A magyar miniszterelnök a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában arról beszélt: a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről.
Kiemelte: a második világháború után 80 évig a világban erőegyensúly létezett, és ez az időszak "nekünk, magyaroknak két részből állt". Volt az első 45 év, amikor "az angolszászok odaadtak bennünket a szovjet kommunistáknak - zárójel: akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint manapság -," és volt a második, eddig 33 év, amikor "szabadon, katonai megszállás, Szovjetunió és kommunisták nélkül élhettünk" - fogalmazott.
Hangsúlyozta: 80 évig a világ egyensúlya nem bomlott meg, mert a Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetni a történelemből. Most azonban Kína elfordította a világ egyensúlyát - tette hozzá. Úgy értékelte: a jelenlegi világpolitikai folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről. „Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk" - fogalmazott. Van civilizációs hitvallása, ő a világegyetem központja, van távlatos terve újra naggyá tenni Kínát, van középtávú programja, visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat.
A miniszterelnök szerint a legnagyobb kérdés az, hogy elkerülhető-e az összeütközés Kína és az Egyesült Államok között. Úgy értékelte: a háború nem elkerülhetetlen, de mint mondta, "az igazság az, hogy ez a nagyfiúk dolga. Ebben nekünk nem osztottak lapot". "Mi csak annyit mondhatunk, hogy most valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa, a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen. (...) A szembenálló feleknek, egyenlő feleknek el kéne egymást elismerniük, függetlenül attól, hogy mik az éppen aktuális erőviszonyok" - fogalmazott, ugyanakkor arra figyelmeztetett: egy új egyensúly beállítása egy egész nemzedéknyi időt igényel, a magyaroknak pedig ebben a "világidőben" kell alakítaniuk a nemzeti terveket.
Az Európai Unió helyzetére áttérve Orbán Viktor azt mondta: az a benyomásunk alakulhat ki, hogy szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. Szerinte az Európai Unió jól látja magát, egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, "zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, óriási fogyasztás" - sorolta és kitért az Európába indulni készülő milliókra.
Rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap országlistája azt jelzi 2030-ra, hogy az első tízből kiesik a ma még ott lévő Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a tizedik helyre csúszik vissza. Ez a realitás - összegzett, hozzátéve: a félelem, a bekerítettség érzés az Európai Uniót az elzárkózás felé tereli, megijedt a versenytől. Az uniót egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította, aki mutogatja a bajnoki öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítóba. Mindebből egy gazdasági, politikai és kulturális gettóba való zárkózás következik, amit leválasztásnak nevez az unió - mondta a kormányfő.
Szerinte Oroszországgal szemben is egy "leválasztási kísérletet" hajtottak végre, háborús szankciók révén leválasztották Oroszországot az európai gazdaságról. De hatástalan Európát leválasztani az orosz energiáról, mert Oroszországot nem lehet elvágni a világ többi részétől. "Az orosz nyersanyagot megveszi valaki más, mi pedig szenvedünk a háborús inflációtól, és elveszítjük a versenyképességünket" - magyarázta. Elmondta: az EU gáz és olajimportjáért fizetett összeg az orosz háború előtt 300 milliárd euró volt, a tavalyi évben 653 milliárd, tehát ma úgy akar Európa versenyezni, hogy kétszer annyit fizet az energiáért, ami a világ többi részén a megelőző korszak árán érhető el.
Rámutatott: a nagy európai cégek nem akarnak leválni. Az 1400 legnagyobb nyugati vállalat 8,5 százaléka vonta ki cégét Oroszországból, a gyógyszeriparuk 88, az európai bányaipar 79, az energetikai vállalatok 70 és a gyártó vállalataik 77 százaléka ott maradt Oroszországban, és 3,5 milliárd dollárnyi összeget fizettek be az orosz költségvetésbe.
"Most innen nézve az a támadás, amit az ukránok indítanak a szegény kicsi magyar OTP ellen, az nem más mind a hungarofóbia megnyilvánulása és vissza is kell utasítanunk" - jelentette ki a miniszterelnök.
