Kelemen Hunor: 2018 el fog múlni: nem szabad sündisznóállásban végigvárni
Kelemen Hunor szövetségi elnök köszönetet mondott a Nőszervezetnek a megalakulása óta kifejtett munkájáért. Politikai beszámolójában kifejtette: kétségkívül jó és pozitívum, hogy gazdasági növekedés van, hogy a nyugdíjak és a bérek is nőnek – még akkor is, ha nem olyan ütemben, ahogyan azt az állampolgárok elvárnák. A helyi önkormányzatoknak sikerült olyan programokat elindítaniuk, pályázatokat megnyerniük, amelyek a következő három esztendőben jelentősen javíthatnak a helyi közösségek életén. „De vannak olyan szegmensek is, amelyekkel nem vagyunk megelégedve. Beszélnünk kell ezekről is, hiszen mindaz, ami történik, a közelebbi és távolabbi jövőt is meghatározza. Meg kell értenünk azt is, hogy mi van az új fiszkális politikával, hogy miért csinálja azt a kormány, amit tesz, a Szövetség ugyanakkor nem ül tétlenül, korrekciós javaslatokat is megfogalmazott” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
Fotó: Bereczky Sándor
Mint rámutatott: az e heti bizalmatlansági indítvány vitáján is elmondta, a neoliberális fiszkális politikának sérülékeny részei is vannak: mert az jó, hogy 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, viszont ez azzal is jár, hogy jelentős forrásoktól esnek el az önkormányzatok, kisebb és közepes méretű városoknak kell bezárniuk intézményeiket, átalakítaniuk, karcsúsítaniuk szolgáltatásaikat. „Ezért kérjük mi azt a kormánytól, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban otthon maradjon. Ez a kérésünk a helyi pénzügyi autonómiának és a szubszidiaritás elvének is megfelel. De meggyőződésünk, szükség van további megoldásokra is, például az ÁFÁ-ból még többet kellene az önkormányzatoknak visszaosztani” – tette hozzá.
A szövetségi elnök nem tartja szerencsés helyzetnek azt sem, hogy a terheket a munkaadóról a munkavállalókra akarja áttenni a kormány, hogy fel akarja rúgni a szolidaritást, amely az elmúlt fél évszázadban Európában, a jóléti államokban kialakult, amely szerint munkaadónak és munkavállalónak egyformán kell a társadalombiztosítási terhet viselni: „ha később kiderül, hogy emelni kell a társadalombiztosítási adókat, mindez csak a munkavállalót fogja érinteni, ami így a nettó bér csökkenéséhez is vezet. Van még idő és lehetőség újragondolni a fiskális politikát.”
Bosszantónak tartja, hogy eltelt egy esztendő, de kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy visszaállítsa a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását, még több konfliktust teremtett, és félreértéseket generált, amikor hozzányúlt ezekhez a kérdésekhez. Ma mindenki jogállamról, a hatalmi ágak szétválasztásáról beszél, de az az érzése, hogy mindenki mást ért ez alatt – emelte ki az RMDSZ elnöke: „akkor, amikor mi erről beszélünk, a törvények tiszteletére és betartására gondolunk, mert mindaddig nem lehet jogállamiságról, a hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, amíg nem tartják be a törvényeket. Senkinek semmilyen bántódása nem esik amiatt, senkit sem vonnak felelősségre azért, hogy az oktatási törvényt mindmáig nem tartják be, hogy leállt a restitúció, a kommunisták által elrabolt, elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásának folyamata. De Románia arra sem hajlandó, hogy figyelembe vegye az Alkotmánybíróság több mint ötven, büntetőtörvénykönyvvel és perrendtartással kapcsolatos döntését.”
A 2018-as év nem kíméli meg a romániai magyarokat a nacionalista, magyarellenes kirohanásoktól – emelte ki Kelemen Hunor. Felszólalásában elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából: „a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni. Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja, amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség-kisebbségi keretet is kialakíthatunk. A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba.”
