzvirágban teljesednek ki. Vdovkina Anastasia tűzzománc művész egyedi hangulatú kompozíciójába a zománc mellett fa elemeket is beemelt, amelyek teljes egyensúlyban egészítik ki a csillogó zománc felületeket” – zárta méltatását Zakariás Ágota.
Zárásképpen Filip Cușmir Bartók Béla Román táncait adta elő hegedűn.
A kiállítás szeptember 30-ig látogatható az Apáczai-líceum dísztermében (Király / I. C. Bratianu utca 26. szám) délután 3 és este 8 között.
