A legmeggyőzőbben a franciák játszottak, akik egy viszonylag erősebb csoportban maximális pontszámmal végeztek az első helyen. Ugyancsak kilenc pontot gyűjtött a házigazda Mexikó és Argentína – meglehetősen gyenge négyesekben. Ugyancsak hozta a kötelezőt és veretlenül lett első csoportjában Spanyolország (Mexikóval együtt kapott gól nélkül), Brazília, Hollandia, Anglia, de még Svájc és Kolumbia is (hét ponttal). Ugyancsak vereség nélkül jutott tovább Belgium, Portugália, Marokkó, Japán, Egyiptom és óriási meglepetésre Zöld-foki Köztársaság. Az afrikai csapat úgy lett csoportjában második, hogy egyetlen mérkőzést sem nyert meg, de egyet sem veszített.
A nagy csapatok közül Németország ugyan harmadik mérkőzésén veszített ugyan, de akkor már előre tudták, hogy eredménytől függetlenül továbbjutottak – a norvégokhoz, az Egyesült Államokhoz vagy éppen Kanadához hasonlóan.
A Zöld-foki Köztársaság veretlenül való továbbjutása eddig a vb legnagyobb meglepetése, ráadásul a csoport negyedik helyezettje is két pontot gyűjtött. A legnagyobb csalódást valószínűleg az uruguayiak gyenge szereplése okozta, A dél-amerikai csapat, amelynek soraiban többek között FC Barcelona- és Real Madrid-játékos is szerepel, zsinórban második alkalommal esik ki a csoportkörben. Ez a mostani eredmény különben arra késztette az uruguayi szövetséget, hogy törölje országa küldöttségének különjáratát. Így a labdarúgók, az edzői stáb és a delegáció többi tagja egyénileg, saját szervezésben, kereskedelmi járatokon indul Montevideóba.
A világbajnokság első szakaszának lezárultával – amelyben 32 maradt versenyben – a FIFA új lebonyolítási rendszerének legfőbb tanulsága Afrika felemelkedése. A tíz afrikai válogatottból meglepetésre kilenc – Tunézia kivételével valamennyi – túljutott a csoportkörön. A kieséses szakaszban Afrika immár a második legnagyobb képviselettel rendelkezik Európa mögött, amely 13 csapatot juttatott tovább – a skót, a cseh és a török válogatott búcsúzott.
A legjobb 32 mezőnyét továbbá öt dél-amerikai együttes (eggyel több, mint Katarban), a három CONCACAF-házigazda (eggyel kevesebb), valamint mindössze két ázsiai csapat – Japán és az ázsiai zónában szereplő Ausztrália – alkotja. Ázsia tehát visszaesést könyvelhet el, nem is akármilyent: míg 2022-ben hat válogatott jutott el a legjobb 32 közé, a mostani tornán nyolc ázsiai csapat kezdte meg a szereplést, közülük azonban csupán Japán maradt talpon. Ráadásul az ázsiai csapatok nagy része utolsó lett csoportjában. A legnagyobb vesztes talán Irán, amely három döntetlennel csoportharmadikként kiesett.
Miközben Európa létszáma változatlan maradt, Észak- és Dél-Amerika közötti elmozdulás pedig csupán jelképes, a legfigyelemreméltóbb fejlemény az afrikai futball előretörése, amelyet már évtizedek óta előrevetítettek.
Tény, hogy az elmúlt három évtizedben Afrika ontotta és mai napig ontja a jobbnál jobb labdarúgókat. A korábbi tornákon is láthattunk olyan válogatottakat, ahol a keretet csupa európai topligás játékos alkotta, a csapat azonban képtelen volt egyről a kettőre jutni. A szakemberek szerint a fekete-afrikai sztárok a sporttal kikerültek a kontinens mélyszegénységéből, felküzdötték magukat egy európai topcsapathoz, és már csak az onnan származó pénz érdekelte őket – nem annyira a válogatottjuk sikeressége. Az pedig külön gondot okozott az afrikai csapatok szövetségi kapitányainak, hogy taktikailag és fegyelem szempontjából mennyire tudták egyben tartani a pályára lépő sztárokat. Az afrikai válogatottak korábbi szövetségi kapitányai gyakran ugyanazt a hibát követték el: összegyűjtötték a legnagyobb neveket, és pályára küldték őket. A jelenlegi edzők azonban új szemléletet honosítottak meg: nem a legismertebb, hanem az adott posztra legalkalmasabb játékost küldték a pályára. A taktikai fegyelem megérkezett az afrikai futballba, ennek eredményei pedig már láthatók.
