Grandiózus ingatlanberuházás küszöbén áll a kincses város
A helyi és a regionális sajtó által több cikkben bemutatott beruházás központi eleme a Transylvania Smart City néven ismert fejlesztés második szakasza, amelynek dokumentációját március 19-én tárgyalta a kolozsvári városháza urbanisztikai bizottsága. A tervek szerint a beruházásban lakóépületek, kereskedelmi és szolgáltatási egységek, oktatási funkciók, valamint egy 30 emeletes, mintegy 140 méter magas toronyépület is helyet kapna. Több sajtóforrás ezt már most „Trump Towerként” emlegeti, noha a projekt formálisan egy összetettebb vegyes funkciójú fejlesztés része.
A beszámolók szerint a fejlesztés helyi partnere az SDC Imobiliare, amelyet a kolozsvári üzletember, Ștefan Berciu vezet. A nemzetközi dimenziót az adja, hogy a projektet – a sajtó értesülései alapján – a Trump Organization támogatja, és az ügyben Eric Trump, Donald Trump amerikai elnök fia is érintett. A Bloomberg nemzetközi gazdasági lapra és portálra hivatkozó magyar, valamint román sajtó arról is írt, hogy a kivitelezés előkészítése már idén megkezdődhet, bár a tényleges építési engedélyekhez még további jóváhagyások szükségesek.
Több mint toronyház: teljes luxusövezet készülhet
Az eddig nyilvánosságra került információk szerint nem egyetlen épületről van szó, hanem egy nagyobb léptékű, új városrészként elképzelt beruházásról. A projektben több, 10–11 emeletes lakótömb, közösségi és kereskedelmi terek, zöldfelületek, valamint turisztikai funkciók is szerepelnek. A különféle cikkek szerint a beruházás teljes értéke meghaladhatja az 500 millió dollárt. Egyes beszámolók 250 lakást, hotelrészt, éttermeket, wellness- és konferenciafunkciókat is említenek.
A Szabadságban már tavaly decemberben írtunk arról, hogy „Trump-projekt érkezik Kolozsvárra”, és már akkor több százmillió dolláros fejlesztésről szóltak a hírek. Azóta a projekt nemcsak helyi urbanisztikai ügy maradt, hanem nemzetközi figyelmet is kapott, miután a The New York Times részletes riportban foglalkozott a beruházással.
A helyszín a legnagyobb botrányforrás
A projekt körüli legnagyobb vita nem is feltétlenül az építészeti léptékről, hanem a helyszín társadalmi és környezeti terheltségéről szól. A tervezett beruházás ugyanis a pataréti szeméttelep térségében vagy annak közvetlen közelében valósulna meg – vagyis abban a zónában, amely évek óta a kolozsvári szociális egyenlőtlenségek egyik legsúlyosabb szimbóluma. Olyan ez, állítják a civil aktivisták, mint Trump amerikai elnök azon gigászi projektje, amely a Gáza-övezet egy részét a Francia Riviérává alakítaná át: luxusszállodák, golfpályák, üdülőtelepek az éhező, kisemmizett palesztin lakosság közvetlen szomszédságában…
A The New York Times cikke külön kiemelte, hogy a luxusapartmanok és a golfpálya tervei „nem messze” épülnek meg attól a teleptől, ahol főként roma családok élnek a város peremére szorítva, a volt hulladéklerakó szomszédságában. Az amerikai lap szerint ez a kontraszt – a luxusfejlesztés és a szegénység közelsége – önmagában is komoly erkölcsi és politikai kérdéseket vet fel.
A Hotnews nevű fővárosi hírportál hasonló hangsúllyal számolt be az ügyről: kiemelte, hogy a Trump-cég olyan területen tervez fejlesztést, amely közvetlenül kapcsolódik a város egyik legproblematikusabb övezetéhez. A cikk szerint a beruházás egy golfpályát és luxuslakásokat is magában foglalna, miközben a közelben továbbra is sokan nyomorúságos körülmények között élnek.