A másik nagy európai folyamatként a föderalisták és szuveranisták küzdelmét határozta meg, amelyben a szuveranista V4-ek a Brexit után magukra maradtak a föderalista németekkel és franciákkal szemben. Orbán Viktor szerint a föderalisták kiszorítási kísérletet hajtanak végre, nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon, "pénzelték is a politikai korrupció minden eszközét bevetve a magyar ellenzéket". "Ugyanezt csinálják most Lengyelországban, és emlékezzenek rá, hogy hogyan akarták megakadályozni, hogy a Meloni-féle jobboldal győzelmet arathasson".
Azt mondta: abban reménykedik, hogy a 2024-ben esedékes európai parlamenti választás és az azt követő hatalmi pozíció-újraosztást követően "egy számunkra kedvezőbb egyensúlyi helyzet lesz Európában".
Kitért rá: a visegrádi négyek (V4) ellen támadást intéztek a föderalisták, "az eredményt mindannyian látjuk: a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki". Van esély, hogy gyarapodjon a szuveranisták tábora, hiszen Olaszországban ilyen kormány alakult, "Ausztriában is mozog valami, holnap pedig választás lesz Spanyolországban" - tette hozzá.
Elmondta: Magyarországnak az a legfontosabb, hogy "tisztában kell lennünk önmagunkkal", azt az utat kell szem előtt tartani, amelyen "2010-ben elindultunk a rendszerváltás 20 zavaros éve után". Nem szabad szem elől téveszteni, hogy "van egy új korszakunk, amelynek szellemi és gazdasági alapjai is vannak" - fogalmazott. Három év alatt "két meteorral is összeütköztünk": először 2020-ban a Coviddal, amelyet valahogy kivédett az ország és gyorsan visszatért a saját maga számára kijelölt útra, de 2022-ben jött a háború, amely letérítette a pályájáról - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte: "ma Magyarország, a magyar emberek és a magyar kormány azért küzd és harcol, hogy erről a letérített pályáról vissza tudjunk kapaszkodni arra a szokásos kerékvágásba, amely elvezet bennünket 2030-ig". Meglátása szerint ez 2024 júliusa környékén következhet be. A kormányfő arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság összteljesítménye 13 év alatt megháromszorozódott, 27 ezer milliárdról 80 ezer milliárd forintra nőtt, és 2030-ra az a cél, hogy 160 ezer milliárd forintos GDP legyen. Hozzátette: az új gazdasági rendszer, amelyet 13 éve épít a kormány, "összeállt és jól is teljesített". A céljainkkal időarányosan jól állunk, a fejlettségi céljainkat nézve 2010-ben az európai átlag 66 százalékán, 22-ben a 78 százalékán voltunk, és 2030-ra "oda akarunk érni" a 85 és 90 százalék közötti sávba. Magyarország energiaimportfüggősége a terv szerint csökken, most 28 százalék és 2030-ra Paks 2-vel és a napenergia-hálózatfejlesztésekkel "el akarunk érni oda, hogy a villamosenergia-importunk nulla legyen" - mondta.
Kiemelte: az új magyar alkotmány az a dokumentum, amely "a legnyilvánvalóbban megkülönböztet bennünket az Európai Unió többi országától", hiszen az európai országok liberális alkotmányainak a középpontjában az "én" áll, míg a magyar alkotmány középpontjában a "mi" áll. Mint kifejtette: a magyar alkotmány abból indul ki, hogy "van egy hely, ami a miénk, az otthonunk", van egy közösség, "ami a miénk, ez a nemzetünk", és van egy "életrend, ami a miénk, és ez a kultúránk és a nyelvünk". Ezért a szellemi kiindulópont az alkotmányban úgy fogalmazható meg, hogy "az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni" - fogalmazott.