A konföderációk szerinti megoszlás jól érzékelteti az új világbajnokság hatását. Afrika az első szakasz egyértelmű győztese: tíz résztvevőjéből kilenc továbbjutott, ami 90 százalékos sikerarányt jelent. Dél-Amerikának szintén kiváló mérlege van, hiszen hat csapatából öt versenyben maradt (83,3%), míg Európa megőrizte megszokott súlyát 13 továbbjutóval a 16 indulóból (81,3%). A legnagyobb vesztes ugyanakkor Ázsia: az öt arab ország kiesett (Katar, Szaúd-Arábia, Jordánia, Irán, Irak), hasonlóan Üzbegisztán és kisebb meglepetésre a Koreai Köztársaság. Ebből is látszik, hogy Ázsiában a foci elsősorban az Arab-félszigeten fejlett, de itt sem annyira, hogy a csapatok felvegyék a ritmust vb-n. A nagy ázsiai országoknak (India, Kína, Indonézia, Pakisztán stb.) pedig még rengeteget kell fejlődniük ahhoz, hogy utolérjék a világot. Az ázsiai zászlóvivő tehát csupán Japán maradt, Brazília ellen azonban rendkívül nehéz dolga lesz.
És hogy mi várható a következőkben? A párosítások alapján a következő fordulóban van néhány egyértelmű esélyes (mint pl. Argentína, Németország, Franciaország, Anglia). Néhány jó csapatnak meg kell küzdenie a továbbjutásért: Hollandiának Marokkó, Portugáliának Horvátország, Brazíliának Japán, Belgiumnak Szenegál ellen. És vannak olyan rendkívül kiegyenlített párharcok is, ahol bizony nem lehet előre megmondani, ki lesz a továbbjutó (ide tartozik szerintem például a Mexikó–Ecuador, Ausztrália–Egyiptom vagy esetleg a Ghána-Kolumbia párosítás).
Az ágrajzok alapján viszonylag könnyű dolga lesz a Lionel Messivel felálló Argentínának, amely – ha eddigi kiegyensúlyozott teljesítményét nyújtja – simán eljuthat az elődöntőig. És rendkívül nehéz lesz a Cristiano Ronaldót soraiban tudó Portugáliának, amelynek a spanyol, német, francia, belga válogatottakkal kell szembenéznie ahhoz, hogy a legjobbak közé kerüljön.
A katari és talán az oroszországi vb idején is hallhatóak voltak olyan hangok, hogy „ez miden idők egyik leggyengébb” világbajnoksága. Bár a csapatok létszámát felemelték 48-ra, hasonló véleményeket kevésbé hallani. Ugyanis még a kiscsapatok is odatették magukat, és próbálták kihozni magukból a legjobbat. Igaz, voltak olyan válogatottak (Haiti, Jordánia, Panama, Üzbegisztán, Tunézia, Irak), amelyek nulla ponttal zárták a csoportkört. Még a pici, mintegy 150 ezer lakossal rendelkező Curaçao is kicsikart egy pontot.
A csoportkör tehát bebizonyította, hogy a 48 csapatos világbajnokság korántsem jelentette automatikusan a színvonal csökkenését. Éppen ellenkezőleg: több kontinens válogatottjai is bizonyították, hogy a futball világa kiegyenlítettebbé vált, mint valaha. Afrika történelmi szereplése, Dél-Amerika stabil teljesítménye és Európa változatlan ereje mellett Ázsia visszaesése jelenti a torna eddigi legfontosabb tanulságát.
Most azonban új verseny kezdődik. A kieséses szakaszban már nem a statisztikák, hanem a pillanatnyi forma, a taktikai fegyelem és az apró hibák, megingások döntenek. A meglepetések ideje korántsem ért véget: a világbajnokság eddigi eseményei alapján aligha lenne bölcs dolog bárkit is előre leírni. Egy biztos: a legjobb 32 között már nincs könnyű ellenfél, és a következő hetek döntik el, hogy a hagyományos futballnagyhatalmak megőrzik-e fölényüket, vagy új korszak első világbajnokságának lehetünk tanúi.
