A török nagyvárosok közül Isztambulban és Ankarában is előnyre tettek szert a nem szavazatok. A Boszporusz-parti metropoliszban 50,9, a fővárosban pedig 50,1 százalékon állnak az elnöki rendszer bevezetése elleni voksok.
Halálos összeszólalkozás egy szavazóhelyen
Az ország 32 keleti tartományában reggel 7 és délután 16 óra, míg 49 nyugati tartományában reggel 8 és délután 17 óra között lehetett voksolni. A referendum egy incidenstől eltekintve nyugalomban folyt. A Dogan török hírügynökség jelentése szerint a tragédia a főként kurdok lakta délkeleti Diyarbakir tartomány Cermik körzetének egy kis falusi szavazóhelyiségénél történt. Az iskola udvarán politikai nézeteltérés miatt két rokoni kapcsolatban álló csoport összeszólalkozott, és a vitában szúró-, illetve lőfegyverek is előkerültek. A csetepatéban szerzett sérüléseik következtében hárman életüket vesztették. A csendőrség teremtett rendet a helyszínen. Az esettel kapcsolatban két embert őrizetbe vettek.
A népszavazás biztonságáért országszerte 380 ezer rendőr és csendőr felelt.
A szavazócédulákon az elnöki rendszer bevezetését támogató "igen" felirat fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző "nem" pedig barna háttér előtt szerepelt. A választók pecséttel jelölték meg a lap preferált felét.
Pecsételőn az „igen“
Szintén a Dogan számolt be arról, hogy a Szíriával határos dél-törökországi Hatay tartomány Reyhanli körzetében több szavazóhelyiségben "igen" felirat szerepelt a pecséteken. A körzeti választási tanács döntése nyomán az érintett pecséteket begyűjtötték, és az "igen" feliratot a többi pecséten is szereplő "választás" feliratra cserélték. A voksolás ez idő alatt szünetelt.
Később a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven azt nyilatkozta, hogy az "igen" feliratú pecsétekkel megjelölt szavazólapok is érvényesnek számítanak.
Az elnöki rendszer bevezetéséről döntő referendumon belföldön 55,3 millió, külföldön nem egészen 3 millió választásra jogosult török állampolgár adhatta le voksát.
A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén Törökországban megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át.