Hangsúlyozta: a békét, a családot, a barátságot, a törvényt és közösségi szellemet, sőt a szabadságot sem lehet egyedül megszerezni, mert "az az ember, aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos". Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul, és "ha ezek az életünk legfontosabb dolgai", akkor ezeket kell védelmezni a társadalomnak és a jogrendszernek - mondta.
Orbán Viktor azt mondta: ezek a közös dolgok az egyén életében kötődésként jelennek meg, "ezért a magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, amely meg akarja erősíteni ezeket a kötődéseket, és ezért a megerősítés kultúrájának talaján áll". A liberális alkotmányok ugyanakkor nem megerősíteni akarnak, hanem elutasítani akarnak valamit az egyéni szabadság nevében - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, a magyar alkotmány "megerősíti a helyet, ahol a gyerekeink is élni fognak, mint a hazánkat, megerősíti a férfi és a női mivoltunkat, mert ezt hívjuk családnak, és megerősíti a határainkat is, mert így mondhatjuk meg, hogy kikkel akarunk együtt élni".
Kiemelte: "nem döntöttünk rosszul" 2011-ben, amikor "a többi európai alkotmánytól különböző magyar nemzeti keresztény alkotmányt megalkottuk", mert azóta "itt van a nyakunkon a migrációs válság, amiről jól látható, hogy liberális alapon nem lehet kezelni, és itt van egy LMBTQ-gender hadjárat, amelyről kiderült, hogy csak közösségi, gyermekvédelmi alapon lehet visszaverni".
A liberális alapokon álló országoknak az a kudarcuk, hogy ők azt gondolták: a régi közösségeik helyett majd újak jönnek létre, ehelyett azonban csak egy sajátos elidegenedés jött létre mindenhol - jelentette ki.
Kitért rá: kétszáz évvel ezelőtt, a felvilágosodás idején a baloldali, internacionalista és liberális szellemiségű értelmiségiek és politikai vezetők azt gondolták, hogy a vallás és a kereszténység elutasítása után létrejön egy ideális felvilágosult közösség, ami a jó és a közjó belátására alapul. Ezt remélték a kereszténység és a vallás elutasításától, de ma már látható, hogy ez illúzió, és "azzal, hogy elutasítottuk a kereszténységet, valójában hedonista pogányokká váltunk"- fogalmazott.
A miniszterelnök azt mondta: az Európai Unió elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel a migráción keresztül, hadjáratot folytat a családbarát európai nemzetekkel szemben. Európában létrejött egy politikai osztály, amely nem tartozik elszámolással, nincs se keresztény, se demokratikus meggyőződése, ezért "nincs más választásunk, hiába szeretjük Európát, hiába az a mienk, mégiscsak harcolnunk kell" - jelentette ki.
Megállapította: Európában ma létrejött egy saját politikai osztály amely nem tartozik elszámolással, nincs többé se keresztény, se demokratikus meggyőződése, a föderalista kormányzás Európában egy elszámoltathatatlan birodalomhoz vezetett. Ezért Orbán Viktor szerint bár szeretik Európát, nincs más választásuk, mint harcolni.
"Nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, nem kívánjuk, hogy ugyanolyan családi életet éljen, vagy részt vegyen ugyanazokon az ünnepeken, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, van közös nyelvünk, van közös közszféránk, van közös kultúránk és ez az alapja a magyarok biztonságának, szabadságának és jólétének és ezért ezt minden áron meg kell védeni" - fogalmazott.
A magyarok nem fognak kompromisszumot kötni, nem hátrálnak Európában, ragaszkodnak jogaikhoz, nem engednek se a politikai, se a pénzügyi zsarolásnak. "A taktikai, sőt a stratégiai időhöz tartozó kérdésekben lehet, de a történelmi időhöz tartozó kérdésekben sohasem lehet megalkudni" - jelentette ki Orbán Viktor.
Összegezve előadását a kormányfő úgy fogalmazta meg a feladatokat: "nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni." "A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" - zárta beszédét Orbán Viktor.
Borítókép: MTI