Városházi támogatás is van?
A beruházás helyi politikai fogadtatása egyelőre nem ellenséges. Több forrás szerint Emil Boc polgármester kifejezetten támogató hangot ütött meg az urbanisztikai bizottsági egyeztetés során. Nyilatkozata szerint az ilyen projektek nem tíz évre, hanem „évszázadokra” szólnak, és szerinte a ma még periférikusnak tűnő területek később akár városközeli, felértékelődő övezetekké válhatnak.
Ez a megközelítés jól illeszkedik a kolozsvári városvezetés utóbbi évekbeli urbanisztikai gondolkodásához, amely a vertikális terjeszkedést és a „smart city” logikát egyre inkább fejlesztési iránynak tekinti. Erről maga Boc is több ízben nyilatkozott sajtótájékoztatókon és különböző nyilvános rendezvényeken. Ugyanakkor az ilyen típusú beruházások rendre kiváltják azt a kritikát is, hogy Kolozsvár egyre kevésbé a helyiek számára élhető városként, s egyre inkább prémium befektetési terepként fejlődik.
Jogi és környezetvédelmi kérdések is felmerültek
A sajtóbeszámolók alapján a projekt még korántsem tekinthető lezárt ügynek. Több cikk utal arra, hogy a fejlesztés első szakasza korábban jogi vitákba ütközött, és a további előrelépéshez még több hatósági lépésre lesz szükség. A mostani jóváhagyás inkább urbanisztikai jelzésértékű előrelépés, mintsem végleges zöld jelzés a teljes kivitelezéshez.
A New York Times is hangsúlyozta, hogy a beruházás körül jogi és környezetvédelmi aggályok is vannak, különösen a helyszín előélete és társadalmi terheltsége miatt. A helyi partner, az SDC Imobiliare vezetője ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy az általuk vitt projekt „nem érintett semmilyen jogi vitában”, s a munkálatok előkészítése a tervek szerint halad.
Nemcsak Kolozsvár, Bukarest is kiszemelt célpont
A kolozsvári beruházás nem önálló ügy, hanem a Trump Organization romániai terjeszkedésének része. A magyar és a román sajtó szerint a cég Bukarestben is megjelenne, ahol külön Trump Tower-projektet és lakófejlesztést készítenének elő. Vagyis a kolozsvári terv nem elszigetelt ingatlanfejlesztés, hanem egy szélesebb kelet-európai üzleti stratégia része lehet.
A magyarországi Népszava ezt úgy fogalmazta meg: a Trump-birodalmat „nem ússza meg Kolozsvár sem” – vagyis a város immár a nemzetközi politikai branddel összekapcsolt luxusingatlan-fejlesztések célterületévé vált. A 444.hu pedig azt emelte ki, hogy már idén elindulhat a kivitelezés előkészítése, ami azt jelenti: a projekt a sajtóhír szintjéről lassan a valós városalakító tényezők közé léphet.
A kincses város új jelképe – vagy új szégyenfoltja?
A gigantikus ingatlanprojekt körüli vita végső soron túlmutat azon, hogy épül-e egy harminc emeletes toronyház a városban. A valódi kérdés az, hogy milyen város akar Kolozsvár lenni – vetik fel a retorikus kérdést a civil aktivisták és a közéleti eseményeket követő megfigyelők. Egy olyan várost, amely újabb presztízsberuházásokkal akar nemzetközi láthatóságot szerezni, vagy olyat, amely előbb a város peremére szorított emberek lakhatási, környezeti és társadalmi problémáit próbálja rendezni?
A Trump-projekt azért váltott ki ekkora visszhangot, mert ez a két valóság most szinte fizikailag is egymás mellé kerülhet: luxuslakások és golfpálya az egykori szeméttelep szomszédságában. Ez pedig már nem pusztán urbanisztikai kérdés, hanem morális tükör is Kolozsvár számára – írják a civil aktivisták.