2018 el fog múlni: nem szabad sündisznóállásban végigvárni, hogy elteljen, a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni: „mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként. ”
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre kitérve, az RMDSZ elnöke azt állította: a Szövetség közel áll az általa kitűzött 250 ezer aláírás összegyűjtéséhez. „Mi csak azt akarjuk, ami kijár nekünk: az EU rendezze az őshonos kisebbségek védelmét, de ehhez az is kell, hogy most egy millió aláírást összegyűjtsünk Európából. Képzeljük el: ha az 50 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó polgár összeállna egy országgá, az EU egyik legnagyobb tagállamát alkotná. Ezeknek a polgároknak is biztonságban kell érezniük magukat, az Unió jövője, stabilitása, prosperitása tőlünk, kisebbségektől is függ” – összegzett Kelemen Hunor.
Porcsalmi Bálint: megvalósítható célok és fontos ügyek kellenek
„Az RMDSZ Nőszervezete akkor tud fontos tényező lenni az erdélyi magyar társadalom életében és a romániai politikában, ha konkrét, megvalósítható célokat tűz ki maga elé, amelyeket végigvisz, nem enged el útközben, ha fontos ügyeket, kényes témákat karol fel. Ha nem vállal irreális terveket, de amit felvállal, azt végig tudja csinálni” – hangzott el Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök küldöttgyűléshez intézett beszédében. A NEEEM-kampányt értékelve kifejtette: a szervezet ezzel a mozgalommal olyan területre evezett, amelyről Erdélyben nem volt szokás beszélni, amelyet a társadalom bizonyos rétegeiben szégyenként éltek meg. Szerinte siker, hogy felhívták egy fontos ügyre a figyelmet, felemelték a hangjukat az erőszak ellen, hogy törvénymódosítási javaslattal a bántalmazó azonnali távoltartását írnák elő, illetve szigorítanák az erőszak büntetését. Mint mondta, nem szabad megállni, folytatni kell a munkát, értékelni, átgondolni, tanulni és erősíteni ezt az egész akciót.
„A Nőszervezettől azt várom el az elkövetkezőkben, hogy tanuljon saját hibáiból és sikereiből, értékelje ki munkáját, kevesebb tisztségre, több munkára és következetességre is szükségetek van. Ugyanakkor merjetek bátor, önálló, felelősségteljes döntéseket hozni! Vonjatok be a munkátokba több felkészült fiatal nőt, szakértőt is!” – tanácsolta a Nőszervezet képviselőinek.
Aktív szervezet Európában is
Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket. „November 25. a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja. Nem hiába választottuk ezt a napot rendezvényünk időpontjának, a továbbiakban is részt kívánunk venni az agresszió elleni harcban”− nyomatékosított.
Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke videóüzenetben üdvözölte a küldöttgyűlés tagjait. Köszönetét fejezte ki az RMDSZ Nőszervezetének, hogy az egyik legaktívabb szervezetként van jelen Európában. ,,Arra bíztatlak, hogy folytassátok a Nők Elleni Erőszak Elleni kampányotokat! Az Európai Néppártnak és az RMDSZ-nek szilárd talajon kell állnia, hogy megbirkózhasson a jövőbeli kihívásokkal. − hangzott el.
Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke üdvözölte a Nőszervezet küldöttgyűlésének tagjait. Dorina Grunfeld a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és Maria Precup a Szociáldemokrata Párt (PSD) nőszervezetének képviseletében szólalt fel.
Biró Rozália elnöki beszámolójában a Nőszervezet közösségépítő szerepére hívta fel a figyelmet, majd rövid történeti áttekintést követően úgy fogalmazott, a szervezet negyedik éve a felnőtté válás éve, amikor olyan nagy horderejű témával tudtak foglalkozni, mint a nők elleni erőszak. „Olyan kampányt tudtunk együtt kialakítani, amely mozgalommá nőtte ki magát. Annak a gyermeknek vagy családtagnak, aki erőszakot szenvedett el, segítségre van szüksége. Ki más lehetne ilyen helyzetben megértőbb, mint mi nők?” – fogalmazott az RMDSZ Nőszervezetének elnöke.
