A kaland már akkor elkezdődött, amikor kiderült, hogy iskolánk négy diákja s egy mentora képviseli a kolozsvári szervezetet a lengyel fővárosban. A Science Piknik egyik szervezője elküldte az esemény leírását, amiből kiderült, hogy három interaktív, űrtematikájú kísérletet kell bemutatnunk több száz gyereknek és szüleiknek. Meglepődtünk, hogy ilyen sokan lesznek, de akkor még nem tudtuk, hogy ez a piknik Európa legnagyobb ilyen rendezvénye. Több hónapon keresztül törtük a fejünket és próbálkoztunk különböző ötletekkel. Mentoraink segítségével sokat kísérleteztünk, kreatívan és aktívan kivettük részünket csapattársként is a feladatokból. Végül megszületett a döntés – meglett a három kísérlet! Annak érdekében, hogy eszközeink minél interaktívabbak és szállíthatóbbak legyenek, a kísérleteket nagyrészt papírból készítettük. Az első kísérlet egy rakéta volt, amit a gyerekek szívószállal lőttek ki. A második egy fekete lyuk szimulációja volt, amivel egy bolygó elpusztítását szerettük volna bemutatni. A harmadik pedig egy „kérdeződoboz” és egy Naprendszer-makett volt, ami ösztönözte a gyerekeket arra, hogy megfessék saját bolygójukat.
A hosszas előkészületek után végre eljött az idő: csomagoltunk és elindultunk Varsóba. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy izgultunk. A hivatalos bemutatóig még volt egy napunk, amikor százszor végigpróbáltuk, hogy minden tökéletesen menjen. S eljött a várva várt pillanat: ott voltunk a helyszínen, és a legjobb formánkat kellett hoznunk. Elfoglaltuk kijelölt helyünket, és neki is láttunk a munkának. Sajnos Murphy törvénye közbeszólt, és a kezdéskor a Naprendszer-modellünk elromlott. Mivel nem volt se időnk, se eszközünk, hogy megjavítsuk, ezért így kellett folytatnunk a bemutatóinkat. Ennek ellenére az arra járók nagyon élvezték a különböző kísérleteket. A gyerekek által legjobban kedvelt tevékenységek a papír rakéta készítése és a bolygó festése volt. Számítottunk arra, hogy az előbbi kísérletnek nagy sikere lesz, csak úgy cikáztak a levegőben a papír rakéták, de arra egyikünk sem gondolt, hogy az utóbbi is ekkora élmény lesz mindenkinek. A végére már nem is maradt egyetlen „bolygónk” sem, amire festeni tudtak volna. A Science Piknik elején mindannyian izgultunk, de a kezdés után szép lassan megnyugodtunk. Így nagyon hamar eltelt az a pár óra, amíg a gyerekekkel foglalkoztunk, és kis időre tanítókká váltunk. Megtapasztaltuk, hogy mennyi öröm, de mennyi felelősség is van a velük való együttlétben. Tudomány és játék, gyerek és felnőtt egyszerre volt jelen a siker érdekében. Miután befejeztük a tevékenységet, büszkeség, megkönnyebbülés és boldogság érzése keveredett bennünk.
Amikor másnap búcsút vettünk a gyönyörű várostól és felszálltunk a repülőre, éreztük, hogy nemcsak mi repülünk, hanem az a gyermeki létünk is, amelyből egy darabkát otthagytunk a tudományos pikniken. Cserébe magunkkal hozzuk az ottani gyerekek mosolyát, érdeklődő pillantását, kíváncsiságát, varsói majálisunk legszebb emlékeit. Köszönjük a lehetőséget a lengyel szervezőknek, a kolozsvári Qubnak, iskolánk Mozaik csoportjának, valamint Hășmășan Judit és Kósa Mária mentorainknak, aki nélkül ez nem jöhetett volna össze.
Both Norbert és Dózsa Kristóf
XI. A, Brassai Sámuel Elméleti Líceum