Andacs Zsolt: Mumbai érzés keríti hatalmába az embert
Az RMDSZ önkormányzati képviselőjét arról faggattuk, szerinte reális projektről van-e szó, vagy csak Elena Udrea-féle illuzórikus beruházás került szóba.
„A legfrissebb döntések alapján a beruházás már túllépett az egyszerű szóbeszéd szintjén. A sajtóhírekből és a hivatalos lépésekből világosan látszik, hogy a terv átment a városháza Területrendezési és Városépítészeti Műszaki Bizottságának, azaz a CTATU ülésén. A városvezetés szakmai szinten zöld utat adott a kezdeményezésnek, és a polgármester évszázados távlatokról beszél az engedélyezés kapcsán. Ugyanakkor önkormányzati képviselőként azt látom, hogy egy ilyen gigaberuházás megvalósulása rengeteg gyakorlati akadályba ütközhet még. A Transilvania Smart City korábbi nehézségei is óvatosságra intenek. Papíron történtek valós lépések, de a tényleges megvalósulásig még nagyon hosszú és kérdőjelekkel teli az út” – válaszolta felvetésünkre a városi tanácsos.
Ugyanakkor megkérdeztük a városi tanácsost, mit gondol, szüksége van-e Kolozsvárnak egy ilyen hatalmas méretű ingatlanprojektre.
„Kolozsvárnak elsősorban az itt élő családokat és fiatalokat szolgáló élhető fejlődésre van szüksége. Egy harmincemeletes luxustorony vagy egy golfpálya önmagában nem oldja meg az itt élők mindennapi problémáit. Nekünk megfizethető lakhatásra, új óvodákra, rendezett zöldövezetekre és a közlekedési káosz enyhítésére kell összpontosítanunk. A nemzetközi befektetések fontosak a városnak, de csak akkor, ha azok a teljes közösség javát szolgálják, s nem csupán egy szűk réteg számára teremtenek egy elszigetelt luxusszigetet a város szélén” – fogalmazott a helyi döntéshozó testület RMDSZ-es tagja.
Andacs Zsoltnak felvetettük azt is, hogy a gigaprojekt kapcsán több kolozsvári polgárt amolyan Mumbai-érzés keríti hatalmába…
„Teljes mértékben átérzem ezt a megdöbbentő és elszomorító hasonlatot. Kifejezetten nyomasztó belegondolni abba a hatalmas kontrasztba, ami a Patarét nyomortelepe és egy épülő luxusnegyed között feszül. Amíg a város peremén családok élnek embertelen körülmények között a szeméttelep közvetlen szomszédságában, addig egy ilyen csillogó beruházás inkább szociálisan érzéketlennek hat, mintsem a fejlődés szimbólumának. Városvezetőként és az RMDSZ képviselőjeként is az a meggyőződésem, hogy kötelességünk a meglévő társadalmi sebeket begyógyítani. Nem húzhatunk fel egy harmincemeletes betonfalat a probléma elé, hanem emberhez méltó körülményeket kell teremtenünk minden kolozsvári lakos számára” – jegyezte meg.
Trump-küldöttség járt a napokban Kolozsváron
Néhány nappal ezelőtt a The Trump Organization küldöttsége Kolozsváron tárgyalt, jelezve: a Trump család „nagyon lelkes”, hogy jelen legyen a városban. Az amerikai cég képviselői helyi partnereikkel közösen bejárták a tervezett beruházás helyszínét, ahol a projekt megvalósulhat. A delegáció vezetője, Lawrence J. Glick hangsúlyozta: Kolozsvárt a gazdasági dinamizmusa és a helyi partnerek víziója miatt választották, s a beruházás új nemzetközi befektetőket is vonzhat. A fejlesztés várhatóan munkahelyeket teremt, és élénkítheti a luxusingatlan-piacot, miközben a várost a nemzetközi prémium turizmus térképére is felhelyezheti.