,,Elértük, hogy partnerként tekintsenek ránk. Letettünk dolgokat az asztalra, sikerült megvalósítanunk azt, amit kitűztünk alakulásunkkor. A szavunknak súlya van. Bízom benne, hogy a szervezet életében ez a váltás pozitív lesz. Maradjatok bátrak, lépjetek ki a komfortzónából, mert csak ez visz előre és ez ad értéket” – tanácsolta a négy évet értékelő videóüzenetében Csóti Emese leköszönő ügyvezető elnök.
Folytatják a NEEEM-et
„A nők ellen elkövetett erőszak nem lehet magánügy, éppen ezért társadalmi összefogásra van szükség annak a védőhálónak a megteremtése érdekében, amely segít az érintetteknek kiszakadni az erőszakos környezetből és támogatja őket abban, hogy egy kiegyensúlyozott életet élhessenek. Folytatjuk!” – hangsúlyozta Csép Andrea alelnök bemutatójában, amelyben a szervezet NEEEM kampányáról számolt be. Mint felidézte, az akció március 8-án figyelemfelkeltő videókkal indult, azóta a 3T, vagyis a tájékoztatás, tudatosítás, törvénymódosítás vezérelvei szerint törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentbe, amely előírja a bántalmazó azonnali távoltartását, illetve szigorítja az erőszak büntetését. Mivel, mint mondta, az állam által kínált megoldások nem elegendőek, nem nyújtanak sem azonnali, sem hosszú távú biztonságot és perspektívát az áldozatoknak. Ugyanakkor úgy vélte, a gyermekek nevelése is fontos szerepet játszik a mentalitásváltásban, majd példaként említette az országos iskolai tájékoztató-akciót, amely során szakemberek segítségével a téma súlyosságáról beszéltek, felhívták a figyelmet a helyes viselkedésre, tájékoztatták a fiatalokat az aktuális jogi előírásokról és rávilágítottak az erőszak látható és rejtett formáira.
Hegedüs Csilla beszédében fejlődésre ösztönözte az Országos Küldöttgyűlés résztvevőit. „Építsünk a NEEEM-mozgalomra és bővítsük ezt a kört, legyünk mi az élő lelkiismeretei ennek a szervezetnek, mert nálunk jobban senki sem tudja, hogy mekkora baj van az erdélyi társadalomban.” Hozzátette, a Nőszervezetnek történelmi feladata van, amely azt jelenti, hogy segíteniük kell azoknak a nőknek, akik közéleti szerepet szeretnének vállalni Erdélyben. „A jövőben 2018-hoz a Nőszervezet másként kell hozzáálljon, mint a román politikai pártok. Meg kell fogalmaznunk, hogy mi lesz a jövőnk az elkövetkező 1000 évben. Egy egészséges, nyitott és toleráns Erdélyt kell építenünk azért, hogy gyermekeink itthon maradjanak. Ezért elsősorban nekünk kell elmondani azt, hogy miként fogjuk felépíteni az elkövetkező 1000 évet ”− hangzott el felszólalásában.
Együttműködés a történelmi magyar egyházak nőszövetségeivel
A küldöttgyűlést megelőzően az RMDSZ Nőszervezetének vezetősége együttműködési megállapodást írt alá a romániai történelmi magyar egyházak nőszövetségeinek képviselőivel, amelyben a felek rögzítik, hogy az elkövetkező időszakban minél több helyi szintű, önkormányzati, egyházi, civil együttműködés létrejöttét szorgalmazzák. (Forrás: RMDSZ-tájékoztató)
